Szoros együttműködésre törekszenek.

A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés és Ukrajna is központi téma lesz a csütörtökön kezdődő uniós csúcson, amelyen most először Magyar Péter képviseli majd Magyarországot. Sorsfordító döntések és igazán késhegyre menő viták ezúttal nem várhatók. Mindeközben forrásaink is megerősítették, hogy Ódor Bálint uniós nagykövet júliusban alighanem kénytelen lesz távozni a posztjáról.

Szigorítanának a feltételeken, a magyar példa is az okok között van.

Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.

Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.

Félrehívták egy kicsit az uniós csúcs sorsdöntő pillanataiban.

Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.

Az Európai Bizottság az összes uniós forrás elérését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötné 2028 és 2034 között. Arányait tekintve a korábbiaknál kevesebb támogatást jutttatna a gazdálkodóknak és a szegényebb régióknak, többet költene ugyanakkor védelemre, és 100 milliárd eurót szánna Ukrajnára. A magyar kormány már előre fellázadt a terv ellen.   

Radikális lépésekre van szükség Ursula von der Leyen szerint Európa és a demokrácia védelmében. A terv azonban nem annyira radikális, és máris ellenállásba ütközik. És Magyarországról sem csak Orbán Viktor tanúsít ellenállást.

Az ígéretek szerint a jövő évi büdzse megerősíti az uniós programokat és kezeli a hitelköltségeket. A költségvetés közel 200 milliárd euró, ami a 6 százalékkal több a 2024-esnél.

Fenyegetni sem kellett nagyon semmivel a miniszterelnököt, de nem is kapott a vétó feladásáért semmit, állítják brüsszeli bennfentesek.

Egyre erősebb a nyomás a magyar kormányfőn, olyan kompromisszumra kényszerülhet, ami a legerősebb fegyverétől fosztja meg.

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetésre vonatkozó, 189,3 milliárd euró főösszegű javaslatát, amely a tájékoztatás szerint az uniós prioritások finanszírozásának biztosítására összpontosít, segíteni fogja a gazdasági helyreállítást, a munkahelyteremtést, és hozzájárul Európa stratégiai autonómiájának megerősítéséhez.

Az uniós költségvetés védelme érdekében több kívül maradó ország csatlakozását is várja az Európai Ügyészség. 

Az Európai Bizottság 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2023-ra, amelyet a NextGenerationEU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki - közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban.

Az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok megállapodtak a jövő évi költségvetés tervezetéről.

Ha nem léphet életbe az uniós költségvetési csomag, Magyarország és Lengyelország is eurómilliárdokat veszíthet.

Magyarország megvétózza az uniós költségvetést, és a helyreállítási alapot. Mindez azzal jár, hogy a válság vesztesei, a dél-európai országok, komoly érdeksérelmet szenvednek.

A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU német soros elnökségének a portál szerint.

Podcast-sorozatunk harmadik részében a magyar sajtóviszonyokat járjuk körül az Index körüli botrány kapcsán, és - ettől nem függetlenül - az uniós költségvetés körüli zavarban is igyekszünk rendet vágni. Harmadik témánk a koronavírus: mit hozhat Magyarországon a második hullám?

A 750 milliárd eurós helyreállítási csomagból végül 390 milliárd euró lesz támogatás, a többi hitel. A jogállamiságot két helyen említi az elfogadott dokumentum.

A magyar kormányfő lefickózta holland kollégáját, a francia elnök az asztalra csapott, az osztrák kancellár kioldalgott az ülésről egy hívás miatt. Az EU-csúcson megy az adok-kapok a francia-német páros, a Fukar Négyek és a V4-ek között. A tét a többi közt az, hogy miként épül majd fel a helyreállítási alap, és kötnek-e politikai feltételeket az EU-s pénzek kifizetéséhez.

Az uniós fővárosban ma kezdődött az EU-csúcs, amelyen a következő hétéves költségvetés mellett a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról is szeretnének dűlőre jutni a tagállamok. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint az EU nem bankautomata  – aki pénzt szeretne, az tartsa be a közös értékeket.

