Mikor jönnek már az uniós pénzek? A kérdésre, ami az elmúlt években szinte szállóigévé vált, sokáig senki sem tudta a választ – a magyar döntéshozók Brüsszelre mutogattak, Brüsszel visszamutogatott, miközben az uniós pénzcsapok zárva maradtak.
"Keleten kilopják a szemüket"
A több szálon futó, szövevényes történet egyik szála 2021 nyarára nyúlik vissza: miközben az uniós tagállamok egy része már ekkor megkapta a neki járó pénz első részletét a Covid-válság okozta gazdasági károk enyhítésére frissen felállított Helyreállítási Alapból, addig Magyarország parkolópályára került – az Európai Bizottság ugyanis nem fogadta el a pénzek elköltésére benyújtott magyar tervet. Ezzel mostani adatok szerint mintegy 10 milliárd eurótól, ezen belül 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatástól zárta el Magyarországot.
A Bizottság egyik szóvivője akkor kérdésünkre azt mondta, hogy hazánkra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi tagállamra. Utalt arra, hogy a testület a világosan meghatározott, gazdasági-pénzügyi követelmények alapján értékeli a magyar tervet, és „a lehető leggyorsabban" szeretnék lezárni a vizsgálatot.
Egy brüsszeli forrásunk viszont ennél sarkosabban fogalmazott anno:
“A Bizottság világos követelményeket fogalmazott meg a pénz elköltésével kapcsolatban. Lényegében Magyarországon múlik a dolog. A Bizottság persze komolyan veszi a szerepét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyakán vannak a nettó befizető tagországok, amelyek attól félnek, hogy kiakadnak az adófizetőik, mert látják, hogy Keleten kilopják a szemüket. És ott van még az Európai Parlament, amelynek szúrja a szemét az orbáni hatalomkoncentráció” – mondta arra utalva, hogy a gazdasági feltételekhez kimondva-kimondatlanul politikai kondíciók is társulnak.
Ezzel párhuzamosan napvilágot láttak olyan sajtóértesülések, miszerint a hozzáférés a forrásokhoz politikai szempontoktól is függ: a Bizottság a pénz visszatartásával gyakorol nyomást a magyar kormányra a jogállamiság betartása érdekében.
Élesített csodafegyver
A nyomásgyakorlás egy másik fontos forrást, a hazánknak járó kohéziós alapot is érinti, amelyet az új "csodafegyver", a jogállamisági eljárás keretében függesztett fel az EU tavaly.
A mechanizmus lényege – és egyben újdonsága –, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor az EU visszatarthatja egyes uniós források kifizetését. Erre akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az EU pénzügyi érdekeit.
A Bizottság egyrészt komoly korrupciós problémákat észlelt Magyarországon (főleg a közbeszerzéseknél), másrészt az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022. április ötödikén – tehát két nappal az újabb kétharmados Fidesz-győzelmet hozó parlamenti választás után – jelentette be az eljárás megindítását. A végső szót pedig az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács mondta ki tavaly decemberben: a testület az összes kohéziós forrást (22 milliárd eurót) befagyasztotta a 2021-2027 közötti ciklusra vonatkozóan.
A forrásmegvonások miatt idén már csak agrárpénzek és az előző, 2014-2020 közötti költségvetési ciklusból származó pénzek érkeztek hazánkba Brüsszelből.
A Bizottság egyúttal jelezte: akkor oldja fel a zárolásokat, ha a kormány végrehajtja a vele egyeztetett 27 korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó lépést (ezek az úgynevezett szupermérföldkövek), valamint teljesíti az elvárásokat az egyetemi autonómiával, az LMBTQ-közösség jogaival és a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban.
Brüsszel elismerte ugyan, hogy a magyar kormány számos lépést tett (például az Integritás Hatóság felállítása, az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása, az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése, cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny fokozására), de nem hajtott végre minden intézkedést.
