|
| Donald Trump és felesége, Melania Trump performansza egy marylandi katonai bázison 2019. december 20-án. EPA/ERIK S. LESSER |
Duplázhat Trump
2016 novemberében kisebb földindulással ért fel a világpolitikában, hogy Donald Trump – rácáfolva az előzetes várakozásokra – legyőzte a demokraták jelöltjét, Hillary Clintont, és ezzel az Egyesült Államok 45. elnöke lett.
A populista jobboldal által bálványozott, a liberálisok és a baloldal által viszont lenézett republikánus politikusnak megvan az esélye arra, hogy idén novemberben duplázzon.
Bár tavalyi felmérések szerint az amerikaiak több mint ötven százaléka elutasítja, az őt elfogadók aránya is jelentős, stabilan negyven százalék felett van.
Azaz személye ugyanúgy megosztja a választókat, mint a politikusokat és az elemzőket.
Trump győzelme a bizonytalanok megnyerésén és az aktuális politikai történéseken túl nagyrészt attól függ majd, hogy ki lesz az ellenfele, azaz ki fogja nyerni a demokrata-pártiak előválasztását. Ez egyelőre megjósolhatatlan, hiszen az előválasztási folyamat csak februárban kezdődik, és júniusra fejeződik be.
Decemberi állás szerint a demokrata elnökjelöltségért 15-en indulnak harcba, köztük Joe Biden korábbi amerikai alelnök, Michael Bloomberg médiamágnás, New York egykori polgármestere, valamint Bernie Sanders vermonti szenátor, aki 2016-ban az utolsó pillanatig versenyben volt a jelöltséget végül elnyerő Hillary Clintonnal.
Bár Trump ellen jelenleg impeachment eljárás van folyamatban – a demokraták megpróbálják elmozdítani a hatalomból – , ez a republikánus többségű Szenátusban valószínűleg el fog bukni, tehát az elnök minden bizonnyal posztján maradhat.
Kérdés ugyanakkor, hogy miként hat majd a népszerűségére a vizsgálatot kísérő médiafigyelem – korábban ugyanis mindössze két elnök (Andrew Johnson és Bill Clinton) ellen indult ilyen eljárás az amerikai történelemben.
Mire mennyi jut az uniós húsos fazékból?
Idén születik végleges megállapodás az EU 2021–2027 közötti pénzügyi keretéről. Az Európai Tanács elnöksége tavaly decemberi ülésén 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely az EU27 bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg. Ez 48 milliárd euróval kevesebb az Európai Bizottság 2018 tavaszi javaslatánál.
Az uniós vezetők egyúttal felszólították Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy a végső megállapodás elérése érdekében mozdítsa elő a tárgyalásokat – konkrétan arról kell dönteni, hogy melyik területnek mekkora összeg jut majd.
A kiszivárgott hírek szerint Németország és Hollandia a többiekhez képest kisebb, Brexit utáni büdzsét szeretne, amely olyan új prioritásokra koncentrál majd, mint a kutatás és migráció. Franciaország és szövetségesei a mezőgazdasági támogatásokat szeretnék megvédeni, míg a déli és a keleti tagállamok a regionális fejlődést szolgáló pénzek szinten tartásáért harcolnak.
A klímaváltozás kezelésére a teljes költségvetés negyedét fordítanák – az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen tavaly decemberben bemutatott Green Dealjével is világossá tette, hogy ezt a területet tekinti az egyik fő prioritásnak. A többi közt azt szeretné, hogy 2050-re az EU karbonsemleges legyen.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban már többször utalt arra, hogy a magyar kormány akkor hajlandó teljesíteni ezt a célt, ha Brüsszel több pénzt ad neki a gazdaság ilyen irányú átalakítására, mint az ilyen szempontból már fejlettebb szinten lévő országoknak.
Szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a(z uniós) költségvetésben
– fogalmazott a kormányfő, aki a kohéziós források csökkentését is ellenzi.
