Az Európai Parlament (EP) múlt héten elfogadott állásfoglalásában utasította David Sassolit, az Európai Parlament (EP) elnökét, hogy két héten belül szólítsa fel az Európai Bizottságot a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére – azaz kezdje meg annak a mechanizmusnak az alkalmazását, amely jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.
Aggódik az EP
Az EP szerint a Bizottságnak gyorsan kellene reagálnia
a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.
A helyzet kezelésére Brüsszelnek az összes rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie – teszik hozzá –, tehát a 7. cikk szerinti eljárás, valamint a kötelezettségszegési eljárás mellett a jogállamisági mechanizmust is.
Az EP, amelyben egyébként a Fidesz távozása ellenére is az Európai Néppárté maradt a legnagyobb frakció, korábbi közleményében név szerint említi Magyarországot és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyekkel szemben az EP-képviselők egy része szerint
azonnali lépések szükségesek az uniós költségvetés és értékek védelme érdekében a jogállamisági helyzet folyamatosan romlása miatt.
Ha az Európai Bizottság nem lép elég gyorsan, akkor az EP kész az Európai Bíróság elé vinni az ügyet.
De mi a helyzet most a jogállamisági mechanizmussal? Valóban késlekedik Brüsszel, és élesítheti-e az új „csodafegyvert” a jövő tavaszi magyarországi választások előtt?
Mindenki győzött
Mint ismert, a mechanizmust a tavaly év végi EU-csúcson fogadták el azután, hogy Magyarország és Lengyelország emiatt korábban megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a vírusválság miatti károk enyhítését célzó Helyreállítási Alapot.
A mechanizmus végső, mindenki által elfogadott verzióját mind a magyar kormány, mind Brüsszel győzelemként adta el.
Az Orbán-kormány szerint a megállapodást a magyar-lengyel ellenállásnak köszönhetően felpuhították, így továbbra sem lehet tisztán politikai feltételekhez kötni az uniós pénzek kifizetését. Brüsszel és számos EU-párti politikai szereplő viszont azt hangoztatta, hogy végre sikerült összekapcsolni a jogállamisági kritériumokat az uniós pénzek kifizetésével – tehát az a tagország, amely nem tartja magát a demokrácia játékszabályaihoz, kevesebb pénzt kap majd az EU-tól.
Az eltérő értelmezés abból is adódik, hogy a mechanizmusról két dokumentum is született: az egyik az EP és a német uniós elnökség által kitárgyalt szabályozás, a másik pedig az Európai Tanács által elfogadott dokumentum.
Vannak még bukkanók, de...
Bár a mechanizmus már idén január elsején hatályba lépett, a gyakorlati megvalósulását több tényező is hátráltatja.
Egyrészt
a Bizottság még nem készült el az alkalmazásáról szóló útmutatással
– annak ellenére sem, hogy az EP korábban június elsejét szabta meg számára határidőként. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy az útmutatás elkészültéig halassza el a jogszabály alkalmazását.
Másrészt – a Tanács erre is hivatkozott a halasztási kérelemnél –
az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése.
Ennek megállapítását Magyarország és Lengyelország kérte a Bíróságtól idén márciusban.
Reális lehetőség a szankció
Bár a Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja a kérdést, a tárgyalás időpontját még így is csak október 11-12-re tűzte ki.
Ez azt jelenti, hogy legkorábban december elejére lesz ítélet az ügyben
- mondta Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója a Privátbankár.hu-nak. Hozzátette: az Európai Bizottság is csak ezt követően fogja véglegesíteni az iránymutatásait.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig nem indíthat eljárást Brüsszel a tagállamok ellen.
A preventív szakasz már a Bíróság döntése előtt elkezdődhet. Tehát az Európai Bizottság – ha problémát észlel – levelet küldhet az érintett tagállamnak, azaz megindíthatja a párbeszédet
- véli Gyévai Zoltán.
Abban az esetben, ha az Európai Bíróság jóváhagyja a mechanizmust, és a tagállammal folytatott egyeztetések nem hoznak eredményt, akár már jövő év elején megszülethet a szankciós javaslat egy tagország, adott esetben Magyarország ellen.
Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség
- mondja az uniós szakértő.
Nagy a magyar kormány kitettsége
Feledy Botond külpolitikai szakértő kérdésünkre szintén azt mondta, hogy adott esetben még a választások előtt, akár már idén megindulhat a jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben.
Sőt, azt sem zárja ki, hogy a Bizottság már jövő tavasz előtt szimbolikus pénzmegvonással sújtja az országot.
Egyelőre nem tudjuk, hogy van-e erre politikai akarat Brüsszelben. És persze sok múlik azon is, hogy mi szerepel majd a Bíróság ítéletében
- jelentette ki. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az ítélet szerint a mechanizmus halasztó hatályú lehet-e az uniós kifizetésekre.
Ha igen, az húsbavágó lehet a magyar kormány számára.
Az EP valószínűleg támogatná a Magyarország elleni eljárást, az azonban kérdéses, hogy az Európai Tanács – amely nélkül nem lehet szankciót kivetni – hogyan foglalna állást.
Feledy Botond összességében úgy véli, hogy nemzetközi színtéren most „nagy a kitettsége” az Orbán-kormánynak, és rendkívül sok a bizonytalansági tényező.
A jogállamisági mechanizmus veszélye mellett ott van a Helyreállítási Alapból járó pénzek elköltésére benyújtott nemzeti terv is, amelyet még nem bírált el a Bizottság. Sok múlik az őszi német parlamenti választás kimenetelén is, és nem tudni azt sem, hogyan működik a Fidesz lobbiereje a Néppárton kívül
- hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő. És persze – tette hozzá – sok múlik azon, hogyan „viselkedik” a magyar kormány a közeljövőben, azaz mennyire vívja ki Brüsszel és a tagállamok haragját.
A jogállamisági mechanizmus megindítása és az uniós pénzmegvonás lehetőségének felmerülése mindenesetre már önmagában komoly csapás lenne politikailag az Orbán-kormány számára a választások előtt.
Igaz, a kormány korábban is számos, komolynak vagy kínosnak tűnő helyzetet úszott meg, különösebb megrázkódtatás nélkül.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
