TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az idén kiderül majd, Donald Trump marad-e az Egyesült Államok elnöke, mire mennyi fog jutni az EU-ban 2021 és 2027 között, és növeli-e befolyását Kína a távol-keleti térségben. Az már szinte biztos, hogy a britek egy hónapon belül tényleg távoznak az Európai Unióból – az uniós közösség története során most először nem gyarapodni, hanem fogyatkozni fog. Összeszedtük, mire érdemes figyelni a külpolitikában 2020-ban.
Donald Trump és felesége, Melania Trump performansza egy marylandi katonai bázison 2019. december 20-án. EPA/ERIK S. LESSER

Duplázhat Trump

2016 novemberében kisebb földindulással ért fel a világpolitikában, hogy Donald Trump – rácáfolva az előzetes várakozásokra – legyőzte a demokraták jelöltjét, Hillary Clintont, és ezzel az Egyesült Államok 45. elnöke lett.

A populista jobboldal által bálványozott, a liberálisok és a baloldal által viszont lenézett republikánus politikusnak megvan az esélye arra, hogy idén novemberben duplázzon.

Bár tavalyi felmérések szerint az amerikaiak több mint ötven százaléka elutasítja, az őt elfogadók aránya is jelentős, stabilan negyven százalék felett van.

Azaz személye ugyanúgy megosztja a választókat, mint a politikusokat és az elemzőket.

Trump győzelme a bizonytalanok megnyerésén és az aktuális politikai történéseken túl nagyrészt attól függ majd, hogy ki lesz az ellenfele, azaz ki fogja nyerni a demokrata-pártiak előválasztását. Ez egyelőre megjósolhatatlan, hiszen az előválasztási folyamat csak februárban kezdődik, és júniusra fejeződik be.

Decemberi állás szerint a demokrata elnökjelöltségért 15-en indulnak harcba, köztük Joe Biden korábbi amerikai alelnök, Michael Bloomberg médiamágnás, New York egykori polgármestere, valamint Bernie Sanders vermonti szenátor, aki 2016-ban az utolsó pillanatig versenyben volt a jelöltséget végül elnyerő Hillary Clintonnal.

Bár Trump ellen jelenleg impeachment eljárás van folyamatban – a demokraták megpróbálják elmozdítani a hatalomból – , ez a republikánus többségű Szenátusban valószínűleg el fog bukni, tehát az elnök minden bizonnyal posztján maradhat.

Kérdés ugyanakkor, hogy miként hat majd a népszerűségére a vizsgálatot kísérő médiafigyelem  – korábban ugyanis mindössze két elnök (Andrew Johnson és Bill Clinton) ellen indult ilyen eljárás az amerikai történelemben.

Mire mennyi jut az uniós húsos fazékból?

Idén születik végleges megállapodás az EU 2021–2027 közötti pénzügyi keretéről. Az Európai Tanács elnöksége tavaly decemberi ülésén 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely az EU27 bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg. Ez 48 milliárd euróval kevesebb az Európai Bizottság 2018 tavaszi javaslatánál.

Az uniós vezetők egyúttal felszólították Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy a végső megállapodás elérése érdekében mozdítsa elő a tárgyalásokat – konkrétan arról kell dönteni, hogy melyik területnek mekkora összeg jut majd.

A kiszivárgott hírek szerint Németország és Hollandia a többiekhez képest kisebb, Brexit utáni büdzsét szeretne, amely olyan új prioritásokra koncentrál majd, mint a kutatás és migráció. Franciaország és szövetségesei a mezőgazdasági támogatásokat szeretnék megvédeni, míg a déli és a keleti tagállamok a regionális fejlődést szolgáló pénzek szinten tartásáért harcolnak.

A klímaváltozás kezelésére a teljes költségvetés negyedét fordítanák – az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen tavaly decemberben bemutatott Green Dealjével is világossá tette, hogy ezt a területet tekinti az egyik fő prioritásnak. A többi közt azt szeretné, hogy 2050-re az EU karbonsemleges legyen.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban már többször utalt arra, hogy a magyar kormány akkor hajlandó teljesíteni ezt a célt, ha Brüsszel több pénzt ad neki a gazdaság ilyen irányú átalakítására, mint az ilyen szempontból már fejlettebb szinten lévő országoknak.

Szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a(z uniós) költségvetésben

fogalmazott a kormányfő, aki a kohéziós források csökkentését is ellenzi.

Búcsú a britektől

Bár a britek kis többséggel, de már 2016 júniusában döntöttek arról egy referendum keretében, hogy kilépnek az EU-ból, ez a Brüsszellel folytatott kilépési tárgyalások elhúzódása, valamint a brit belpolitikai válság- és patthelyzet miatt mostanáig nem valósult meg.

Idén azonban már felvirrad a nagy nap a Brexit-pártiak számára: az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes kilépési napon, január 31-én valószínűleg otthagyja az uniós közösséget.

Ez azért borítékolható, mert a decemberi előrehozott választásokat utcahosszal nyerte a Brexit-párti kormányfő, Boris Johnson vezette Konzervatív Párt. A konzervatívok által uralt alsóház december 20-án már jóvá is hagyta az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő új kilépési megállapodás általános alapelveit, így az egyezmény januárban a ratifikációs folyamat következő szakaszába léphet.

A Brüsszellel tavaly ősszel megkötött megállapodás parlamenti elfogadásával az utolsó akadály is elhárul a kiválás elől.

Ezzel egybehangzóan Johnson újévi üzenetében úgy fogalmazott: idei napirendjének első pontja az, hogy a választók akaratát teljesítve kivezesse az országot az Európai Unióból. Szerinte ezzel új fejezetet nyithat az ország történetében.

Az persze még kérdés, hogy ez a fejezet dicső vagy tragikus lesz-e. Nehéz megjósolni, hogyan vészeli majd át a brit gazdaság a kilépés negatív hatásait, mit sikerül elérnie Londonnak az uniós kereskedelmi tárgyalásokon, mi történik közép- és hosszútávon a most kereskedelmi szempontból félig-meddig az EU-ban maradó Észak-Írországgal – az unionisták már Írország egyesülésétől tartanak – , és mi lesz Skóciával, ahol a választásokat megnyerő Skót Nemzeti Párt új népszavazást követel az Egyesült Királyságból történő kilépésről.

Bajban Tajvan?

Habár európai szemmel nézve korántsem ilyen horderejű, mégis fontos eseményekre kerül sor az idén Ázsiában is.

Tajvanon január 11-én döntenek majd a választók arról, hogy hatalomban marad-e a Kínától távolságot tartó, a Hong Kong-i tüntetőkkel szimpatizáló elnök, Tsai Ing-wen, vagy egy Kínával szorosabb kapcsolatokra törekvő politikus, Han Kuo-Yu veszi át az ország irányítását. Bár a szigetország gyakorlatilag független, nemzetközileg nem ismerik el, hivatalos státusa bizonytalan.

Baljós előjel, hogy tegnap – hét társával együtt – életét vesztette a tajvani vezérkari főnök, Shen Yi-ming, miután az őt szállító helikopter eddig ismeretlen okból lezuhant.

Nyugati sajtóhírek szerint a választást Kína-párti fake news kampány előzi meg, amelyet a gyanú szerint Kínából irányítanak. Elemzők egy része pedig azt sem tartja kizártnak, hogy a távol-keleti nagyhatalom egyszer csak lerohanja majd a szigetországot.

A hosszú hónapok óta forrongó Hongkongban szintén idén, szeptemberben tartanak majd (helyhatósági) választásokat.

A Kínához tartozó városállamban (hivatalosan különleges közigazgatási terület) tavaly tavasz óta tüntetnek demokrácia párti csoportok a szabadságjogokért és a független jogrendszer fennmaradásáért.

Dél-Koreában pedig áprilisban kerül majd sor parlamenti választásokra.