Búcsú a britektől
Bár a britek kis többséggel, de már 2016 júniusában döntöttek arról egy referendum keretében, hogy kilépnek az EU-ból, ez a Brüsszellel folytatott kilépési tárgyalások elhúzódása, valamint a brit belpolitikai válság- és patthelyzet miatt mostanáig nem valósult meg.
Idén azonban már felvirrad a nagy nap a Brexit-pártiak számára: az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes kilépési napon, január 31-én valószínűleg otthagyja az uniós közösséget.
Ez azért borítékolható, mert a decemberi előrehozott választásokat utcahosszal nyerte a Brexit-párti kormányfő, Boris Johnson vezette Konzervatív Párt. A konzervatívok által uralt alsóház december 20-án már jóvá is hagyta az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő új kilépési megállapodás általános alapelveit, így az egyezmény januárban a ratifikációs folyamat következő szakaszába léphet.
A Brüsszellel tavaly ősszel megkötött megállapodás parlamenti elfogadásával az utolsó akadály is elhárul a kiválás elől.
Ezzel egybehangzóan Johnson újévi üzenetében úgy fogalmazott: idei napirendjének első pontja az, hogy a választók akaratát teljesítve kivezesse az országot az Európai Unióból. Szerinte ezzel új fejezetet nyithat az ország történetében.
Az persze még kérdés, hogy ez a fejezet dicső vagy tragikus lesz-e. Nehéz megjósolni, hogyan vészeli majd át a brit gazdaság a kilépés negatív hatásait, mit sikerül elérnie Londonnak az uniós kereskedelmi tárgyalásokon, mi történik közép- és hosszútávon a most kereskedelmi szempontból félig-meddig az EU-ban maradó Észak-Írországgal – az unionisták már Írország egyesülésétől tartanak – , és mi lesz Skóciával, ahol a választásokat megnyerő Skót Nemzeti Párt új népszavazást követel az Egyesült Királyságból történő kilépésről.
Bajban Tajvan?
Habár európai szemmel nézve korántsem ilyen horderejű, mégis fontos eseményekre kerül sor az idén Ázsiában is.
Tajvanon január 11-én döntenek majd a választók arról, hogy hatalomban marad-e a Kínától távolságot tartó, a Hong Kong-i tüntetőkkel szimpatizáló elnök, Tsai Ing-wen, vagy egy Kínával szorosabb kapcsolatokra törekvő politikus, Han Kuo-Yu veszi át az ország irányítását. Bár a szigetország gyakorlatilag független, nemzetközileg nem ismerik el, hivatalos státusa bizonytalan.
Baljós előjel, hogy tegnap – hét társával együtt – életét vesztette a tajvani vezérkari főnök, Shen Yi-ming, miután az őt szállító helikopter eddig ismeretlen okból lezuhant.
Nyugati sajtóhírek szerint a választást Kína-párti fake news kampány előzi meg, amelyet a gyanú szerint Kínából irányítanak. Elemzők egy része pedig azt sem tartja kizártnak, hogy a távol-keleti nagyhatalom egyszer csak lerohanja majd a szigetországot.
A hosszú hónapok óta forrongó Hongkongban szintén idén, szeptemberben tartanak majd (helyhatósági) választásokat.
A Kínához tartozó városállamban (hivatalosan különleges közigazgatási terület) tavaly tavasz óta tüntetnek demokrácia párti csoportok a szabadságjogokért és a független jogrendszer fennmaradásáért.
Dél-Koreában pedig áprilisban kerül majd sor parlamenti választásokra.
Nagyüzem a szomszédban
Visszatérve Európába, az idén számos szomszédunknál is eseménydús év lesz: parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, Szerbiában és Horvátországban is, Romániában pedig év végén vagy jövő év elején járulhatnak (ismét) az urnákhoz a választópolgárok.
Három tényező is óvatosságra int. 
