Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a másik huszonhat tagállamot arról, ne vegyék napirendre az uniós csúcson a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – erről maga a miniszterelnök beszélt péntek reggel a Kossuth Rádióban. A Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor percről percre tudósította a beszélgetést, melyben a kormányfő azt mondta, a többiek fő érve az volt, hogy Magyarország nem veszít semmit, ugyanis a tagsághoz a magyar parlament ratifikációja is kell.
A miniszterelnök szerint körülbelül 75 alkalom van arra, hogy megállítsa a csatlakozási folyamatot. Ezeket felvetve hagyta el a termet a szavazáskor.
Orbán Viktor arról is tájékoztatott a beszélgetés során, hogy rögtön akartak is adni 50 milliárd eurót Ukrajnának, ez ellen azonban ő vétót emelt.
Felvetődött, hogy a másik huszonhat tagállam mennyire volt egységes Ukrajna kérdésében. Orbán Viktor azzal hárította a kérdést, hogy ha ő más népek álláspontjára hivatkozna, az „beavatkozás lenne az ő ügyeikbe”. A miniszterelnök szerint ha kell, „a kéziféket Magyarország be fogja húzni”.
Az uniós költségvetés módosításának kérdése is szóba került. Megint közös hitelt akar felvenni az Európai Unió – idézte fel Orbán Viktor, aki szerint hiba, hogy nem egyformán férnek hozzá a tagállamok ehhez a Covid idején felvett hitelösszeghez. A kormányfő szerint nem pénzt kellene adni a háború folytatására, hanem tűszünetre és békére lenne szükség. A miniszterelnök szerint ez a magyarok pénze is lenne, ezért el se indulhatunk ezen az úton. Felvetődött, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, az Ukrajnának juttatott pénzek az amerikai hadiipart, így az ottani GDP-t növelik. A kijelentést Orbán Viktor nem kívánta cáfolni.
A zárolt kohéziós forrásokból feloldott 10,2 milliárd eurót a miniszterelnök így kommentálta: „jobb későn, mint soha”. Szerinte Magyarország az uniós pénzek nélkül is működött, és jövőre az EU-s átlagnál nagyobb gazdasági növekedést vár.
Rég volt mér ilyen. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