Nagyüzem a szomszédban

Visszatérve Európába, az idén számos szomszédunknál is eseménydús év lesz: parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, Szerbiában és Horvátországban is, Romániában pedig év végén vagy jövő év elején járulhatnak (ismét) az urnákhoz a választópolgárok.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Már a first lady is arra kéri Donald Trumpot: ismerje el a vereségét
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 18:07
Miközben Donald Trump ma is elcsalt választásról posztolgat a Twitteren, már közvetlen környezetében is egyre többen javasolják neki: ismerje el a vereséget. 
Makro / Külgazdaság PDSZ: a szülők ne vigyék iskolába, óvodába a gyerekeket!
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 17:47
Erősödik a társadalmi nyomás a kormányon: a Pedagógusok Demokratikus Szervezete vasárnapi közleményében arra kéri a szülőket, hogy ne küldjék óvodába, iskolába a gyermekeket.
Makro / Külgazdaság Tényleg vissza kell fizetni négy hónapnyi katát? Itt a NAV válasza
Baka F. Zoltán | 2020. november 8. 15:34
Felröppent a hír, hogy ha nincs számla, nem jár a támogatás a járványhelyzetben. Az adóhivatal válasza árnyalja a képet.
Makro / Külgazdaság Végül ez is eljött: Orbán Viktor gratulált Joe Bidennek
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:28
Gratuláló levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök Joe Bidennek - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap délelőtt.
Makro / Külgazdaság Lecsap a rendőrség a maszktagadókra - 13 helyet már bezártak
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 11:11
A vasárnap délelőtt közzétett friss koronavírus-statisztikákból nem csak az derült ki, hogy csúcsot döntött az aktív fertőzöttek napi emelkedésének száma: a rendőrségi intézkedéseket is összegezte az operatív törzs tájékoztatása. 13 helyet már bezártak, egy nap alatt 243 maszktagadót csíptek el.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor levelet írt: arra készül, hogy megvétózza az EU költségvetését
MTI | 2020. november 8. 10:41
A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU német soros elnökségének a portál szerint.
Makro / Külgazdaság Biden elárulta, mi lesz az első dolga megválasztott elnökként
MTI | 2020. november 8. 10:14
Kétpárti együttműködést szorgalmazott és a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta Joe Biden szombat éjjel a Delaware államban lévő Wilmingtonban mondott beszédében, első feladataként pedig a járvány elleni küzdelmet jelölte meg.
Makro / Külgazdaság A hatezret közelíti a kórházban ápolt koronások száma - nagy ugrás az aktív fertőzötteknél
Privátbankár.hu | 2020. november 8. 09:50
Eddig még sosem nőtt egy nap alatt ekkorát az aktív fertőzöttek száma. Több mint 400-an vannak lélegeztetőgépen, közelíti a 6 ezret a kórházban ápoltak száma.
Makro / Külgazdaság Özönlenek a gratulációk Bidenhez - máris látszik, hogy nagyon nehéz idők jönnek az amerikai-magyar kapcsolatokban
Privátbankár.hu / MTI | 2020. november 8. 08:49
 A világ vezető politikusai gratuláltak a hétvégén Joe Biden demokrata párti elnökjelöltnek és Kamala Harris alelnökjelöltnek az amerikai elnökválasztáson elért sikerükhöz. Aki a republikánus jelöltnek szurkolt, előbb-utóbb az is gratulál a megválasztott elnöknek - Szlovéniában tagadják már csak Trump vereségét. Frissítés: vasárnap késő délelőtt Orbán Viktor is feliratkozott a gratulálók listájára.
Makro / Külgazdaság Joe Biden és Izrael – megjött az első mélyütés
Káncz Csaba | 2020. november 8. 06:04
Joe Biden egy „életképes” palesztin állam megteremtését tűzte ki célul és terveiben kimondottan ellenez bármifajta „egyoldalú cselekvést”.  Izrael az amerikai elnökválasztás napján ledózerolt egy palesztin települést Ciszjordániában.  Káncz Csaba jegyzete
Friss
hírlevél