Orbán Viktor leszögezte, ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába.
Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják
- fejtette ki álláspontját.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország a vita során a lojális együttműködés, a kiszámíthatóság és a transzparencia elveit követve járt el, mindvégig kompromisszumkészséget mutatott. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését sosem tartotta megfelelőnek. Nyilatkozatában kijelentette: a 2020 júliusában született kompromisszumot csak azért fogadtuk el, mert elkötelezettek vagyunk az európai szolidaritás mellett és támogatjuk, hogy a pénzügyi segítségre szoruló államok a lehető leggyorsabban forrásokhoz jussanak.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak.
Hozzátette, a mai kormánypárt vezetői azok, akik Magyarországon kiharcolták a jogállamot a kommunista diktatúrával szemben. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet - fejtette ki.
Véleményünk szerint Európa egységét aláásó súlyos hiba lenne a pénzügyi, gazdasági kérdések politikai vitákkal való összekapacsolása. Bármely új tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a szerződések egyhangú módosításával lehetséges - közölte álláspontját a miniszterelnök.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
