Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az idén kiderül majd, Donald Trump marad-e az Egyesült Államok elnöke, mire mennyi fog jutni az EU-ban 2021 és 2027 között, és növeli-e befolyását Kína a távol-keleti térségben. Az már szinte biztos, hogy a britek egy hónapon belül tényleg távoznak az Európai Unióból – az uniós közösség története során most először nem gyarapodni, hanem fogyatkozni fog. Összeszedtük, mire érdemes figyelni a külpolitikában 2020-ban.
Donald Trump és felesége, Melania Trump performansza egy marylandi katonai bázison 2019. december 20-án. EPA/ERIK S. LESSER

Duplázhat Trump

2016 novemberében kisebb földindulással ért fel a világpolitikában, hogy Donald Trump – rácáfolva az előzetes várakozásokra – legyőzte a demokraták jelöltjét, Hillary Clintont, és ezzel az Egyesült Államok 45. elnöke lett.

A populista jobboldal által bálványozott, a liberálisok és a baloldal által viszont lenézett republikánus politikusnak megvan az esélye arra, hogy idén novemberben duplázzon.

Bár tavalyi felmérések szerint az amerikaiak több mint ötven százaléka elutasítja, az őt elfogadók aránya is jelentős, stabilan negyven százalék felett van.

Azaz személye ugyanúgy megosztja a választókat, mint a politikusokat és az elemzőket.

Trump győzelme a bizonytalanok megnyerésén és az aktuális politikai történéseken túl nagyrészt attól függ majd, hogy ki lesz az ellenfele, azaz ki fogja nyerni a demokrata-pártiak előválasztását. Ez egyelőre megjósolhatatlan, hiszen az előválasztási folyamat csak februárban kezdődik, és júniusra fejeződik be.

Decemberi állás szerint a demokrata elnökjelöltségért 15-en indulnak harcba, köztük Joe Biden korábbi amerikai alelnök, Michael Bloomberg médiamágnás, New York egykori polgármestere, valamint Bernie Sanders vermonti szenátor, aki 2016-ban az utolsó pillanatig versenyben volt a jelöltséget végül elnyerő Hillary Clintonnal.

Bár Trump ellen jelenleg impeachment eljárás van folyamatban – a demokraták megpróbálják elmozdítani a hatalomból – , ez a republikánus többségű Szenátusban valószínűleg el fog bukni, tehát az elnök minden bizonnyal posztján maradhat.

Kérdés ugyanakkor, hogy miként hat majd a népszerűségére a vizsgálatot kísérő médiafigyelem  – korábban ugyanis mindössze két elnök (Andrew Johnson és Bill Clinton) ellen indult ilyen eljárás az amerikai történelemben.

Mire mennyi jut az uniós húsos fazékból?

Idén születik végleges megállapodás az EU 2021–2027 közötti pénzügyi keretéről. Az Európai Tanács elnöksége tavaly decemberi ülésén 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely az EU27 bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg. Ez 48 milliárd euróval kevesebb az Európai Bizottság 2018 tavaszi javaslatánál.

Az uniós vezetők egyúttal felszólították Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy a végső megállapodás elérése érdekében mozdítsa elő a tárgyalásokat – konkrétan arról kell dönteni, hogy melyik területnek mekkora összeg jut majd.

A kiszivárgott hírek szerint Németország és Hollandia a többiekhez képest kisebb, Brexit utáni büdzsét szeretne, amely olyan új prioritásokra koncentrál majd, mint a kutatás és migráció. Franciaország és szövetségesei a mezőgazdasági támogatásokat szeretnék megvédeni, míg a déli és a keleti tagállamok a regionális fejlődést szolgáló pénzek szinten tartásáért harcolnak.

