Brüsszelben és főleg Berlinben nem számoltak azzal, hogy Magyarország és Lengyelország elmegy a falig. Most mégis ez történt
– így kommentálta a Privátbankár.hu-nak Gyévai Zoltán EU-szakértő azt a hírt, miszerint Magyarország és Lengyelország megvétózza a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot amiatt, hogy az EU a jövőben az úgynevezett jogállamisági mechanizmushoz (bizonyos kritériumok betartásához) kötné az uniós források kifizetését.
A júliusi EU-csúcson ugyan elvi megállapodás született a mechanizmusról, akkori elemzői vélemények szerint azt homályosan fogalmazták meg és jelentősen felvizezték az eredeti tervekhez képest. Ennek volt köszönhető, hogy akkor a magyar kormány is rábólintott az egyezségre.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a német uniós elnökség és az Európai Parlament (EP) közötti tárgyalások eredményeként elkészült a mechanizmus végleges verziója, amely Budapest és Varsó számára már nem elfogadható.
A júliusi EU-csúcson Merkelék elkenték ezt a problémát. Néhány hónapra tűzszünetet kötöttek, de a szálak nem lettek elvarrva
– mondja a Bruxinfo főszerkesztője.
Miről megy a vita?
De mi baja a magyar kormánynak a jogállamisági mechanizmussal? Orbán Viktor szerint az EU nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet.
Magyarul: a kormányfő attól tart, hogy a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.
A miniszterelnök szerint például a jelenlegi javaslat elfogadása után nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, a migrációt ellenző országokat pedig költségvetési eszközökkel megzsarolják.
Ezzel szemben Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják – tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.
Kissé leegyszerűsítve:
a magyar kormány politikai feltételektől tart, az EU viszont ragaszkodik a demokrácia tiszteletben tartásához.
A konfliktus persze összefügg azzal, hogy a szembenálló felek között komoly nézetkülönbségek vannak a demokrácia és a jogállamiság állapotát, valamint lényegét illetően.
Az aligha vitatható, hogy a jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország „ihlette”, ugyanakkor az minden uniós tagállamra vonatkozna. (Ez persze még aligha nyugtatja meg a magyar kormányt.)
Az EU jövője a tét
A tét óriási, hiszen ha nem lesz megállapodás belátható időn belül, akkor csúszik a 2021-2027 közötti, 1074 milliárd eurós uniós költségvetés (helyette a 2020-as költségvetés lépne életbe januártól), valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap.
Ez az egész EU-nak fájna, de főleg a vírusválság által leginkább sújtott dél-európai országokat hozná nehéz helyzetbe, amelyeknek minél előbb szüksége lenne a helyreállítási alap forrásaira.
Olyan válsághelyzet alakulhat ki, amely kikezdheti az EU egységét, és akár szakadáshoz is vezethet. Ennek történelmi következményei lennének
– mondja Gyévai Zoltán.
Hozzátette: a megállapodás hiánya miatt Magyarország is óriási pénzektől esne el, ráadásul páriává válna az uniós tagállamok többsége szemében.
Orbán Viktor lapot húzott a 19-re, ugyanakkor Merkelék aligha vállalják be, hogy a megállapodás hiánya miatt bedől Olaszország vagy Spanyolország. Most az a kérdés, ki rántja félre előbb a kormányt
– magyarázza.
Jó, de mi a megoldás?
A Bruxinfo főszerkesztője úgy véli, hogy a magyar és lengyel vétó előzetes vétó volt. Ezzel a magyar kormányfő azt üzente Brüsszelnek, hogy itt egy probléma, tessék vele foglalkozni.
Információink szerint
a bejelentés óta záporoznak a telefonok Budapestre, hiszen mindenkinek érdeke, hogy mielőbb megoldás szülessen.
Ami a lehetséges kimeneteleket illeti, a szakértő szerint első körben az Európai Bizottság vagy a német uniós elnökség nyilatkozatot adhat ki. Ebben arról biztosíthatják a magyar és a lengyel kormányt, hogy a mechanizmus nem ellenük irányul, szuverenitásukat pedig tiszteletben fogják tartani.
Ez azonban aligha lesz elég garancia Orbán Viktornak. Ezért – véli Gyévai Zoltán – politikai alku születhet:
a vétó visszavonásáért cserébe a jogállamisági mechanizmus alkalmazását egy időre felfüggeszthetik, és a vészhelyzet elmúltával 'majd visszatérnek a kérdésre'.
Ezt ugyanakkor aligha nézné jó szemmel az EP, amely ragaszkodhat a mechanizmus élesítéséhez, ellenkező esetben pedig megvétózhatja az uniós költségvetési csomagot.
Összegezve: minden szereplőnek jelentős zsarolási potenciálja van, ugyanakkor ha senki sem enged, akkor mindenki bukni fog – azaz közösen fogunk elsüllyedni az uniós hajóban.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
