Új szintre lépett a kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködése. Erre utal az is, hogy bő egy hónapon belül már másodszor állt ki a sajtó elé közösen Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a kamara elnöke.
Október elején azt jelentették be a felek, hogy a Széchenyi Kártya programban elérhető összes hiteltípus kamatozása egységesen 3 százalékra csökken. A beruházási célú hiteleké már korábban lesüllyedt erre a szintre, októbertől a likviditási és a folyószámlahitelek következtek. Az indulást követően Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztéséért felelős államtitkára volt a Klasszis Podcast vendége:
A mostani bejelentés pedig egy 11 pontból álló, kifejezetten a kamara kérésére elkészített vállalati adócsökkentési csomagot érintett. Az egyes pontokról ebben a cikkben olvashatnak:
A 11 pont közül 8 jelent effektív adócsökkentést, 3 pedig a bürokráciát mérsékli. A kamara rendszeresen végez felméréseket azzal kapcsolatban, hogy milyen fő akadályokat látnak maguk előtt a vállalkozások, mi gátolja őket leginkább a növekedésben.
„A mikro- és kisvállalkozások több mint 80 százaléka az adórendszert és a bonyolult adminisztrációt jelöli meg első számú kihívásként” – világította meg a javaslatcsomag hátterét a kamara elnöke.
Nagy Elek a kamattámogatott hitelek kapcsán is a legkisebb vállalkozásokat emelte ki. „A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi relatív magas, 6,5 százalékon tartott alapkamata a forint stablilitásának kedvez, de magasabb banki kamatkörnyezetet eredményez. Ezt a nagyvállalati szektor jól kezeli, a kisvállalkozásoknak viszont komoly terhet jelent” – fogalmazott.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Ennek megfelelően, bár a teljes csomag kisebb-nagyobb mértékben a kkv-szektor minden szegmensét érinti, valójában a mikro- és kisvállalkozásokra nagyobb figyelem összpontosul.
A jövedéki adóemelés elhalasztása fájt a leginkább
Az intézkedések direkt módon összesen 230-240 ezer vállalkozás mindennapjait érintik, a 840 ezer aktív kkv közül.
Van azonban egy olyan pont, ami gyakorlatilag mindenkire hatással lesz, és amiben Orbán Viktor szerint a kormánynak a legnehezebb volt engednie: ez pedig az üzemanyagok januártól esedékes, jövedéki adó emelésének fél évvel történő elhalasztása.
2024 végén fogadta el a parlament azt a törvényt, ami szerint minden év elején az infláció mértékével megegyezően nő az üzemanyagok tételes jövedéki adója.
„Ezzel egy 8-9 forintos üzemanyagár-emelkedést halasztunk el fél évvel. Ha ez januárban megvalósulna, akkor a szomszédos országok üzemanyagár-átlaga fölé mennénk” – mondta el a sajtótájékoztatót követő háttérbeszélgetésen Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
(Azt már mi tesszük hozzá, hogy a lapcsoportunkhoz tartozó Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint a közép- és kelet-európai régióban már most csak két országban kell többet fizetni tankoláskor, Ausztriában és Szlovákiában a benzinért, Ausztriában és Romániában meg a gázolajért.)
A halasztás költségvetési hatása jövőre 15-20 milliárd forint lehet, azonban ez csak a második legnagyobb kiesés a bejelentett intézkedések közül a 2026-os büdzsé bevételeit illetően.
Lendületet kell adni a kivának
A listát ugyanis a kiskereskedelmi adó sávhatárainak megváltoztatása vezeti. Ennek értelmében jövőre 3500 céget érintően módosulnak a szabályok: a kulcsok maradnak, viszont félmilliárd forint helyett már csak nettó 1 milliárd forintos adóalap (vagyis nettó árbevétel) után kell fizetniük, 0,15 százalékos hozzájárulást. 50 milliárd és 150 milliárd forint között az 1 százalékos, míg 150 milliárd forint felett a 4,5 százalékos adókulcsot kell megfizetniük a kiskereskedelmi vállalatoknak. A költségvetési hatás itt a legnagyobb, 26 milliárd forint értékű.
