<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az Európai Parlament múlt héten megsürgette az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb alkalmazza a renitens államok féken tartására megszavazott új „csodafegyvert”, az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint reális lehetőség, hogy már a jövő évi választások előtt eljárás indul Magyarországgal szemben. Mégha ez nem is járna feltétlenül azonnali pénzmegvonással, már annak meglebegtetése is komoly politikai károkat okozhat az Orbán-kormánynak, amely bizonytalan nemzetközi térben, jelentős kitettséggel vág neki a választás előtti időszaknak.                

Az Európai Parlament (EP) múlt héten elfogadott állásfoglalásában utasította David Sassolit, az Európai Parlament (EP) elnökét, hogy két héten belül szólítsa fel az Európai Bizottságot a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére – azaz kezdje meg annak a mechanizmusnak az alkalmazását, amely jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.

Aggódik az EP

Az EP szerint a Bizottságnak gyorsan kellene reagálnia

a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.

A helyzet kezelésére Brüsszelnek az összes rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie – teszik hozzá –, tehát a 7. cikk szerinti eljárás, valamint a kötelezettségszegési eljárás mellett a jogállamisági mechanizmust is.

Az EP, amelyben egyébként a Fidesz távozása ellenére is az Európai Néppárté maradt a legnagyobb frakció, korábbi közleményében név szerint említi Magyarországot és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyekkel szemben az EP-képviselők egy része szerint

azonnali lépések szükségesek az uniós költségvetés és értékek védelme érdekében  a jogállamisági helyzet folyamatosan romlása miatt.

Ha az Európai Bizottság nem lép elég gyorsan, akkor az EP kész az Európai Bíróság elé vinni az ügyet.     

De mi a helyzet most a jogállamisági mechanizmussal? Valóban késlekedik Brüsszel, és élesítheti-e az új „csodafegyvert” a jövő tavaszi magyarországi választások előtt?

Rázós futam: Orbán Viktor Brüsszelben az EU-csúcson 2020 októberében.  (Forrás: Európai Tanács)Rázós futam: Orbán Viktor Brüsszelben az EU-csúcson 2020 októberében. (Forrás: Európai Tanács)

Mindenki győzött

Mint ismert, a mechanizmust a tavaly év végi EU-csúcson fogadták el azután, hogy Magyarország és Lengyelország emiatt korábban megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a vírusválság miatti károk enyhítését célzó Helyreállítási Alapot.

A mechanizmus végső, mindenki által elfogadott verzióját mind a magyar kormány, mind Brüsszel győzelemként adta el.

Az Orbán-kormány szerint a megállapodást a magyar-lengyel ellenállásnak köszönhetően felpuhították, így továbbra sem lehet tisztán politikai feltételekhez kötni az uniós pénzek kifizetését. Brüsszel és számos EU-párti politikai szereplő viszont azt hangoztatta, hogy végre sikerült összekapcsolni a jogállamisági kritériumokat az uniós pénzek kifizetésével – tehát az a tagország, amely nem tartja magát a demokrácia játékszabályaihoz, kevesebb pénzt kap majd az EU-tól.

Az eltérő értelmezés abból is adódik, hogy a mechanizmusról két dokumentum is született: az egyik az EP és a német uniós elnökség által kitárgyalt szabályozás, a másik pedig az Európai Tanács által elfogadott dokumentum.

Vannak még bukkanók, de...

Bár a mechanizmus már idén január elsején hatályba lépett, a gyakorlati megvalósulását több tényező is hátráltatja.

Egyrészt

a Bizottság még nem készült el az alkalmazásáról szóló útmutatással

– annak ellenére sem, hogy az EP korábban június elsejét szabta meg számára határidőként. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy az útmutatás elkészültéig halassza el a jogszabály alkalmazását.

Másrészt – a Tanács erre is hivatkozott a halasztási kérelemnél –

az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése.

Ennek megállapítását Magyarország és Lengyelország kérte a Bíróságtól idén márciusban. 

Reális lehetőség a szankció

Bár a Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja a kérdést, a tárgyalás időpontját még így is csak október 11-12-re tűzte ki.

Ez azt jelenti, hogy legkorábban december elejére lesz ítélet az ügyben

- mondta Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója a Privátbankár.hu-nak. Hozzátette: az Európai Bizottság is csak ezt követően fogja véglegesíteni az iránymutatásait.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig nem indíthat eljárást Brüsszel a tagállamok ellen.

A preventív szakasz már a Bíróság döntése előtt elkezdődhet. Tehát az Európai Bizottság – ha problémát észlel – levelet küldhet az érintett tagállamnak, azaz megindíthatja a párbeszédet     

- véli Gyévai Zoltán.

