Hétfőn délután derült ki, hogy levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
A háttérben az áll, hogy a magyar kormány nem szeretné, ha a támogatások a jogállamiság feltételeihez lennének kötve. A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan ezt úgy kommentálta: az intézkedés veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép. Az Orbán kormánnyal kevésbé szimpatizálók persze azt mondják, hogy a jogállamiságra eddig fittyet hányó kabinet attól tart, hogy az Európai Bizottság ezzel egy való "fegyelmező eszközt" kapna a kezébe, ami nem érdeke a miniszterelnöknek.
A nagyokban bízhatnak Orbánék
Függetlenül attól, hogy melyik olvasatot fogadjuk el, a magyar (és a szintén bejelentett lengyel) vétó, az egyébként sem gördülékeny európai folyamatokat biztosan meg fogja akasztani. A nagy kérdés, hogy az EU lenyeli-e a békát, vagy megpróbál példát statuálni ebben az esetben. Feltételezhető, hogy a magyar és a lengyel kormány úgy érzi, nagyobb a baj jelenleg, minthogy a közösség leragadjon a jogállamisághoz kötött támogatásoknál, és fel fogják annyira puhítani az előírást, amely már a két érintett ország számára is elfogadható. Ebben már csak azért is bízhatnak, mert a magyar kormánnyal nem feltétlen szimpatizáló francia elnök, Emmanuel Macron a közelmúltban a gyors gazdasági segítség oltárán hajlandónak mutatkozott komoly engedményekre. Európa nagyasszonya, Angela Merkel pedig eddig sem konfrontálódott élesen a magyar kormánnyal.
A nyár folyamán megvívott költségvetési csaták folyamán egyébként a francia-német páros jóvoltából már történt a magyar kormány számára kedvező változás. Akkor ugyan az Európai Unió arról határozott, hogy a jövőben demokratikus normákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését, azonban az eredeti javaslatot jelentősen felvizezték, amit a magyar kormány elfogadhatónak tarott, így a szakértők azt jelezték, hogy ennek aligha lehet majd érvényt szerezni a gyakorlatban.
Új haragosokat szerzett Orbán Viktor
A magyar és a lengyel vétó, ahogy jeleztük, a költségvetés mellett a helyreállítási alapot is parkolópályára teszi. Az ebből származó források ugyanakkor létfontosságúak lennének számos dél-európai ország számára. A procedúra egyébként is viszonylag lassú, hiszen előbb a tagállamoknak ratifikálni kell a megállapodást, majd ezt követően lehet előkészíteni a közös kötvénykibocsátást, és csak annak lebonyolítását követően lehet szó pénzosztásról. Ennek realizálását a szakértők eredetileg a második negyedévre tették. A mostani vétó viszont biztosan problémákat fog okozni, és tovább csúszik a pénzek lehívhatósága.
Többféle forgatókönyv van, attól függően, hogy a felek milyen kompromisszumokra hajlandók. A legjobb esetben is csak jövő őszre tölthetik fel a helyreállítási alapot, de még az is elképzelhető, hogy a tagországok csak 2022 elején kaphatnak ebből pénzt.
Az biztos, hogy ez a késedelem politikai és gazdasági szempontból is súlyos érvágás a válságot erősen megszenvedő Olaszország és Spanyolország számára. Emellett a francia, a portugál és a görög gazdaság is komoly „plusz löketet” remélt az innen származó forrásokból. Erre viszont egy ideig biztosan várniuk kell. Nem nehéz azt belelátni a helyzetben, hogy a magyarokra eddig is ferde szemmel néző gazdag északiak (pl. hollandok, dánok) után most délen is sikerült a kormánynak néhány ellenséget szerezni. Ebből a szempontból tehát mindenképpen kérdések, hogy mennyire lesz összességében sikeres a lengyel és a magyar kormány konfrontatív politikája.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,13 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
