8p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Brüsszel mintegy 10 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára, 21 milliárd eurót azonban továbbra is zárol. Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését nem vétózta meg, az 50 milliárd eurós támogatási csomagot viszont igen. A jelek szerint tehát részleges kiegyezés történt, de a játszmának még koránt sincs vége. Nagyító alatt ezúttal az EU és az Orbán-kormány közötti pókerparti.

Mikor jönnek már az uniós pénzek? A kérdésre, ami az elmúlt években szinte szállóigévé vált, sokáig senki sem tudta a választ – a magyar döntéshozók Brüsszelre mutogattak, Brüsszel visszamutogatott, miközben az uniós pénzcsapok zárva maradtak.

"Keleten kilopják a szemüket"

A több szálon futó, szövevényes történet egyik szála 2021 nyarára nyúlik vissza: miközben az uniós tagállamok egy része már ekkor megkapta a neki járó pénz első részletét a Covid-válság okozta gazdasági károk enyhítésére frissen felállított Helyreállítási Alapból, addig Magyarország parkolópályára került – az Európai Bizottság ugyanis nem fogadta el a pénzek elköltésére benyújtott magyar tervet. Ezzel mostani adatok szerint mintegy 10 milliárd eurótól, ezen belül 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatástól zárta el Magyarországot.

A Bizottság egyik szóvivője akkor kérdésünkre azt mondta, hogy hazánkra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi tagállamra. Utalt arra, hogy a testület a világosan meghatározott, gazdasági-pénzügyi követelmények alapján értékeli a magyar tervet, és „a lehető leggyorsabban" szeretnék lezárni a vizsgálatot.

Egy brüsszeli forrásunk viszont ennél sarkosabban fogalmazott anno:

“A Bizottság világos követelményeket fogalmazott meg a pénz elköltésével kapcsolatban. Lényegében Magyarországon múlik a dolog. A Bizottság persze komolyan veszi a szerepét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyakán vannak a nettó befizető tagországok, amelyek attól félnek, hogy kiakadnak az adófizetőik, mert látják, hogy Keleten kilopják a szemüket. És ott van még az Európai Parlament, amelynek szúrja a szemét az orbáni hatalomkoncentráció” – mondta arra utalva, hogy a gazdasági feltételekhez kimondva-kimondatlanul politikai kondíciók is társulnak.

Ezzel párhuzamosan napvilágot láttak olyan sajtóértesülések, miszerint a hozzáférés a forrásokhoz politikai szempontoktól is függ: a Bizottság a pénz visszatartásával gyakorol nyomást a magyar kormányra a jogállamiság betartása érdekében.

Alkudozás: Orbán Viktor tárgyal Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel , Olaf Scholz német kancellárral, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben a 2023. december 14-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Alkudozás: Orbán Viktor tárgyal Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel , Olaf Scholz német kancellárral, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben a 2023. december 14-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Élesített csodafegyver

A nyomásgyakorlás egy másik fontos forrást, a hazánknak járó kohéziós alapot is érinti, amelyet az új "csodafegyver", a jogállamisági eljárás keretében függesztett fel az EU tavaly.

A mechanizmus lényege – és egyben újdonsága –, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor az EU visszatarthatja egyes uniós források kifizetését. Erre akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az EU pénzügyi érdekeit.

A Bizottság egyrészt komoly korrupciós problémákat észlelt Magyarországon (főleg a közbeszerzéseknél), másrészt az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022. április ötödikén  – tehát két nappal az újabb kétharmados Fidesz-győzelmet hozó parlamenti választás után – jelentette be az eljárás megindítását. A végső szót pedig az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács mondta ki tavaly decemberben: a testület az összes kohéziós forrást (22 milliárd eurót) befagyasztotta a 2021-2027 közötti ciklusra vonatkozóan.

A forrásmegvonások miatt idén már csak agrárpénzek és az előző, 2014-2020 közötti költségvetési ciklusból származó pénzek érkeztek hazánkba Brüsszelből.

A Bizottság egyúttal jelezte: akkor oldja fel a zárolásokat, ha a kormány végrehajtja a vele egyeztetett 27 korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó lépést (ezek az úgynevezett szupermérföldkövek), valamint teljesíti az elvárásokat az egyetemi autonómiával, az LMBTQ-közösség jogaival és a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban.    

Brüsszel elismerte ugyan, hogy a magyar kormány számos lépést tett (például az Integritás Hatóság felállítása, az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása, az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése, cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny fokozására), de nem hajtott végre minden intézkedést.

Az uniós szigorban nyilván fontos szerepet játszott a politikai konfliktus mélyülése:

Brüsszel egyre kevésbé nézte jó szemmel a magyar kormány EU-ellenes kirohanásait és oroszbarát politikáját, és emiatt – mint uniós források megjegyezték – nem könnyítette és gyorsította meg az egyeztetéseket a kormánnyal, hanem ragaszkodott a protokollhoz.

A nagy (fél)fordulat

A részleges fordulat végül idén decemberben következett be.

Az Európai Bizottság 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel Magyarország számára (ezt visszatérítésként igényelhetjük), miután a kormány igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait: az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő elővárások teljesültek a bírói függetlenséget tekintve.

Brüsszel ugyanakkor 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást továbbra is blokkol a jogállamisági eljáráson belül, mivel szerintük a kormány nem orvosolta a jogállamiság elveinek megsértését. Ezek között konkrétan a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség, a korrupció elleni küzdelem és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok területét említi. 

