TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Bár az EU a jövőben demokratikus normákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését, erősen kérdéses, hogy ennek érvényt lehet-e szerezni a gyakorlatban. Az eredeti javaslatot ugyanis jelentősen felvizezték, amit a magyar kormány akár sikernek is tekinthet. A reálpolitika, a gazdasági vészhelyzet és a megegyezés kényszere a jelek szerint elhalványította a politikai aggályokat.

Meg tudja-e ígérni most, ma reggel, hogy az új jogállamisági mechanizmus révén lehetőség lesz csökkenteni az uniós forrásait az olyan országoknak, mint Lengyelország és Magyarország, ha azok például korlátozzák a sajtószabadságot vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét?

Ezt a meglehetősen konkrét kérdést tette fel a DPA német hírügynökség újságírója Angela Merkelnek a megegyezéssel zárult, maratoni EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón, amelyet a német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott.

Van oka az örömre: Orbán Viktor az EU-csúcson Brüsszelben 2020. július 19-én. (Fotó: Európai Tanács) Van oka az örömre: Orbán Viktor az EU-csúcson Brüsszelben 2020. július 19-én. (Fotó: Európai Tanács)

Merkel válasza már nem volt ennyire konkrét – sőt, annak árnyaltsága akár bizakodással is eltöltheti a magyar kormányt.      

Elutasítom, hogy előre kiválasszunk egy vagy két államot, amelyek az új jogszabály alá esnek. Az általános érvénnyel készült

- jelentette ki a kancellár.

Megjegyezte azt is, hogy az Európai Bizottság által javasolt jogszabály (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) elfogadásához minősített többség kell az Európai Tanácsban.

Lesz új mechanizmus, de...

Az új mechanizmus "arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén, azaz bevezeti a költségvetés és a helyreállítási alap védelmére vonatkozó "feltételrendszert".

Ugyanakkor a Tanács az esetleges eljárásokat csak minősített többséggel hagyhatja jóvá, és azokat objektív módon, hátrányos megkülönböztetés nélkül, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszteletben tartva, pártatlan és bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján kell lefolytatnia.

Bár Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint

első alkalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamisággal kapcsolatos feltételek között,

nem csak a kancellár válasza valószínűsíti azt, hogy az új mechanizmus nem lett annyira elrettentő, mint azt egyes tagállamok vagy politikai erők szerették volna.

Az erre vonatkozó passzus úgy van megfogalmazva, hogy nagyon eltérnek a vélemények arról, miszerint ezen az alapon lehet-e egyáltalán csökkenteni az uniós forrásokat a jogállamiság elleni vétségek miatt

- írja például a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A német lap szerint az EU-csúcs utolsó napján a tagállami vezetők „lényegesen meggyengítették” az eredeti javaslatot, Merkel és Macron pedig már a tanácskozás kezdetén jelezte, hogy rugalmas a kérdésben.

A megállapodás kényszere

Ilyen szempontból – teszik hozzá – Orbán Viktor miniszterelnöknek jól jött a vírusválság, hiszen az óriási gazdasági károk miatt szükségessé vált a megállapodás.

A politikai aggályok, ha nem is tűntek el teljesen, háttérbe szorultak.

A Politico szintén úgy véli, hogy a záródokumentum végleges változatában jelentősen tompították Charles Michel szövegjavaslatát, és törölték a jogállamiság megemlítését.

A német kormány hajlandónak mutatkozik arra is, hogy uniós elnöksége idején, tehát az idei második félévben az Európai Tanács elé vigye a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárást – a magyar kormány azt szeretné, ha a testület év végéig leállítaná az ügyet.

A kezdeményezést Magyarországnak kell megtennie. Magyarország ezt szeretné – ezt Orbán miniszterelnök mondta nekem

- válaszolta Angela Merkel mai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre.

A magyar miniszterelnök tehát nem ok nélkül állítja be sikernek az EU-csúcs eredményét, mégha némiképp túl is dimenzionálja azt.   

Kiharcoltuk

- üzente Facebook-oldalán.

A csúcs utáni, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján pedig azt mondta: Magyarországnak és Lengyelországnak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, és sikeresen visszautasították azokat a kísérleteket, amelyek össze kívánták kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot.

Tűzoltás óriáshitelből

Ami a csúcs egyéb fő döntéseit illeti, az EU 2021 és 2027 között 1074 milliárd euróból gazdálkodhat majd, ami megegyezik Charles Michel javaslatával. Emellett létrehoznak egy 750 milliárd eurós, hitelből finanszírozott helyreállítási alapot, nagyrészt a koronavírus elleni intézkedések negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására.

Az alap szerkezete változott az eredeti tervekhez képest:

500 milliárd helyett 390 milliárd eurót adnak vissza nem térítendő támogatások formájában a tagállamoknak, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.

A megállapodás tartalmaz egy vészfékmechanizmust is: bármely ország vitát kezdeményezhet az Európai Tanácsban, ha szerinte egy másik tagország nem a "megfelelő módon" hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.

A költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát az éghajlatváltozással összefüggő célokra kell fordítani.

Elemzők emlékeztetnek arra, hogy

az EU még soha nem vett fel ekkora nagyságrendű hitelt, és most először fordul elő, hogy ezt a pénzt támogatásként adja tovább a tagállamoknak.

A 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Bizottság veszi fel, visszafizetése a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül történhet 2028 és 2058 között.

Bár ennek formájáról a Bizottság és a tagállamok egyeztetnek majd, nyilvánvaló, hogy a gigahitelt végeredményben az EU adófizetőinek kell törleszteniük.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az inflációra figyel az MNB
Király Béla | 2020. október 20. 17:34
A jegybank kedden tartotta kamatdöntő ülését, ahol nem nyúltak a kamatokhoz. Értékelésében az MNB azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.
Makro / Külgazdaság Koronavírus-járvány: Netanjahu és az ultraortodoxok életveszélyes összejátszása
Káncz Csaba | 2020. október 20. 14:34
Az izraeli és az amerikai hatóságok tehetetlenek az ultraortodox zsidó közösségekkel kapcsolatban, akiknek vezetői figyelmen kívül hagyják a COVID-járványra vonatkozó előírásokat. A fél lábbal a börtön küszöbén álló Netanjahu miniszterelnök rá van utalva a vallásos pártok támogatására, ezért nem hoz drasztikus intézkedéseket az ultraortodoxok megrendszabályozására. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Itt az MNB kamatdöntése
Privátbankár.hu | 2020. október 20. 14:01
Ahogy azt előzetesen a piaci elemzők prognosztizálták, a jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, annak mértéke 0,6 százalék maradt.
Makro / Külgazdaság Az őszi szünetben fertőtlenítési nagytakarítást végeznek az iskolákban
Privátbankár.hu | 2020. október 20. 13:09
A mai tájékoztatón szó esett arról, hogy minden eddigi csúcsot megdöntött a halálozási arányszám, hogy álfertőtlenítők akarnak bejutni ingatlanokba, s hogy az antigén gyorstesztek hasonló eredményességgel alkalmazhatók, mint a PCR-tesztek.
Makro / Külgazdaság Nagy dilemma előtt áll az MNB
Csabai Károly | 2020. október 20. 10:37
Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.
Makro / Külgazdaság Folyamatosan nő a koronavírusos betegek száma Amerikában
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 20. 06:51
A baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház adatainak tanúsága szerint az Egyesült Államok 48 tagállamában folyamatosan emelkedik a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek és a Covid-19-ben megbetegedettek száma.
Makro / Külgazdaság Fontos döntést hozhatnak meg a parlamentben ma
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 20. 06:36
Az Országgyűlés ma 2021 nyaráig meghosszabbíthatja a koronavírus-járvány miatt elrendelt hiteltörlesztési moratóriumot.
Makro / Külgazdaság A Trump-Biden csata: új munkahelyek millióit ígérik
Wéber Balázs | 2020. október 20. 06:07
Két hét múlva kiderül, hogy továbbra is Donald Trump fogja-e kormányozni a világ talán legbefolyásosabb országát, vagy egy sok mindent megélt 77 éves politikus, Joe Biden veszi át tőle a kormányrudat. Sorozatunk előző részében a jelöltek adó- és kereskedelem-politikáját veséztük ki, most pedig azt nézzük meg, hogy milyenek az esélyeik, és miként tartanák életben a munkaerőpiacot.
Makro / Külgazdaság A parlamenti többség megszavazta a Kúria új elnökét
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 19. 19:16
Hiába tiltakozott az ellenzék, a kormánypárti többség megszavazta a Kúria új elnökének Varga Zsolt Andrást. 
Makro / Külgazdaság Hiába mentek fel az árak, nem csökken a benzin adója
Király Béla | 2020. október 19. 16:04
Az adózás szempontjából túl olcsó volt az olaj, így 2020 negyedik negyedévében is marad a magasabb adótétel az üzemanyagok esetében.
Friss
hírlevél