"Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a "Next Generation EU" helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően" - írta Orbán Viktor.
Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a "semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről" elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.
Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Reuters hírügynökségnek arról beszélt: Magyarország egyértelmű parlamenti felhatalmazással vesz részt az ülésen. Júliusban az Országgyűlés fideszes többsége határozatban szólította fel a kormányt, hogy ne fogadja el az EU hétéves költségvetését és a koronavírus utáni helyreállítási alapot, amíg nem zárják le a jogállamiságról szóló, 7. cikkely szerinti eljárást. Arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy Magyarország megvétózza az 1,1 milliárd eurós költségvetést és a 750 milliárd eurós saját forrásokról szóló határozatot, amennyiben nem vizsgálják felül a a jogállamisági kritériumokat, Kovács azt felelte:
A következtetése helyes.
A júliusi uniós csúcstalálkozón elért kompromisszumot és az Európai Unió alapszerződését is sértené, ha jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós pénzeszközök kifizetését - hangsúlyozta hétfőn Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője is.
Lengyelország nem egyezik bele a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetés elfogadásába, amennyiben az Európai Unió ennek kapcsán megsérti az alapszerződéseket, és nem tartja be az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott zárókövetkeztetéseket - erősítette meg Dworczyk az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak az esetleges lengyel vétót firtató kérdésére válaszolva.
Felidézte: a költségvetés kapcsán az uniós csúcson "nagyon pontosan meghatározták a működési elveket és a teendőket", ám jelenleg próbálkozások történnek "nemcsak az alapszerződések, hanem a júliusi megállapodás megsértésére is" egyes tagállamok részéről, amelyek a csúcstalálkozón elért kompromisszumot szeretnék érvényteleníteni.
Dworczyk szerint az uniós források jogállamisághoz kötése "teljes mértékben az uniós hivatalnokok és politikusok önkényén alapulna", egyes országokat ezáltal hátrányos, másokat pedig előnyös helyzetbe hozhatnának.
"Semmiképpen sem egyezünk bele az alapszerződés megsértésébe és az EU-n belüli zsarolásba sem" - szögezte le Dworczyk, hozzátéve: Varsó arra fog törekedni, hogy az EU partnerségen alapuljon, valamint arra, hogy a tagállamok "alanyi módon viszonyuljanak egymáshoz".
Az uniós költségvetés kapcsán hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök is állást foglalt. Az EU-ban "a pacta sunt servanda" (a megállapodásokat teljesíteni kell) elve kötelez, vagyis semmilyen reform, sem az EU működési elvei vagy politikái nem léphetik át az alapszerződésekben rögzített szabályok kereteit" - fogalmazott az államfő a lengyel diplomácia napja alkalmából írt nyílt levelében.
Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél azellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament két héttel ezelőtt állapodott meg arról, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel, ráadásul a tagállamok eredeti elképzeléséhez képest tágabb körben lehet alkalmazni a szankciókat. Összesen 1800 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, illetve kisebb részben hitel kiutalásának a megkezdése forog kockán, Magyarország és Lengyelország viszont elutasítja, hogy a kifizetéseket jogállami szabályokhoz kössék.
Bizonyos feltételek esetén szerinte érdemes belevágni. 