A klímaváltozás kezelésére a teljes költségvetés negyedét fordítanák – az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen tavaly decemberben bemutatott Green Dealjével is világossá tette, hogy ezt a területet tekinti az egyik fő prioritásnak. A többi közt azt szeretné, hogy 2050-re az EU karbonsemleges legyen.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban már többször utalt arra, hogy a magyar kormány akkor hajlandó teljesíteni ezt a célt, ha Brüsszel több pénzt ad neki a gazdaság ilyen irányú átalakítására, mint az ilyen szempontból már fejlettebb szinten lévő országoknak.

Szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a(z uniós) költségvetésben

fogalmazott a kormányfő, aki a kohéziós források csökkentését is ellenzi.

Búcsú a britektől

Bár a britek kis többséggel, de már 2016 júniusában döntöttek arról egy referendum keretében, hogy kilépnek az EU-ból, ez a Brüsszellel folytatott kilépési tárgyalások elhúzódása, valamint a brit belpolitikai válság- és patthelyzet miatt mostanáig nem valósult meg.

Idén azonban már felvirrad a nagy nap a Brexit-pártiak számára: az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes kilépési napon, január 31-én valószínűleg otthagyja az uniós közösséget.

Ez azért borítékolható, mert a decemberi előrehozott választásokat utcahosszal nyerte a Brexit-párti kormányfő, Boris Johnson vezette Konzervatív Párt. A konzervatívok által uralt alsóház december 20-án már jóvá is hagyta az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő új kilépési megállapodás általános alapelveit, így az egyezmény januárban a ratifikációs folyamat következő szakaszába léphet.

A Brüsszellel tavaly ősszel megkötött megállapodás parlamenti elfogadásával az utolsó akadály is elhárul a kiválás elől.

Ezzel egybehangzóan Johnson újévi üzenetében úgy fogalmazott: idei napirendjének első pontja az, hogy a választók akaratát teljesítve kivezesse az országot az Európai Unióból. Szerinte ezzel új fejezetet nyithat az ország történetében.

Az persze még kérdés, hogy ez a fejezet dicső vagy tragikus lesz-e. Nehéz megjósolni, hogyan vészeli majd át a brit gazdaság a kilépés negatív hatásait, mit sikerül elérnie Londonnak az uniós kereskedelmi tárgyalásokon, mi történik közép- és hosszútávon a most kereskedelmi szempontból félig-meddig az EU-ban maradó Észak-Írországgal – az unionisták már Írország egyesülésétől tartanak – , és mi lesz Skóciával, ahol a választásokat megnyerő Skót Nemzeti Párt új népszavazást követel az Egyesült Királyságból történő kilépésről.

Bajban Tajvan?

Habár európai szemmel nézve korántsem ilyen horderejű, mégis fontos eseményekre kerül sor az idén Ázsiában is.

Tajvanon január 11-én döntenek majd a választók arról, hogy hatalomban marad-e a Kínától távolságot tartó, a Hong Kong-i tüntetőkkel szimpatizáló elnök, Tsai Ing-wen, vagy egy Kínával szorosabb kapcsolatokra törekvő politikus, Han Kuo-Yu veszi át az ország irányítását. Bár a szigetország gyakorlatilag független, nemzetközileg nem ismerik el, hivatalos státusa bizonytalan.

Baljós előjel, hogy tegnap – hét társával együtt – életét vesztette a tajvani vezérkari főnök, Shen Yi-ming, miután az őt szállító helikopter eddig ismeretlen okból lezuhant.

Nyugati sajtóhírek szerint a választást Kína-párti fake news kampány előzi meg, amelyet a gyanú szerint Kínából irányítanak. Elemzők egy része pedig azt sem tartja kizártnak, hogy a távol-keleti nagyhatalom egyszer csak lerohanja majd a szigetországot.

A hosszú hónapok óta forrongó Hongkongban szintén idén, szeptemberben tartanak majd (helyhatósági) választásokat.

A Kínához tartozó városállamban (hivatalosan különleges közigazgatási terület) tavaly tavasz óta tüntetnek demokrácia párti csoportok a szabadságjogokért és a független jogrendszer fennmaradásáért.

Dél-Koreában pedig áprilisban kerül majd sor parlamenti választásokra.

