Meg tudja-e ígérni most, ma reggel, hogy az új jogállamisági mechanizmus révén lehetőség lesz csökkenteni az uniós forrásait az olyan országoknak, mint Lengyelország és Magyarország, ha azok például korlátozzák a sajtószabadságot vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét?
Ezt a meglehetősen konkrét kérdést tette fel a DPA német hírügynökség újságírója Angela Merkelnek a megegyezéssel zárult, maratoni EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón, amelyet a német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott.
Merkel válasza már nem volt ennyire konkrét – sőt, annak árnyaltsága akár bizakodással is eltöltheti a magyar kormányt.
Elutasítom, hogy előre kiválasszunk egy vagy két államot, amelyek az új jogszabály alá esnek. Az általános érvénnyel készült
- jelentette ki a kancellár.
Megjegyezte azt is, hogy az Európai Bizottság által javasolt jogszabály (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) elfogadásához minősített többség kell az Európai Tanácsban.
Lesz új mechanizmus, de...
Az új mechanizmus "arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén, azaz bevezeti a költségvetés és a helyreállítási alap védelmére vonatkozó "feltételrendszert".
Ugyanakkor a Tanács az esetleges eljárásokat csak minősített többséggel hagyhatja jóvá, és azokat objektív módon, hátrányos megkülönböztetés nélkül, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszteletben tartva, pártatlan és bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján kell lefolytatnia.
Bár Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint
első alkalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamisággal kapcsolatos feltételek között,
nem csak a kancellár válasza valószínűsíti azt, hogy az új mechanizmus nem lett annyira elrettentő, mint azt egyes tagállamok vagy politikai erők szerették volna.
Az erre vonatkozó passzus úgy van megfogalmazva, hogy nagyon eltérnek a vélemények arról, miszerint ezen az alapon lehet-e egyáltalán csökkenteni az uniós forrásokat a jogállamiság elleni vétségek miatt
- írja például a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A német lap szerint az EU-csúcs utolsó napján a tagállami vezetők „lényegesen meggyengítették” az eredeti javaslatot, Merkel és Macron pedig már a tanácskozás kezdetén jelezte, hogy rugalmas a kérdésben.
A megállapodás kényszere
Ilyen szempontból – teszik hozzá – Orbán Viktor miniszterelnöknek jól jött a vírusválság, hiszen az óriási gazdasági károk miatt szükségessé vált a megállapodás.
A politikai aggályok, ha nem is tűntek el teljesen, háttérbe szorultak.
A Politico szintén úgy véli, hogy a záródokumentum végleges változatában jelentősen tompították Charles Michel szövegjavaslatát, és törölték a jogállamiság megemlítését.
A német kormány hajlandónak mutatkozik arra is, hogy uniós elnöksége idején, tehát az idei második félévben az Európai Tanács elé vigye a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárást – a magyar kormány azt szeretné, ha a testület év végéig leállítaná az ügyet.
A kezdeményezést Magyarországnak kell megtennie. Magyarország ezt szeretné – ezt Orbán miniszterelnök mondta nekem
- válaszolta Angela Merkel mai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre.
A magyar miniszterelnök tehát nem ok nélkül állítja be sikernek az EU-csúcs eredményét, mégha némiképp túl is dimenzionálja azt.
Kiharcoltuk
- üzente Facebook-oldalán.
A csúcs utáni, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján pedig azt mondta: Magyarországnak és Lengyelországnak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, és sikeresen visszautasították azokat a kísérleteket, amelyek össze kívánták kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot.
Tűzoltás óriáshitelből
Ami a csúcs egyéb fő döntéseit illeti, az EU 2021 és 2027 között 1074 milliárd euróból gazdálkodhat majd, ami megegyezik Charles Michel javaslatával. Emellett létrehoznak egy 750 milliárd eurós, hitelből finanszírozott helyreállítási alapot, nagyrészt a koronavírus elleni intézkedések negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására.
Az alap szerkezete változott az eredeti tervekhez képest:
500 milliárd helyett 390 milliárd eurót adnak vissza nem térítendő támogatások formájában a tagállamoknak, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.
A megállapodás tartalmaz egy vészfékmechanizmust is: bármely ország vitát kezdeményezhet az Európai Tanácsban, ha szerinte egy másik tagország nem a "megfelelő módon" hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.
A költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát az éghajlatváltozással összefüggő célokra kell fordítani.
Elemzők emlékeztetnek arra, hogy
az EU még soha nem vett fel ekkora nagyságrendű hitelt, és most először fordul elő, hogy ezt a pénzt támogatásként adja tovább a tagállamoknak.
A 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Bizottság veszi fel, visszafizetése a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül történhet 2028 és 2058 között.
Bár ennek formájáról a Bizottság és a tagállamok egyeztetnek majd, nyilvánvaló, hogy a gigahitelt végeredményben az EU adófizetőinek kell törleszteniük.
Enyhe, 0,41 százalékos esés a nyitáskor. 
