Ez nem egy végleges megállapodás, ez keretmegállapodás, amely értelmében most olyan szinten várható béke, hogy a kölcsönös blokádot lassan, fokozatosan feloldják – mondta kérdésünkre Gajda Mihály, a Concorde Értékpapír Zrt. részvénypiaci elemzője az iráni egyezséggel kapcsolatban.
Vasárnap éjjel Donald Trump közösségi oldalán bejelentette: megszületett és azonnal hatályba is lépett az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktust lezáró megállapodás. Az amerikai elnök posztjában egyben engedélyezte a Hormuzi-szoros díjmentes megnyitását és az amerikai haditengerészeti blokád azonnali feloldását. „Világ hajói, indítsátok be a motorjaitokat! Hadd folyjon az olaj!” – írta Donald Trump. Szintén vasárnap éjjel Sehbáz Saríf pakisztáni miniszterelnök is megerősítette a békekötés hírét, és azt, hogy minden fronton – köztük Libanonban is – azonnal lezárják a harci cselekményeket. (Utóbbi még nem valósult meg – a szerk.)
Gajda Mihály szerint az első látásra áttörésnek tűnő híreket annak a függvényében kell vizsgálni, hogy bár ezek alapján Irán valóban hajózhatóvá teszi a Hormuzi-szorost, a bejelentések ellenére még korántsem oldódott meg minden korábbi, a konfliktus előidéző feszültség a Közel-Keleten.
Fotó: MTI/AP/ISNA/Amirhoszein Horgui
A békekötéssel kapcsolatos valós tárgyalások 60 napig tartanak, és ezek keretében még olyan, kiemelkedően fontos részleteket kell tisztázni több más mellett, hogy mi lesz például az iráni atomprogrammal. Erről most még semmit nem tudni, ahogy arról sem, hogy mi lesz az olyan, Irán által támogatott milíciákkal, mint a libanoni Hezbollah, továbbá korlátozza-e perzsa állam a ballisztikusrakéta-arzenálját – összegezte az elemző.
Gajda Mihály azt is kiemelte, hogy Izrael többször hangsúlyozta: amíg ezekről a kérdésekről nincs megállapodás, addig nincs teljes megoldás sem, „addig csak tovább dobjuk a követ”.
Az olaj árának várható alakulásáról a Concorde részvénypiaci elemzője azt mondta, hogy az árból az a prémium, ami eddig benne volt, most eltűnt, és sokkal egyenletesebb lett a határidős görbe.
Arra lehet számítani, hogy egy éven belül 70-80 dollár körül alakul az olaj hordónkénti ára, ami még így is jóval magasabb, mint amit az elemzők korábban 2026-ra vártak. Az iráni háború február végi kitörését megelőzően a piac 60 és 65 dollár közé lőtte be az olaj éves hordónkénti átlagárát. A konfliktus kitörésének kezdete óta összességében eddig több mint 1 milliárd hordónyi olaj esett ki a világkereskedelemből, amelyet a piac részben a készletek felhasználásával ellensúlyozott.
Gajda Mihály szerint hosszú idő lesz, mire a lecsökkent készletmennyiséget, valamint a Hormuzi-szoroson a kőolaj és az egyéb nyersanyagok, árucikkek szállítását helyreállítják. 2027 elejénél korábban teljes normalizációt várhatóan nem fogunk látni, akkor sem, ha a háborúval kapcsolatos összes kérdést sikerült valamennyi fél számára megnyugatóan rendezni – összegezte véleményét Concorde részvényelemzője.
Az események hatására mindenesetre hétfő reggel meredek esésnek indult a kőolaj ára. Az Erste hétfő reggeli gyorselemzése szerint több mint 5 százalékkal csökkent, és ezzel kéthónapos mélypontra, hordónként 80 dollár alá esett.
A globális gazdaság egyik fontos kockázati tényezője volt a közel-keleti konfliktus kitörésekor az olajár hirtelen emelkedése. Az energiaárak megugrása miatt további kockázati tényezőként jelent meg az infláció gyorsulása és a gazdasági növekedés lassulása.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója emlékeztetett: az olaj hordónkénti ára a konfliktus kitörését követően megközelítette a 120 dolláros szintet. Múlt héten az MBH az idei évre átlagosan 90-100 dollár hordónkénti árral számolt a Brent típusú kőolaj esetében. Hasonló számok jelentek meg a Brent olaj árára a K&H elemzésében is.
Az MBH makrogazdasági elemzője a vasárnap éjszaki bejelentésekre reagálva „jó hírnek” nevezte a deeszkalációs folyamatok megindulását. Azt mondta: nem tartja kizárnak, hogy az olaj árában lesznek még hullámzások. Álláspontja szerint nem lehet már most a közel-keleti konfliktus miatt kialakult kockázati tényezők biztos kiárazódásával számolni.
A kérdőjeleket az is indokolja, hogy a felek – a most rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan pénteken írhatják alá a tűzszüneti megállapodást, és nem biztos, hogy mindkét oldal ugyanazt a tartalmat gondolja jelenleg a megállapodás mögé tenni. Az MBH Elemzési Centrumának igazgatója ugyanakkor úgy látja, hogy a kedvező fejlemények miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előtt „tárva az ajtó” ahhoz, hogy jövő kedden a Monetáris Tanács kamatot csökkentsen. Az irányadó ráta most 6,25 százalék, a kamatvágás egyes elemzők szerint 50 bázispont is lehet, de ennél sokkal reálisabb forgatókönyv a 25 bázispontos kamatvágás, összegezte Árokszállási Zoltán.
A 2026-os iráni háború tavaly február 28-án vette kezdetét, amikor az Amerikai Egyesült Államok és Izrael összehangolt és váratlan támadást indított Irán ellen. Erre Irán több más válaszlépés mellett a Hormuzi-szoros lezárásával reagált. Donald Trump amerikai elnök és az Egyesült Államok kormányának tagjai az elmúlt hónapokban mindig változó indokkal magyarázták, hogy miért volt szükség az Irán elleni háború megindítására.
Hétfő estére a Brent típusú olaj ára a 83 dolláros hordónkénti árszinten körül mozgott, de ennél valamivel jobb értéken is állt délután fél 5 magasságában, akkor az ár a 82,3 dolláros szintet súrolta.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után tovább csökkent hétfőn kora délutánig. 
