6p

Bár az Európai Bizottság tavaly év végén a pénzcsapok egy részét megnyitotta, több mint 6 milliárd euró kohéziós forráshoz és a Helyreállítási Alaphoz továbbra sem jut hozzá Magyarország. Brüsszeli információink szerint az Európai Bizottság a magyar kormány újabb válaszára vár. A kormány ezt nem tagadja. De mi áll a háttérben? Nagyító alatt ezúttal az uniós pénzek ügye.

„Jelenleg nincs input Magyarország részéről.” „Nincs újabb elfogadott jogszabály.” „A labda a magyar kormány térfelén pattog” – így jellemezték brüsszeli forrásaink a Magyarországnak járó, részben továbbra is befagyasztott uniós pénzek ügyének állását.

A politika is benne van – az Európai Bizottság brüsszeli épülete.
A politika is benne van – az Európai Bizottság brüsszeli épülete.
Fotó: Depositphotos

Adtak is, meg nem is 

Emlékeztetőül: tavaly decemberben az Európai Bizottság 10,2 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára arra hivatkozva, hogy a magyar kormány igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait. Ugyanakkor 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást továbbra is blokkol a jogállamisági eljáráson belül.

Egy másik uniós forrás, a Helyreállítási Alap esetében az Európai Tanács tavaly decemberben jóváhagyta a magyar tervet, de az alapból járó összeget nem szabadítja fel, amíg az úgynevezett 27 szupermérföldkövet Magyarország nem teljesíti maradéktalanul.

A Bizottság tavaly év végi közlése szerint összesen mintegy 21 milliárd euró marad továbbra is zárolva Magyarország elől.

A magyar kormány idén március elején jelezte, hogy a közelmúltban újabb 2 milliárd eurót szabadított fel Brüsszel, ami jórészt a tanári bérek emelésére megy el, tehát „most már 12,2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással” számolhatunk.

Brüsszelben nemrég azt is megtudtuk, hogy eddig 620 millió euró érkezett meg Magyarországra a 2021-2027 közötti kohéziós forrásokból.

Ezek a főbb számok – a források nagyobb részéhez tehát még mindig nem férünk hozzá.  De pontosan mi ennek az oka?

Csak az kap pénzt, aki betartja a játékszabályokat

Brüsszeli forrásaink kiemelték, hogy a 2022 tavaszán életbe lépett jogállamisági mechanizmus (vagy más néven kondicionalitási eljárás) minden uniós tagországra vonatkozik – tehát nem Magyarország ellen irányul (még akkor sem, ha eddig csak hazánk ellen indult meg). 

Mint fogalmaztak, célja az „EU pénzügyi érdekeinek”, „az uniós adófizetők pénzének”, „az uniós alapoknak” a védelme, valamint a jogállamiság erősítése.

A mechanizmus újdonsága éppen az, hogy az előbbi célt összekapcsolta utóbbival  az uniós pénzeket csak akkor kapják meg maradéktalanul a tagországok, ha tartják magukat az uniós értékekhez és a jogállamisági elvekhez.    

Ez persze kissé megfoghatatlanul hangzik, ezért megkérdeztük, hogy pontosan mit vár még el az Európai Bizottság a kormánytól a már teljesített kritériumokon felül. Forrásaink szerint nagyon is konkrét, pontokba szedett elvárásaik vannak, amiket a magyar kormány is ismer.

„Magyarországnak el kell küldenie a megváltoztatott törvényeket, amiket a Bizottság majd elemez” – mondták forrásaink.

Ami a konkrétumokat illeti, a feltételek között említették a közbeszerzések még tisztábbá tételét, a korrupciós ügyekben a jogorvoslati lehetőségek kibővítését (amennyiben az ügyészség leállítaná az eljárást), az átláthatóság növelését, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (alájuk tartozik számos egyetem) ügyét.

Mindezzel kapcsolatban a magyar parlament korábban már számos törvényt módosított és részben engedett a követeléseknek, ugyanakkor a Bizottság továbbra is lát hiányosságokat.

Veszélyben az egyetemek

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok például addig nem részesülhetnek uniós forrásokból, amíg azok kuratóriumaiban az államhatalomhoz szorosan köthető személyek ülnek, illetve amíg az alapítványok közbeszerzések kiírása és lefolytatása nélkül intézhetik a beszerzéseiket.

Forrásaink szerint az ehhez kötődő aggályokat továbbra sem sikerült teljesen orvosolni, és ha ez idén szeptemberig sem sikerül, akkor 21 hazai egyetem nem fog pénzt kapni az EU-tól.

A Helyreállítási Alapból származó forrásokhoz való hozzáféréshez az említett 27 szupermérföldkövet, a kohéziós pénzekhez való hozzáféréshez pedig az „EU Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételeket” kell teljesíteni. Utóbbi feltételek közé tartozik például az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel és a menedékjoggal kapcsolatos problémák megoldása is, emlékeztet a Bizottság tavaly decemberi közleménye. 

Forrásaink szerint egyébként a Helyreállítási Alap és a kohéziós források ügye össze van kötve, tehát „ha megoldódnak a problémák”, akkor „mindkettő forrás kinyílik”.

A magyar ügy megítélése a Bizottságon belül sem egységes, az Európai Parlament (EP) még nagyobb szigort szeretne Magyarországgal szemben, és a közelgő uniós választások és tisztújítások is „bonyolítják az ügyet”.

Információink szerint a Bizottságban Bóka János európai ügyekért felelős minisztert „jó szakértőnek és partnernek” tartják, ugyanakkor amíg a kormány nem orvosolja a fent jelzett problémákat, addig a Bizottság nem javasolja újabb pénzcsapok megnyitását.

Nem akar túl sokat engedni a kormány

A fentiekkel kapcsolatban természetesen szerettük volna megtudni a magyar kormány álláspontját is: elküldtük kérdéseinket az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma sajtóosztályának, választ azonban nem kaptunk.

A kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló Mandiner kormányzati forrásokra hivatkozva mindenesetre azt állítja, hogy a Bizottságnak az informális egyeztetések során „újabb és újabb követelmények, értelmezések jutnak az eszébe” a feltételekkel kapcsolatban, de vonakodnak egyértelműen megmondani a kormánynak, hogy ezek a javaslatok átmennének-e az uniós biztosok kollégiumán.

Szerintük a Bizottság az EP további haragjától félve valójában nem mer megegyezni a magyar kormánnyal, és a jelenlegi politikai helyzetben nincs mozgástere a megállapodásra.

Az EP márciusban már beperelte az Európai Bizottságot az Európai Bíróságnál az említett 10,2 milliárdos forrásfelszabadítás miatt.

A Mandiner szerint tehát jogilag igaz, hogy a kormány nem rukkol elő újabb törvényjavaslatokkal és nem jelent semmit a Bizottság felé, de azért nem teszi ezt, mert nem látja értelmét.  

Egy kormányközeli forrásunk szerint ugyanakkor a háttérben az (is) állhat, hogy a magyar kormány nem akar túl sokat engedni a Bizottságnak, és egyelőre kivárásra játszik.

Azaz egy óriási tétekkel zajló játszma szemtanúi lehetünk, amelyben korántsem csak szakmai szempontok érvényesülnek, hanem a politika is mélyen benne van a döntésekben – mindkét oldalon.       

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG