Július 12-ig kellett volna jóváhagynia az Európai Bizottságnak a magyar helyreállítási tervet – tehát azt a dokumentumot, amely bemutatja, hogy mire kívánja költeni a magyar kormány az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó vissza nem térítendő összeget.
A tét hatalmas, hiszen a folyó áron mintegy 800 milliárd eurós alapból 7,2 milliárd euró, azaz több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár Magyarországnak, amit nem csak a koronavírus-járvány elleni intézkedések okozta károk enyhítésére, hanem a gazdaság modernizálására és reformjára is lehet majd fordítani. (Emellett hiteleket is lehívhatunk az alapból, a magyar kormány azonban csak egyedi projekteknél élne ezzel a lehetőséggel – a szerk.)
Függőben a jóváhagyás
Mint beszámoltunk, a Bizottság – a brüsszeli Politico értesülései szerint – a magyar tervet nem fogja határidőig, tehát július 12-ig jóváhagyni, mivel elégedetlen a terv azon részével, amelyben a korrupcióellenes erőfeszítésekről van szó.
A Privátbankár.hu megkeresésére Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdaságért, pénzügyekért, munkahelyekért és szociális jogokért felelős szóvivője megerősítette, hogy a magyar terv vizsgálata még nem zárult le. Annak kimeneteléről ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni.
Mivel a mélyreható értékelés folyamatban van, nem fogunk semmiféle előzetes értékelést adni
-fogalmazott.
Annyit ugyanakkor elárult, hogy a tervet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) szabályozásában szereplő 11 kritérium alapján vizsgálják. (Az RRF a Helyreállítási Alap központi eleme.)
Mindegyik tagállamra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak. A 11 kritérium alapján arról készül értékelés, hogy (a nemzeti tervekben vázolt) intézkedések válaszolnak-e azokra a kihívásokra, amelyek szerepelnek az országra szabott ajánlásokban, illetve hogy a tervek megfelelő ellenőrző mechanizmust biztosítanak-e
- tette hozzá.
Marta Wieczorek arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy mikorra fejeződhet be az értékelés, és – ezzel összefüggésben – mikor látogat Budapestre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A magyar kormány már május 11-én benyújtotta tervét Brüsszelnek, aminek értékelésére a Bizottság – a szóvivő korábbi közlése szerint – két hónapot irányzott elő. Azaz a jóváhagyás valóban csúszni látszik.
Ezt jelzi az is, hogy miközben von der Leyen sorra látogat el uniós fővárosokba, hogy ünnepélyesen áldását adja a nemzeti tervekre – csütörtökön például Horvátországban járt –,
a budapesti látogatás időpontjáról továbbra sincs hír: a jövő hétre kitűzött időpontok között csak egy írországi vizit szerepel.
Újabb front nyílt
A késlekedéssel párhuzamosan egyre romlik a viszony Brüsszel és a magyar kormány között az úgynevezett pedofiltörvény miatt. Ursula von der Leyen a héten az Európai Parlamentben
szégyenletesnek nevezte a törvényt, mivel az szerinte diszkriminálja a szexuális kisebbségeket (például a melegeket), hiszen megtiltja a velük kapcsolatos ismeretterjesztő információk bemutatását a 18 év alattiak körében.
A magyar kormány ezt vitatja.
Hozzátette: a törvény ellentmond az EU alapértékeinek, ő pedig minden, a Bizottság rendelkezésére álló eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy azokat megvédje.
Az Európai Bizottság elnöke beszélt arról is, hogy
már ősszel elindíthatják az első eljárásokat, amennyiben kiderül, hogy egy tagországban a jogállam elleni vétségek érdemben és hátrányosan befolyásolják az EU pénzügyi érdekeit, vagy fennáll ennek a veszélye.
Von der Leyen az idei év elején életbe lépett jogállamisági mechanizmusra utalt, amely keretében uniós pénzeket vonhatnak meg a jogállamiságot megsértő tagállamoktól. A mechanizmust Magyarország és Lengyelország megtámadta az Európai Bíróságon – döntés októberben várható.
Összegezve:
miközben újabb politikai viszály dúl Brüsszel és Budapest között, a magyar helyreállítási terv jóváhagyása csúszik, ráadásul hamarosan élesedhet az uniós pénzeket veszélyeztető mechanizmus – azaz ebben a tekintetben a magyar kormány nem túl jó lapokkal vág neki a jövő évi választásoknak.
Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