A Helyreállítási Alap esetében az Európai Tanács decemberben jóváhagyta a magyar tervet. Az ebből az alapból járó összeget ugyanakkor nem szabadítják még fel, mert a 27 szupermérföldkövet Magyarország még nem teljesítette maradéktalanul. A szupermérföldkövekben az EU az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése mellett az unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítását kéri.

Brüsszel szerint összesen 21 milliárd euró marad továbbra is zárolva Magyarország elől.

Alku a háttérben?

A forrásfelszabadítás bejelentésére egy nappal az ukrán kérdésekben döntő EU-csúcs előtt került sor, amelyen Orbán Viktor a Bizottsághoz hasonlóan engedett is, meg nem is. 

Egyrészt – bár vehemensen kritizálta – nem vétózta meg az Európai Tanács döntését, miszerint az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Az, hogy a szavazás idejére elhagyta a termet, és nem vett részt a szavazáson, csak kozmetika: a végeredmény szempontjából ugyanazt jelenti, mintha igennel voksolt volna.

Az Ukrajnának szóló újabb, 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot ugyanakkor jelenlegi formájában megvétózta, azaz egy komoly aduász továbbra is van a kezében az uniós forrásokért folyó játszmában. (És persze még az ukrán tárgyalásokat is számos esetben megakaszthatja.)

A brüsszeli ügyekben általában jól értesült Politico és a Financial Times egyébként már ősszel megszellőztette, hogy politikai alku készül a háttérben, és a támogatási csomag megszavazása az uniós pénzcsapok részleges megnyitását eredményezi.

Ezzel összhangban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcs előtt a Bloombergnek azt mondta, hogy a kormány kész megszavazni az 50 milliárdos csomagot, amennyiben Brüsszel az összes, jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrást felszabadítja.

A Bizotttság tagadja az alkut, szerinte a feltételek egy részének teljesítése miatt kapja meg az uniós pénzek egy részét Magyarország. Ugyanakkor fennáll a gyanú, hogy az mégis megvalósult azzal a különbséggel, hogy Orbán Viktor a csatlakozási tárgyalások ügyében ejtette a vétóját a pénzcsapok részleges megnyitása után.

Elemzők ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra is, hogy a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről politikailag nagyon jól jön von der Leyennek, aki idén szeretné a második ciklusát is megkezdeni a Bizottság élén, a brüsszeli diplomaták pedig már hozzászoktak a kulisszák mögött megkötött, kompromisszumos dealekhez.           

A 10,2 milliárd euró felszabadítása arra nem volt elég, hogy megszerezzék Orbán Viktor támogatását az Ukrajnát segítő csomaghoz, ugyanakkor "a bonyolultabb döntéshez", azaz a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez "kikövezte az utat", összegezte a történteket a brüsszeli portál a napokban.    

Igaz, az uniós fővárosban állítólag már vannak tervek arra vonatkozóan, hogy miként lehet majd megkerülni Magyarországot az 50 milliárdos támogatás ügyében, azaz hogyan lehet lenullázni a kormány zsarolási potenciálját.     

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trump vámjai alatt liheg az EU – már keresik a megoldást
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 17:09
Augusztus 1-ig halasztják a viszontvámokat.
Makro / Külgazdaság Trumpra hangoltuk magunkat – nem volt könnyű dolgunk
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 15:06
A Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly az újabb vámháborús bejelentések apropóján megpróbált valamilyen logikát kiolvasni az amerikai elnök első féléves ténykedéséből.
Makro / Külgazdaság Nehéz elhinni, de talán nem drágul tovább a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 12:49
Kedden is kitart az átlagár.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mibe fektetnek szívesen a magyar háztartások
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 11:27
Előnyben részesítik az állampapírokat.
Makro / Külgazdaság Új-Zéland diákversenyre kel Ausztráliával, sőt az Egyesült Államokkal is
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 09:43
Új-Zéland célja, hogy 2034-re megduplázza nemzetközi oktatási piacának értékét, többek között azzal, hogy enyhíti a külföldi diákokra vonatkozó részmunkaidős foglalkoztatási szabályokat – jelentette be hétfőn a kormány.
Makro / Külgazdaság Minimum 1,2 milliós nettó kereset kell majd az Otthon Start és a CSOK Plusz teljes kihasználásához
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 08:54
A támogatások kombinálása lehet az igazán nyerő pénzügyileg.
Makro / Külgazdaság Felemás számokat produkált az építőipar
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 08:33
Magára találhatott kicsit az építőipar az előző hónapokhoz képest.
Makro / Külgazdaság Megszólalt a vámokról Von der Leyen is
Privátbankár.hu | 2025. július 13. 16:32
Első körben békülékeny lépést jelentett be, van még idő tárgyalni.
Makro / Külgazdaság Macron visszaütne Trumpnak, de ki áll mellé?
Privátbankár.hu | 2025. július 13. 15:53
Jöttek harcias, de kevésbé harcias nyilatkozatok is az uniós vezetőktől a 30 százalékos amerikai gigavámra.
Makro / Külgazdaság Elon Musk tett egy szívességet Izraelnek
Privátbankár.hu | 2025. július 13. 12:44
Fontos izraeli műhold került a helyére.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG