Jókora válságot robbantott ki Orbán Viktor miniszterelnök, valamint hű és ez ügyben egyetlen európai szövetségese, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő november közepén azáltal, hogy megvétózta a következő uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló 1800 milliárd eurós jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus – az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kapcsolása – miatt.
A vétó az EU nagy részében minimum barátságtalan lépésnek tűnhetett, hiszen a magyar-lengyel páros egy olyan válságos időszakban akasztotta meg a közösség működését, amikor a vírusválság által megnyomorított gazdaságok a túlélésért küzdenek, és mihamarabb szükségük lenne a gigantikus mentőalap pénzeire.
Ebben a helyzetben megnyomni a vétógombot drasztikus húzás – és akkor az etikai vonatkozásokról még nem is beszéltünk.
Orbánék tehát rárúgták a kocsmaajtót a békésen kólázgató brüsszeli bürokratákra, hűvösen végignéztek a ledöbbent vendégseregen, majd kértek maguknak egy felest.
A meglehetősen otromba lépés nem kevés kockázattal járt – a magyar kormányfő nem tudhatta biztosan, hogy nem vágnak-e hozzá egy széket, vagy nem dobják-e ki közös erővel az ajtón –, végül azonban a dolgok jelenlegi állása szerint bejött.
Erejét épp az adta, hogy válsághelyzetben lépték meg. Az EU próbált ugyan pénzmegvonással ijesztgetni, de valójában szorult helyzetben van. Nem mondhat le az új költségvetésről, a friss hitelekről, pénzekről, erősítette meg korábban egy berlini és egy brüsszeli forrásunk.
Orbán Viktor tehát nagyjából elérte, amit akart. A jogállamisági mechanizmust ugyan bevezetik, de olyan formában, amit a magyar kormány relatív könnyű szívvel el tud fogadni.
Nagyrészt ez szűrődik le egyébként az Orbán-pártisággal aligha vádolható külföldi mainstream sajtó híradásaiból is.
A tegnap bejelentett kompromisszum, amely az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország és a magyar-lengyel páros között jött létre, öt fontos pontot tartalmaz (ezeket nagyrészt a Financial Times összefoglalója alapján idézzük):
- A mechanizmus és ezáltal a szankciók csak a következő, 2021-2027 közötti uniós büdzsé pénzeit érinthetik, azaz nem alkalmazhatóak a jelenlegi költségvetésből történő kifizetésekre. Ez régóta a magyar kormányfő egyik fő követelése volt.
- A mechanizmus csak olyan esetekben alkalmazható, amikor veszélyben vannak az „EU pénzügyi érdekei” – tehát az EU által észlelt jogsértés kapcsolatban áll az uniós pénzek felhasználásával. A jogállamiság vélt vagy valós csorbulása, egyes demokratikus értékek sérülése önmagában nem elég a szankcionálási folyamat megindításához.
- A tagállamok az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak a mechanizmusról szóló rendelet jogszerűségének ellenőrzése érdekében. Ez jelentősen késleltetheti annak életbe lépését.
- A szankcionálni kívánt ország behúzhatja a „vészféket”, tehát az uniós vezetők elé viheti az adott ügyet. Bár ez nem jelent vétójogot, az EU-nak törekednie kell a közös nevező megtalálására.
- Az EU a mechanizmus keretében egyenrangúan kezeli majd a tagországokat, és egyetlen államot sem diszkriminál.
Összegezve:
Brüsszel alapvetően nem kötheti politikai vagy ideológiai feltételekhez az uniós pénzek kifizetését, és az EU-bíróság vizsgálata miatt jó esetben is csak késéssel tudja elindítani a mechanizmust.
Tehát a 2022-es választások előtt már aligha tud ártani a magyar kormánynak – kell ennél több Orbán Viktornak?
A meccs persze még nincs teljesen lefutva. A megállapodást a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk a ma kezdődő EU-csúcson, és borítékolható, hogy az Európai Parlamentnek (EP) is lesz egy két-szava az ügyben. Bosszúból most az EP blokkolhatja a költségvetést – nem biztos tehát, hogy ez a megállapodás lesz a végleges.
Az Európai Parlamentben sokan a hajukat tépik, nem minden ok nélkül: eszményeiket felülírta a reálpolitika, a demokrácia írott és íratlan szabályait pedig a jövőben is ki lehet majd játszani anélkül, hogy annak bármi kézzelfogható, érdemi következménye lenne.
Orbán Viktor és harcostársa tehát hátradőlhet, és rendelhet még egy kört. Mármint egymásnak, mert ott lassan senki sem ül le az asztalukhoz.
Persze nem biztos, hogy a brüsszeli magány zavarja a magyar kormányfőt. Szavazói úgyis azt látják a történetben – szintén nem minden ok nélkül –, hogy a Viktor megint tökös gyerek volt, és jól megfingatta a brüsszeli bagázst.
Ez pedig elég lehet ahhoz, hogy 2022-ben is a neve mellé tegyék az ikszet.
(UPDATE: ma este az EU-csúcson is megállapodás született.)
Vasárnap egy online előkészítő meetinget tartanak Európában, aztán indul a küldöttség Washingtonba – mások mellett az EB elnöke, a NATO főtitkára is beszállhat. 