Öt hónap szünet után pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az uniós és tagállami vezetők Brüsszelben. A tét az uniós büdzsé és a hozzá kapcsolt gigantikus mentőalap, aminek egyik nyertese Magyarország lehet. Orbán Viktor a többi közt azt szeretné, ha az alap pénzét kvázi szabadon lehetne felhasználni, és nem lennének politikai kritériumok. A pénzt azonban nem ingyen adják, és az EU-nak biztosan lesz egy-két feltétele.

A javasolt mechanizmus alapján az EU-nak joga lesz felfüggesztenie a támogatások folyósítását.

Történt ugyan előrelépés, de a tagállamok  továbbra is megosztottak.

Kudarcot vallott a kétnapos rendkívüli csúcson az EU első kísérlete a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés elfogadására. A büdzsé fő nettó befizetőinek túl magas, a nettó kedvezményezetteknek még mindig túl alacsony volt az Európai Tanács elnöke által kidolgozott ajánlat. Charles Michel a következő napokban dönti el, mikor hívja össze újra a tagállamok vezetőit, hogy második nekifutásra megállapodjanak. Brüsszelből jelentjük.

Az EU-költségvetés nettó befizetői közül négyen kivívták maguknak a „fukar” becenevet azzal, hogy kitartanak a GNI-arányosan mindössze 1 százalékos uniós büdzsé mellett. A nagy költségvetési vitában a másik végletet a „kohézió barátai” képviselik, akik a brit kilépés után is a jelenlegi szinten (a GNI 1,16 százaléka) szeretnék tartani a felzárkóztatási és a közös agrárpolitikai kiadásokat. A két „szélsőség” között 200 milliárd euró a különbség. Bemutatjuk a kormányok álláspontját és a lehetséges koalíciókat a hétvégi nagy pszichodráma előtt.

Brüsszelben mutatja be közös kezdeményezését Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármestere február 12-én a következő hétéves uniós keretköltségvetésen belül a városok számára létrehozandó lehetőségekről és az európai zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásáról. A kohéziós és strukturális alapok zömének elosztása ugyan 2021 után is a kormányok kezében marad, de néhány kiskapu még megnyílhat az óriási kihívásokkal szembenéző nagyvárosok előtt.

A Brüsszel által kedden javasolt és a méltányos klímaátállást támogatni hivatott alap alig több mint 1 százaléka jutna Magyarországnak, ám a pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. A magyar kohéziós politikai források közel 30 százalékos megvágásának veszélye már csak hab a tortán. Gyévai Zoltán tudósítása Brüsszelből.

Az idén kiderül majd, Donald Trump marad-e az Egyesült Államok elnöke, mire mennyi fog jutni az EU-ban 2021 és 2027 között, és növeli-e befolyását Kína a távol-keleti térségben. Az már szinte biztos, hogy a britek egy hónapon belül tényleg távoznak az Európai Unióból – az uniós közösség története során most először nem gyarapodni, hanem fogyatkozni fog. Összeszedtük, mire érdemes figyelni a külpolitikában 2020-ban.

Visszavágnák a magyar támogatást a következő költségvetési ciklusban, a magyar kormányzat szerint ennek politikai okai vannak.

Megvan az uniós költségvetés.

Milyen uniós költségvetés lesz 2020 után?

Ha mi nem vagyunk szolidárisak, velünk miért legyenek azok?

Lenne miből válogatni a névadásnál, rengeteg dologra különít el pénzt az EB.

Jövő hétfőn benyújtja a kormány Brüsszelben az új operatív programokat.

16 órán át gyűrték egymást a bürokraták, de végül megvan a megállapodás: 6 százalékkal kevesebbet költ jövőre az Európai Unió. A legnagyobb szeletet a mezőgazdaság és Közép-Kelet-Európa kapja a tortából.

A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban 480-500 milliárd forinttal több közvetlen támogatásra számíthatnak a magyar gazdák, mint a most záruló hétéves időszakban - közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök a Parlamentben megbeszélést folytatott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével.

Uniós főtárgyalónak jelölte ki Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a kormány, feladata a 2014-2020-as költségvetés előkészítése lesz.

Az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár javaslatára zárt ülést rendeltek el az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában a 2014-2020-as uniós költségvetésről hétfőn.