Összességében a 11 pont 78-90 milliárd forinttal kurtítja meg a központi büdzsé bevételeit 2026-ban. A korábban említett, 840 ezer aktív vállalkozásból a legtöbben (szoros versenyben a társaságiadó-alanyokkal), 265 ezren jelenleg az átalányadózást választják. Sok, korábban a régi kata szabályai alá eső egyéni vállalkozó a 2022-es változtatás után ide terelődött át.
A kiva, vagyis a kisvállalkozások egyszerűsített, 10 százalékos adója a cégek 12 százalékát, nagyjából 100 ezer vállalkozást érint jelenleg. Ennek a körnek a kibővítése egyértelmű cél a kormányzat és a kamara részéről, miután bejelentették, hogy megduplázzák a belépési és megszűnési értékhatárokat.
Ezzel 3-5 ezer, jelenleg középvállalati kategóriába tartozó vállalkozás választhatja továbbra is a cégek növekedését elősegítő kivát, a 13 százalékos szocho és 9 százalékos társasági adó megfizetése helyett – tette hozzá Gerlaki Bence.
Fotó: Depositphotos
Az államtitkár szerint Magyarországon a középvállalati körből emelkedhetnek ki a következő generáció nemzeti bajnokai. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke úgy fogalmazott, hogy keresik a jövő magyarországi Nokiáit, ami egy időben, a 2000-es évek elején a finn gazdaság egyértelmű motorjaként működött jelentős, bőven tíz százalék feletti GDP-hozzájárulással.
A cégek méretugrásának elősegítése a célunk a kiva jogosulti körének kibővítésével – tette hozzá Gerlaki Bence. Erre nagy szükség is lenne, ugyanis a hazai kkv-szektor túlnyomó többsége, nagyjából 95 százaléka mikrovállalkozásnak számít. A kisvállalkozások 4 százalékot, a középvállalkozások pedig kevesebb mint egy százalékot tesznek ki.
Zombi cégek és bankadó
Gyakran felmerül az a kritika, hogy a kamattámogatott hitelek sok esetben a legkisebb, alacsony hatékonyságú és életképtelen vállalkozások fennmaradását célozzák. Ahelyett, hogy a legkisebb cégek összeolvadnának, ezáltal nagyobb méretűek és versenyképesek lennének.
A háttérbeszélgetés szereplői cáfolták a zombi cégek életben tartására irányuló kritikákat, mondván, a vállalkozásoknak nagyon szigorú adósminősítésen kell átesniük, mielőtt egy kedvezményes kamatozású hiteltermékhez hozzájutnának.
Sőt, Szabados Richárd kkv-államtitkár szerint érdemes lenne akár enyhíteni is ezeken a szabályokon, vagyis kiszélesíteni a hitelhez jutás lehetőségét. „A vissza nem térítendő forrásoknál nyilván nagyobb a kockázat, hogy nem odamegy a támogatás, ahová célozzuk, de ott is szükséges saját forrást mozgósítania az adott vállalatnak” – tette hozzá.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Széchenyi Kártya program feltételeinek októberi megváltoztatása óta 7 ezer kkv igényelt 3 százalékos kamatozású kölcsönt, 387 milliárd forint értékben. Ez messze az előzetes várakozásaik feletti szám. „Összesen 2800 milliárd forintnyi forrás érhető el a vállalkozások számára a Széchenyi Kártya, a Demján Sándor Program és az európai uniós pályázatokon, támogatásokon keresztül” – tette hozzá.
Lapunk kérdésére az NGM államtitkára elmondta, hogy a Széchenyi Kártya program keretében október óta az igénylések túlnyomó része, 75 százaléka nem beruházásokra, hanem folyószámla-típusú hitelekre érkezett. Ugyanakkor a beruházási termékek esetében is láttak egy felhajtó erőt, az október óta beérkező igénylések negyede érintett ilyen célt.
