Navracsics Tibor az interjúban azt mondta, hogy a főváros által sérelmezett szolidaritási hozzájárulás mértéke, kiszabása és az inkasszó is a jogszabályoknak megfelelően történik.
A tárcavezető szerint jó partnerségre van szükség Budapesttel. Annál is inkább, mert Budapest messze az ország „túlsúlyos tényezője” a gazdaság tekintetében: az egy főre eső nemzeti össztermék Budapesten több mint kétszerese a nemzeti átlagnak, és a fővároson kívül csak három olyan vármegye van – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér –, amelyik eléri a nemzeti átlagot ebben a tekintetben.
Navracsics szerint ez is azt mutatja, hogy Budapest mennyire meghatározó szereplője a magyar gazdaságnak. Ugyan Budapest egy 1,7 milliós lakosságú város, ám az ingázókkal, a bejárókkal, a rendszeresen ott jelen lévő munkavállalókkal, diákokkal együtt 5 millió népesség kapcsolódik naponta a településhez, ami több, mint a mai Magyarország lakosságának a fele.
Ebben a helyzetben mindenképpen meg kell találni azokat a partnerségi pontokat, ahol a kormány és Budapest együtt tud működni, amelyek Budapestet stabilan finanszírozhatóvá teszik, és amelyek keretében Budapest felelősséget tud vállalni a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatásáért is – tette hozzá a miniszter.
Fotó: Navracsics Tibor Facebook oldala
Navracsics arról is beszélt, hogy az a fejlettségi szakadék, amely ma Budapest és a rajta kívüli Magyarország között van, hosszú távon nem tartható fenn. Budapestnek is részt kell vállalnia abból, hogy ez a felzárkóztatás gyorsabb ütemben történjen.
Közlése szerint ugyan a főváros finanszírozási kérdéseiről tárgyaló bizottságban nem vesz részt, de tárgyal, és tartja a kapcsolatotma főpolgármesterrel. Általában fejlesztési kérdésekről szoktak beszélni; ilyen volt az Egészséges utcák program vagy a villamosbeszerzés, amely összességében szeptember óta egy 80 milliárd forintos fejlesztési forrást juttatott Budapestnek.
Navracsics bízik abban, hogy meg tudják találni azt a megoldást, amely mind a két fél érdekeit szolgálja. A kormány stabilizációs törekvései mellett Budapest részéről szükséges, hogy a területi egyenlőtlenségek csökkentésében fokozottan vegyen részt – fogalmazott.
Kijelentette: ugyan a szolidaritási hozzájárulás mértéke, kiszabása is a jogszabályoknak megfelelően történik, ma már konszenzus van abban a tekintetben, hogy változtatni kell a mechanizmuson. Erre ugyanakkor a választások előtt már nem lát reális esélyt.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének van egy konkrét javaslata arra, hogy miként kellene átalakítani a rendszert. Arra kapott felhatalmazást a kormánytól, hogy az önkormányzati rendszer jövőbeni reformja keretében a finanszírozást, a szolidaritási hozzájárulást, az adózási kérdéseket tekintsék át.
Ezért a januárban kezdődő tárgyalásokon az önkormányzati szervezetekkel, polgármesterekkel, megyei közgyűlési elnökökkel fogja áttekinteni az összes lényeges kérdést, köztük a szolidaritási hozzájárulás kérdésével.