Abban az esetben, ha az Európai Bíróság jóváhagyja a mechanizmust, és a tagállammal folytatott egyeztetések nem hoznak eredményt, akár már jövő év elején megszülethet a szankciós javaslat egy tagország, adott esetben Magyarország ellen.

Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség

- mondja az uniós szakértő.

Nagy a magyar kormány kitettsége

Feledy Botond külpolitikai szakértő kérdésünkre szintén azt mondta, hogy adott esetben még a választások előtt, akár már idén megindulhat a jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben.

Sőt, azt sem zárja ki, hogy a Bizottság már jövő tavasz előtt szimbolikus pénzmegvonással sújtja az országot.

Egyelőre nem tudjuk, hogy van-e erre politikai akarat Brüsszelben. És persze sok múlik azon is, hogy mi szerepel majd a Bíróság ítéletében

- jelentette ki. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az ítélet szerint a mechanizmus halasztó hatályú lehet-e az uniós kifizetésekre.

Ha igen, az húsbavágó lehet a magyar kormány számára.

Az EP valószínűleg támogatná a Magyarország elleni eljárást, az azonban kérdéses, hogy az Európai Tanács – amely nélkül nem lehet szankciót kivetni – hogyan foglalna állást.

Feledy Botond összességében úgy véli, hogy nemzetközi színtéren most „nagy a kitettsége” az Orbán-kormánynak, és rendkívül sok a bizonytalansági tényező.

A jogállamisági mechanizmus veszélye mellett ott van a Helyreállítási Alapból járó pénzek elköltésére benyújtott nemzeti terv is, amelyet még nem bírált el a Bizottság. Sok múlik az őszi német parlamenti választás kimenetelén is, és nem tudni azt sem, hogyan működik a Fidesz lobbiereje a Néppárton kívül

- hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő. És persze – tette hozzá – sok múlik azon, hogyan „viselkedik” a magyar kormány a közeljövőben, azaz mennyire vívja ki Brüsszel és a tagállamok haragját.

A jogállamisági mechanizmus megindítása és az uniós pénzmegvonás lehetőségének felmerülése mindenesetre már önmagában komoly csapás lenne politikailag az Orbán-kormány számára a választások előtt.

Igaz, a kormány korábban is számos, komolynak vagy kínosnak tűnő helyzetet úszott meg, különösebb megrázkódtatás nélkül.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Egész évben ostromolták a határt az illegális keresztény migránsok, de ez senkit sem zavart
Tiszai Balázs | 2021. október 20. 05:47
Nyár közepe óta valóban egyre több illegális bevándorló próbál átjutni a magyar határon, de az elérhető statisztikák szerint, augusztus végéig legalábbis, nem azok akartak tömegesen bejönni, akikkel a Fidesz a régi hagyományt folytatva ismét üzembiztosan riogat. Úgy tűnik, a kormánykommunikációban csak az a hír, ha a migráns délről jön és iszlám hitű.
Makro / Külgazdaság Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori
Káncz Csaba | 2021. október 19. 18:31
Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori.  A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az OTP a ludas a BUX csökkenéséért
MTI | 2021. október 19. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 281,03 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 54 356,89 ponton zárt kedden.
Makro / Külgazdaság Elhúzódó infláció elleni harcra számítanak Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. október 19. 16:31
Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.
Makro / Külgazdaság Tartották magukat az ígéretükhöz Matolcsy Györgyék: itt az újabb kamatemelés!
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 14:00
A piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.
Makro / Külgazdaság Márki-Zay Péter sok elemét megtartaná az orbáni gazdasági modellnek, de korrupció nélkül
Vég Márton | 2021. október 19. 13:59
Márki-Zay Péter fő üzenete a korrupció felszámolása és a fideszes lopás megakadályozása. Értékrendje szerint nem az számít, hogy egy közbeszerzést rokon vagy fideszes cég nyer el, hanem az, hogy olcsó legyen.
Makro / Külgazdaság Meghökkentő prognózist adott Orbán Viktor főtanácsadója
Csabai Károly | 2021. október 19. 11:29
A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.
Makro / Külgazdaság Pénzmegvonással sújthatja Lengyelországot Brüsszel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 19. 11:09
Az uniós pénzek megvonásának lehetőségére utalt az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben Lengyelországgal kapcsolatban. A lengyel kormányfő szerint a pénzügyi zsarolás megengedhetetlen.
Makro / Külgazdaság Sok községben aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 10:21
A községek ötödében 60 százalék alatti volt ez a mutató 2019-ben.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre többen vannak lélegeztetőn
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 09:31
A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb - közölte az operatív törzs. Egyre többen vannak kórházban.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos