Továbbra sincs döntés Brüsszelben arról a tervről, amelyet a magyar kormány még májusban nyújtott be az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó vissza nem térítendő támogatások elköltésére.
A Bizottság folytatja a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését azon kritériumok alapján, amelyeket lefektetett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szabályzatában
- közölte az Európai Bizottság egyik szóvivője lapunk megkeresésére.
Szigorú Bizottság
Emlékeztetett arra, hogy az értékelés lezárására eredetileg kitűzött határidőt (július 12-t) a Bizottság javaslatára hosszabbították meg a fennmaradó kérdések tisztázása céljából.
Mindkét fél konstruktívan dolgozik azon, hogy szeptember végéig befejeződjön az értékelés. A lehető leggyorsabban szeretnénk lezárni a vizsgálatot
-tette hozzá a szóvivő. Arra a kérdésünkre, hogy milyen problémák vannak a magyar helyreállítási tervvel, nem kaptunk konkrét választ.
A célunk az volt és most is az, hogy megbizonyosodjunk: a tagállamok tervei eleget tesznek a szabályzatban lefektetett céloknak és követelményeknek. Magyarország esete sem különbözik ettől
-jelentette ki a szóvivő.
Egy brüsszeli, a bizottsági ügyekre rálátó forrásunk szerint most a magyar kormány térfelén pattog a labda:
Minden a magyar félen múlik. A Bizottság világos követelményeket fogalmazott meg a pénz elköltésével kapcsolatban, amik az összes tagállamra ugyanúgy érvényesek. Csehországgal például már sikerült kiegyezni.
Hozzátette: a Bizottság komolyan veszi a szerepét. Egyrészt szigort várnak el tőle a nettó befizető tagországok, amelyek félnek attól, hogy adófizetőik „kiakadnak” az uniós források nem megfelelő elköltésén a keleti tagállamokban. (A magyaroknak pedig mindössze 28 százaléka bízik abban, hogy a kormány megfelelően használja majd fel a forrásokat.)
És szigort vár el az Európai Parlament is, amelynek amúgy is „szúrja a szemét az orbáni hatalom-koncentráció.”
Nem csak szakmai kérdés
De pontosan mi áll a csúszás hátterében? (A késlekedés persze önmagában még nem példa nélküli: a Bizottság számos más ország esetében is kitolta az értékelés határidejét.)
A brüsszeli szerv egyrészt a magyar terv azon részével elégedetlen, amelyben a korrupcióellenes erőfeszítésekről van szó.
Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdaságért, pénzügyekért, munkahelyekért és szociális jogokért felelős szóvivője ezt firtató kérdésünkre korábban annyit közölt:
Mindegyik tagállamra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak. A 11 kritérium alapján arról készül értékelés, hogy (a nemzeti tervekben vázolt) intézkedések válaszolnak-e azokra a kihívásokra, amelyek szerepelnek az országra szabott ajánlásokban, illetve hogy a tervek megfelelő ellenőrző mechanizmust biztosítanak-e.
Ugyanakkor már nyáron napvilágot olyan értesülések, miszerint a jóváhagyás politikai szempontoktól is függ: a Bizottság a pénz visszatartásával gyakorol nyomást a magyar kormányra, hogy az tartsa magát a jogállamisági kritériumokhoz.
Gyakorlatilag ezt erősítette meg a héten Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke is, amikor azt mondta:
a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt források uniós elfogadását a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik.
A magyar kormány rendszeresen utal arra, hogy az úgynevezett pedofiltörvény miatt nem hagyták még jóvá Brüsszelben a helyreállítási tervet.
Tény, hogy az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebbé vált a viszony az EU és az Orbán-kormány között. Az Európai Bizottság júliusban kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal (és Lengyelországgal) szemben a szexuális kisebbségek alapvető jogainak megsértése miatt, a magyar menekültpolitika miatt pedig az Európai Bírósághoz fordult.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyenteljesnek nevezte az említett törvényt. Tehát
furcsán nézett volna ki, ha ezek után ellátogat Magyarországra, és Orbán Viktor kormányfővel közösen megünnepli a terv jóváhagyását – ahogy tette ezt a már jóváhagyott tervekkel rendelkező tagállamok kormányfőivel.
Mire menne a pénz?
Ami pedig a helyreállítási alap részleteit illeti: Magyarországnak több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár a folyó áron mintegy 800 milliárd eurós alapból. Ennek célja, hogy
a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.
A magyar kormány szerint tervének
legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják.
Kiemelt terület még a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják.
A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.
A kormány már bejelentette, hogy
költségvetési forrásból létrehoz egy saját helyreállítási alapot, és abból pótolja ki majd a kieső uniós forrásokat.
Orbán Viktor kormányfő szerint ugyanakkor előbb-utóbb úgyis meg fog jönni a pénz Brüsszelből.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