Nagyüzem a szomszédban

Visszatérve Európába, az idén számos szomszédunknál is eseménydús év lesz: parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, Szerbiában és Horvátországban is, Romániában pedig év végén vagy jövő év elején járulhatnak (ismét) az urnákhoz a választópolgárok.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az Orbán-kormány nemet mondott a globális minimumadóra
MTI | 2021. május 18. 17:46
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban, miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával.
Makro / Külgazdaság Kína muszlim-ellenességgel vádolja Amerikát az izraeli konfliktus kapcsán
Káncz Csaba | 2021. május 18. 15:33
Biden ráfordul Kínára és Oroszországra, miközben kevesebb katonai képességet akar invesztálni a Közel-Keletre. Peking szerint az USA képmutatóan népirtással vádolja Kínát Hszincsiangban, ehhez képest tétlenül nézi a Gázai-övezetben kialakult humanitárius katasztrófát. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Rontott a nyugdíjkilátásokon a kormány
Baka F. Zoltán | 2021. május 18. 14:47
Tavaly még magasabb GDP-részesedést tervezett az állami nyugdíjkiadásoknál középtávon. A friss büdzséből az is kiderül, hogy jövőre valójában nem 3, hanem 4,8 százalékkal emelkednek az ellátások átlagosan.
Makro / Külgazdaság Őszig marad a veszélyhelyzet és az Orbán-kormány kivételes jogkörei
Vég Márton | 2021. május 18. 13:12
Bár javulnak a koronavírus-számok, de még nem tart ott a járvány lecsengése, mint tavaly nyáron, amikor megszűnt a veszélyhelyzet. Most szeptember végéig hosszabbították meg az Orbán-kormány kivételes jogköreit.
Makro / Külgazdaság Hiába a meglepően jó GDP, sokan leiskolázták a magyar gazdaságot az EU-ban
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 12:09
Bár még az optimista elemzők várakozásait is felülmúlta a magyar gazdaság első három hónapban mutatott teljesítménye, azt több EU-s tagállam is túlszárnyalta.
Makro / Külgazdaság Hat percig tartott ma az operatív törzs tájékoztatója
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 11:55
A tüsszentési etikett betartására hívták fel a figyelmet a tévén keresztül.
Makro / Külgazdaság 2,3 százalékkal esett vissza a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 09:00
Az egy évvel korábbi számokkal összevetve az első negyedévben is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Igaz, ebben közrejátszik a viszonylag erős bázis, hiszen tavaly a magyar GDP azon kevesek közé tartozott, amely bővülni tudott az első három hónapban.
Makro / Külgazdaság Karácsony fellép a Fudan Egyetemmel szemben
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 08:42
Karácsony mindent megtesz, hogy ne épüljön meg a Fudan Egyetem Budapesten, nyilatkozta a főpolgármester az ATV-n.
Makro / Külgazdaság Ellenzéki fellegvárak is kapnak pénzt az IPA pótlására
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 07:03
A kormány korábban a helyi iparűzési adó (HIPA) kapcsán könnyítés bevezetését írta elő a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Ezt sok ellenzéki önkormányzat a kivéreztetésükként kommentálta. Egy friss kormányhatározat szerint azonban nem csak kormánypárti városokat kompenzálnak.
Makro / Külgazdaság “Robbanásra ébredtem” – ilyen az élet egy rakétáktól fenyegetett izraeli városban
Wéber Balázs | 2021. május 18. 05:34
Másfél percünk van arra, hogy a sziréna megszólalása után az óvóhelyre érjünk, mondta a Privátbankár.hu-nak egy izraeli városban, Petah Tikvában élő nő. Szerinte az élet nem állt le, a rakétatámadásokat meg lehet szokni, ugyanakkor mindig készenlétben kell állni. Egy lapunknak nyilatkozó elemző szerint az izraeli-palesztin harcok kiújulásának hátterében számos ok húzódik meg, a demográfiai viszonyok kiegyenlítődésétől kezdve a belpolitikai válságokig.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.