A kamattámogatott kkv-hiteleket a kormányzat a bankadó megemeléséből fedezi. Az ezzel kapcsolatos felvetésre Szabados Richárd elmondta, hogy bőven volt tér a bankok terheinek megemelésére. „A hazai pénzintézetek 17,7 százalékos tőkearányos jövedelmezősége a harmadik legmagasabb, míg a 4,4 százalékos átlagos nettó kamatmarzsuk a második legjobb az Európai Unióban” – fogalmazott.
A részt vevők egyébként nem cáfolták a Magyar Bankszövetség korábbi állítását, miszerint a bankokat sújtó különadók megemelése kapcsán a kormányzat egyáltalán nem egyeztetett velük.
A hároméves terv szólhatja a legnagyobbat
Visszatérve az adóintézkedésekhez: az alanyi áfamentesség határa három lépcsőben emelkedik: jövőre 20 millió forintra, majd 2027-ben 22, 2028-ban pedig 24 millió forintra. A legszélesebb kört lefedő, átalányadózó egyéni vállalkozók elszámolható költséghányada a jelenlegi 40 százalékról jövőre 45, majd 2027-ben 50 százalékra emelkedik.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) 13-ról 12 százalékra csökkentését még mindig nem jelentették be, kérdésünkre azonban Gerlaki Bence elmondta, hogy itt egy külön fórumon zajlik az egyeztetés. Ugyanakkor válaszából arra lehet következtetni, hogy a most bejelentett vállalati adócsökkentési csomag nem befolyásolja ezt, a jövő évi minimálbér-emelés szempontjából kardinális kérdést. A szocho esetében annyi a változás, hogy a szociális hozzájárulási adóalap-szorzója ugyanannyi lesz, mint a járulék alapé, vagyis a garantált bérminimum vagy miniálbér 100 százaléka. Ez eddig magasabb volt.
A társasági adót illetően is fontos változások lépnek életbe jövőre, amik elsősorban a tiszta iparágakba való beruházást, és a barnamezős fejlesztések esetén az adott terület rehabilitását, ökoszisztémájának helyreállítását célozzák. „Új társaságiadó-kedvezményt vezetünk be a legalább 100 millió forint értékű, kármentesítési beruházásoknál, például ipari területek lakóparkká alakításánál” – mondta az államtitkár.
A tisztaenergia-beruházásoknál szintén adókedvezményhez lehet jutni, ezzel a nap- és szélerőművek, az energiatárolók, a geotermikus, elektroizáló és biogáz üzemek telepítését serkentenék. De az ezekhez a fejlesztésekhez kulcsfontosságú alkatrészeket gyártó cégek is legfeljebb 80 százalékos mértékig csökkenteni tudják majd a fizetendő társasági adójukat – tette hozzá Gerlaki Bence. Az NGM várakozásai szerint itt maximum pár tucat beruházás lehet érintett.
A kormány a Robin Hood adóhoz is hozzányúl, vagyis a nagy energiaellátók jövedelemadójához. Itt az MVM, az E.ON és az Opus lehetnek a kedvezményezettek. Ezek a cégek 2027. január 1-jétől adókedvezményt vehetnek igénybe a 2026-ban megkezdett, energetikai infrastruktúra korszerűsítésére irányuló beruházásaik során. A kormányzat ezzel úgy tűnik, hogy egy szintén régóta követelt mulasztását próbálja bepótolni.
Az adminisztrációcsökkentő lépések közül, ami igazán nagyot szólhat, arra még egy kicsit várnunk kell. „Az én szívemnek leginkább kedves intézkedés, hogy a NAV hamarosan az egyéni vállalkozók adóbevallását is elkészíti, a személyi jövedelemadó mintájára” – fogalmazott Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A háttérbeszélgetésen kiderült, hogy ez azért még nem jövőre fog megvalósulni, itt egy hároméves tervről van szó.
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