Az uniós szigorban nyilván fontos szerepet játszott a politikai konfliktus mélyülése:
Brüsszel egyre kevésbé nézte jó szemmel a magyar kormány EU-ellenes kirohanásait és oroszbarát politikáját, és emiatt – mint uniós források megjegyezték – nem könnyítette és gyorsította meg az egyeztetéseket a kormánnyal, hanem ragaszkodott a protokollhoz.
A nagy (fél)fordulat
A részleges fordulat végül idén decemberben következett be.
Az Európai Bizottság 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel Magyarország számára (ezt visszatérítésként igényelhetjük), miután a kormány igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait: az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő elővárások teljesültek a bírói függetlenséget tekintve.
Brüsszel ugyanakkor 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást továbbra is blokkol a jogállamisági eljáráson belül, mivel szerintük a kormány nem orvosolta a jogállamiság elveinek megsértését. Ezek között konkrétan a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség, a korrupció elleni küzdelem és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok területét említi.
A Helyreállítási Alap esetében az Európai Tanács decemberben jóváhagyta a magyar tervet. Az ebből az alapból járó összeget ugyanakkor nem szabadítják még fel, mert a 27 szupermérföldkövet Magyarország még nem teljesítette maradéktalanul. A szupermérföldkövekben az EU az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése mellett az unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítását kéri.
Brüsszel szerint összesen 21 milliárd euró marad továbbra is zárolva Magyarország elől.
Alku a háttérben?
A forrásfelszabadítás bejelentésére egy nappal az ukrán kérdésekben döntő EU-csúcs előtt került sor, amelyen Orbán Viktor a Bizottsághoz hasonlóan engedett is, meg nem is.
Egyrészt – bár vehemensen kritizálta – nem vétózta meg az Európai Tanács döntését, miszerint az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Az, hogy a szavazás idejére elhagyta a termet, és nem vett részt a szavazáson, csak kozmetika: a végeredmény szempontjából ugyanazt jelenti, mintha igennel voksolt volna.
Az Ukrajnának szóló újabb, 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot ugyanakkor jelenlegi formájában megvétózta, azaz egy komoly aduász továbbra is van a kezében az uniós forrásokért folyó játszmában. (És persze még az ukrán tárgyalásokat is számos esetben megakaszthatja.)
A brüsszeli ügyekben általában jól értesült Politico és a Financial Times egyébként már ősszel megszellőztette, hogy politikai alku készül a háttérben, és a támogatási csomag megszavazása az uniós pénzcsapok részleges megnyitását eredményezi.
Ezzel összhangban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcs előtt a Bloombergnek azt mondta, hogy a kormány kész megszavazni az 50 milliárdos csomagot, amennyiben Brüsszel az összes, jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrást felszabadítja.
A Bizotttság tagadja az alkut, szerinte a feltételek egy részének teljesítése miatt kapja meg az uniós pénzek egy részét Magyarország. Ugyanakkor fennáll a gyanú, hogy az mégis megvalósult azzal a különbséggel, hogy Orbán Viktor a csatlakozási tárgyalások ügyében ejtette a vétóját a pénzcsapok részleges megnyitása után.
Elemzők ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra is, hogy a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről politikailag nagyon jól jön von der Leyennek, aki idén szeretné a második ciklusát is megkezdeni a Bizottság élén, a brüsszeli diplomaták pedig már hozzászoktak a kulisszák mögött megkötött, kompromisszumos dealekhez.
A 10,2 milliárd euró felszabadítása arra nem volt elég, hogy megszerezzék Orbán Viktor támogatását az Ukrajnát segítő csomaghoz, ugyanakkor "a bonyolultabb döntéshez", azaz a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez "kikövezte az utat", összegezte a történteket a brüsszeli portál a napokban.
Igaz, az uniós fővárosban állítólag már vannak tervek arra vonatkozóan, hogy miként lehet majd megkerülni Magyarországot az 50 milliárdos támogatás ügyében, azaz hogyan lehet lenullázni a kormány zsarolási potenciálját.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Amszterdam idén a WorldPride házigazdája. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
