Az Európai Parlament (EP) múlt héten elfogadott állásfoglalásában utasította David Sassolit, az Európai Parlament (EP) elnökét, hogy két héten belül szólítsa fel az Európai Bizottságot a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére – azaz kezdje meg annak a mechanizmusnak az alkalmazását, amely jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.
Aggódik az EP
Az EP szerint a Bizottságnak gyorsan kellene reagálnia
a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.
A helyzet kezelésére Brüsszelnek az összes rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie – teszik hozzá –, tehát a 7. cikk szerinti eljárás, valamint a kötelezettségszegési eljárás mellett a jogállamisági mechanizmust is.
Az EP, amelyben egyébként a Fidesz távozása ellenére is az Európai Néppárté maradt a legnagyobb frakció, korábbi közleményében név szerint említi Magyarországot és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyekkel szemben az EP-képviselők egy része szerint
azonnali lépések szükségesek az uniós költségvetés és értékek védelme érdekében a jogállamisági helyzet folyamatosan romlása miatt.
Ha az Európai Bizottság nem lép elég gyorsan, akkor az EP kész az Európai Bíróság elé vinni az ügyet.
De mi a helyzet most a jogállamisági mechanizmussal? Valóban késlekedik Brüsszel, és élesítheti-e az új „csodafegyvert” a jövő tavaszi magyarországi választások előtt?
Mindenki győzött
Mint ismert, a mechanizmust a tavaly év végi EU-csúcson fogadták el azután, hogy Magyarország és Lengyelország emiatt korábban megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a vírusválság miatti károk enyhítését célzó Helyreállítási Alapot.
A mechanizmus végső, mindenki által elfogadott verzióját mind a magyar kormány, mind Brüsszel győzelemként adta el.
Az Orbán-kormány szerint a megállapodást a magyar-lengyel ellenállásnak köszönhetően felpuhították, így továbbra sem lehet tisztán politikai feltételekhez kötni az uniós pénzek kifizetését. Brüsszel és számos EU-párti politikai szereplő viszont azt hangoztatta, hogy végre sikerült összekapcsolni a jogállamisági kritériumokat az uniós pénzek kifizetésével – tehát az a tagország, amely nem tartja magát a demokrácia játékszabályaihoz, kevesebb pénzt kap majd az EU-tól.
Az eltérő értelmezés abból is adódik, hogy a mechanizmusról két dokumentum is született: az egyik az EP és a német uniós elnökség által kitárgyalt szabályozás, a másik pedig az Európai Tanács által elfogadott dokumentum.
Vannak még bukkanók, de...
Bár a mechanizmus már idén január elsején hatályba lépett, a gyakorlati megvalósulását több tényező is hátráltatja.
Egyrészt
a Bizottság még nem készült el az alkalmazásáról szóló útmutatással
– annak ellenére sem, hogy az EP korábban június elsejét szabta meg számára határidőként. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy az útmutatás elkészültéig halassza el a jogszabály alkalmazását.
Másrészt – a Tanács erre is hivatkozott a halasztási kérelemnél –
az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése.
Ennek megállapítását Magyarország és Lengyelország kérte a Bíróságtól idén márciusban.
Reális lehetőség a szankció
Bár a Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja a kérdést, a tárgyalás időpontját még így is csak október 11-12-re tűzte ki.
Ez azt jelenti, hogy legkorábban december elejére lesz ítélet az ügyben
- mondta Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója a Privátbankár.hu-nak. Hozzátette: az Európai Bizottság is csak ezt követően fogja véglegesíteni az iránymutatásait.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig nem indíthat eljárást Brüsszel a tagállamok ellen.
A preventív szakasz már a Bíróság döntése előtt elkezdődhet. Tehát az Európai Bizottság – ha problémát észlel – levelet küldhet az érintett tagállamnak, azaz megindíthatja a párbeszédet
- véli Gyévai Zoltán.
Abban az esetben, ha az Európai Bíróság jóváhagyja a mechanizmust, és a tagállammal folytatott egyeztetések nem hoznak eredményt, akár már jövő év elején megszülethet a szankciós javaslat egy tagország, adott esetben Magyarország ellen.
Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség
- mondja az uniós szakértő.
Nagy a magyar kormány kitettsége
Feledy Botond külpolitikai szakértő kérdésünkre szintén azt mondta, hogy adott esetben még a választások előtt, akár már idén megindulhat a jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben.
Sőt, azt sem zárja ki, hogy a Bizottság már jövő tavasz előtt szimbolikus pénzmegvonással sújtja az országot.
Egyelőre nem tudjuk, hogy van-e erre politikai akarat Brüsszelben. És persze sok múlik azon is, hogy mi szerepel majd a Bíróság ítéletében
- jelentette ki. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az ítélet szerint a mechanizmus halasztó hatályú lehet-e az uniós kifizetésekre.
Ha igen, az húsbavágó lehet a magyar kormány számára.
Az EP valószínűleg támogatná a Magyarország elleni eljárást, az azonban kérdéses, hogy az Európai Tanács – amely nélkül nem lehet szankciót kivetni – hogyan foglalna állást.
Feledy Botond összességében úgy véli, hogy nemzetközi színtéren most „nagy a kitettsége” az Orbán-kormánynak, és rendkívül sok a bizonytalansági tényező.
A jogállamisági mechanizmus veszélye mellett ott van a Helyreállítási Alapból járó pénzek elköltésére benyújtott nemzeti terv is, amelyet még nem bírált el a Bizottság. Sok múlik az őszi német parlamenti választás kimenetelén is, és nem tudni azt sem, hogyan működik a Fidesz lobbiereje a Néppárton kívül
- hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő. És persze – tette hozzá – sok múlik azon, hogyan „viselkedik” a magyar kormány a közeljövőben, azaz mennyire vívja ki Brüsszel és a tagállamok haragját.
A jogállamisági mechanizmus megindítása és az uniós pénzmegvonás lehetőségének felmerülése mindenesetre már önmagában komoly csapás lenne politikailag az Orbán-kormány számára a választások előtt.
Igaz, a kormány korábban is számos, komolynak vagy kínosnak tűnő helyzetet úszott meg, különösebb megrázkódtatás nélkül.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
