5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Ha nem léphet életbe az uniós költségvetési csomag, Magyarország és Lengyelország is eurómilliárdokat veszíthet.

Videós csúcson próbálják feloldani ma az uniós és tagállami vezetők azt a patthelyzetet, amely azután állt elő, hogy Magyarország és Lengyelország hétfőn megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kapcsolása) miatt.

A kiszivárgott hírek szerint a mai ülésen aligha születik majd egyezség. Ahhoz akár több hetes tárgyalásra és alkudozásra is szükség lehet, de még az sem garantálja a sikert. (UPDATE: A mai csúcson valóban nem született megállapodás, Magyarország és Lengyelország megerősítette a vétóját. A találkozónak nem ez volt a fő témája, hanem a koronavírus-járvány.)

A 19-re húzott lapot: Orbán Viktor az EU-csúcson Brüsszelben 2020. július 19-én. (Forrás: Európai Tanács)
A 19-re húzott lapot: Orbán Viktor az EU-csúcson Brüsszelben 2020. július 19-én. (Forrás: Európai Tanács)

Budapest és Varsó számára aligha biztató hír, hogy tegnap este az Európai Parlament (EP) Elnökök Értekezlete – ennek a testületnek az EP elnöke és a pártcsaládok vezetői a tagjai – arra kérték az Európai Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a költségvetési csomagot és jogállamisági mechanizmust, valamint kezdje el annak ratifikálását.

A testület kiemeli:

a költségvetésről és a mechanizmusról elért megállapodást semmilyen módon nem lehet újratárgyalni.

Ha a magyar és a lengyel kormány sem enged, akkor a patthelyzet állandósulhat. Ennek következtében csúszna a vírusválság okozta károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap felállítása, valamint nem lépne életbe a következő hétéves, 1074 milliárd eurós uniós költségvetés – helyette a 2020-as költségvetés alapján zajlanának a kifizetések.

Nekünk is fájna

A Financial Times szerint a költségvetés „lefagyása” különösen rosszul jönne azoknak az államoknak, amelyek az uniós támogatások legnagyobb haszonélvezői – közéjük tartozik Magyarország és Lengyelország is.

Ha ugyanis nincs elfogadott költségvetés, akkor az uniós pénzek egy részének folyósítását felfüggeszthetik. Ez érintené az EU-büdzséből járó visszatérítéseket, valamint a kohéziós pénzeket is.

Utóbbi forrás csak a már létező projektekre járna, újakat viszont már nem lehetne indítani.

Ez különösen Lengyelországnak fájna, amely alapesetben a 2021-2027 közötti kohéziós pénzek legnagyobb haszonélvezője lenne. 

A helyreállítási alap csúszása szintén rosszul jönne a két országnak, amelyek a GDP-jük három százalékának megfelelő összeget kaphatnának belőle az Európai Központi Bank szerint. (És különösen nehéz helyzetbe kerülnének a vírusválság által leginkább sújtott dél-európai országok.)

Az FT szerint az uniós tisztviselők továbbra is bíznak abban, hogy

a potenciális pénzügyi veszteségek láttán Orbán Viktor és szövetségesei visszalépnek a szakadék széléről, és visszavonják vétójukat.

Erre ugyanakkor egyelőre semmi sem utal. Sőt, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő tegnap a lengyel parlamentben azt mondta: szükség esetén véglegesen megvétózzák az uniós költségvetést.        

Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánypárt elnöke szerint a vétó a jelenlegi feltételek mellett teljesen egyértelmű, mivel ha mostani formájában fogadnák el a csomagot, Lengyelország elveszítené szuverenitását.

Furkósbot vagy jogos elvárás? 

De pontosan mi baja a magyar és a lengyel kormánynak a jogállamisági mechanizmussal, és miért most bukkant elő ez a probléma?

Orbán Viktor szerint az EU nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet. A kormányfő gyakorlatilag attól tart, hogy

a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.

Ezzel szemben Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják

– tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.

A júliusi EU-csúcson ugyan már elvi megállapodás született a mechanizmusról, akkor azt homályosan fogalmazták meg és jelentősen felvizezték az eredeti tervekhez képest. Ennek volt köszönhető, hogy a magyar kormány is rábólintott az egyezségre.

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a német uniós elnökség és az EP közötti tárgyalások eredményeként elkészült a mechanizmus végleges verziója, amelyre Budapest és Varsó már nemet mondott.

Csehország rábólintott

Ebben a kérdésben ugyanakkor a V4-ek sem egységesek.

A helyzet azt mutatja, hogy nem mindig érthetünk egyet visegrádi partnereinkkel. Csehország számára a német elnökség által elért kompromisszum teljes mértékben elfogadható

- jelentette ki tegnap Tomás Petrícek cseh külügyminiszter.

Elemzők szerint ha eszkalálódik a válság, akkor az kikezdheti az EU egységét, és akár szakadáshoz is vezethet.

A patthelyzet egyik megoldása egy politikai alku lehet.

Az EU a vétó visszavonásáért cserébe egy időre felfüggesztheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, és a vészhelyzet elmúltával majd visszatér a kérdésre

- mondta lapunknak korábban Gyévai Zoltán EU-szakértő, a Bruxinfo uniós hírportál főszerkesztője.

Kérdés, hogy milyen formában lehetne ezt az alkut lenyomni az EP torkán, amelynek szintén megvan a maga zsarolási potenciálja: ha nem tetszik neki a deal, visszadobhatja a költségvetési csomagot.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bizonygatják az oroszok, hogy nem okoztak fennakadást az ukrán dróntámadások
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 19:44
Az olajfinomítók csúcsra járnak.
Makro / Külgazdaság Nagy volt az egyetértés Varga Mihályék közt
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:28
Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.
Makro / Külgazdaság Nem hiszi el, hogy mekkora a költségvetési hiány
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:35
A kamatkifizetés okoz sok kiadást.
Makro / Külgazdaság Az erősebb forintnak az autósok is örülhetnek?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:00
Csütörtökön nem változnak a hazai nagykereskedelmi üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Kármán András: Nehéz költségvetési helyzetet fogunk örökölni
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:57
A Tisza szakértője szerint mivel még hónapok vannak hátra a választásokig, ezért rengeteg átgondolatlan és megalapozatlan döntést hozhat a kormány.
Makro / Külgazdaság A vállalkozók rárepültek a 3 százalékos hitelre
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:00
A 3 százalékos konstrukció nagyon kedvezményes.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint különös élmény a Türk Tanács
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 09:05
Azerbajdzsánban beszélt a magyar kormányfő.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan vészes a magyar infláció?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:32
Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Makro / Külgazdaság Bárki is nyer, kőkemény lesz a 2026-os év? Ma délután Csaba Lászlót kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:00
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Történelmi csúcson az oroszok nemzetközi tartalékai
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 19:51
Soha nem volt még ekkora.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG