Videós csúcson próbálják feloldani ma az uniós és tagállami vezetők azt a patthelyzetet, amely azután állt elő, hogy Magyarország és Lengyelország hétfőn megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kapcsolása) miatt.
A kiszivárgott hírek szerint a mai ülésen aligha születik majd egyezség. Ahhoz akár több hetes tárgyalásra és alkudozásra is szükség lehet, de még az sem garantálja a sikert. (UPDATE: A mai csúcson valóban nem született megállapodás, Magyarország és Lengyelország megerősítette a vétóját. A találkozónak nem ez volt a fő témája, hanem a koronavírus-járvány.)
Budapest és Varsó számára aligha biztató hír, hogy tegnap este az Európai Parlament (EP) Elnökök Értekezlete – ennek a testületnek az EP elnöke és a pártcsaládok vezetői a tagjai – arra kérték az Európai Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a költségvetési csomagot és jogállamisági mechanizmust, valamint kezdje el annak ratifikálását.
A testület kiemeli:
a költségvetésről és a mechanizmusról elért megállapodást semmilyen módon nem lehet újratárgyalni.
Ha a magyar és a lengyel kormány sem enged, akkor a patthelyzet állandósulhat. Ennek következtében csúszna a vírusválság okozta károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap felállítása, valamint nem lépne életbe a következő hétéves, 1074 milliárd eurós uniós költségvetés – helyette a 2020-as költségvetés alapján zajlanának a kifizetések.
Nekünk is fájna
A Financial Times szerint a költségvetés „lefagyása” különösen rosszul jönne azoknak az államoknak, amelyek az uniós támogatások legnagyobb haszonélvezői – közéjük tartozik Magyarország és Lengyelország is.
Ha ugyanis nincs elfogadott költségvetés, akkor az uniós pénzek egy részének folyósítását felfüggeszthetik. Ez érintené az EU-büdzséből járó visszatérítéseket, valamint a kohéziós pénzeket is.
Utóbbi forrás csak a már létező projektekre járna, újakat viszont már nem lehetne indítani.
Ez különösen Lengyelországnak fájna, amely alapesetben a 2021-2027 közötti kohéziós pénzek legnagyobb haszonélvezője lenne.
A helyreállítási alap csúszása szintén rosszul jönne a két országnak, amelyek a GDP-jük három százalékának megfelelő összeget kaphatnának belőle az Európai Központi Bank szerint. (És különösen nehéz helyzetbe kerülnének a vírusválság által leginkább sújtott dél-európai országok.)
Az FT szerint az uniós tisztviselők továbbra is bíznak abban, hogy
a potenciális pénzügyi veszteségek láttán Orbán Viktor és szövetségesei visszalépnek a szakadék széléről, és visszavonják vétójukat.
Erre ugyanakkor egyelőre semmi sem utal. Sőt, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő tegnap a lengyel parlamentben azt mondta: szükség esetén véglegesen megvétózzák az uniós költségvetést.
Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánypárt elnöke szerint a vétó a jelenlegi feltételek mellett teljesen egyértelmű, mivel ha mostani formájában fogadnák el a csomagot, Lengyelország elveszítené szuverenitását.
Furkósbot vagy jogos elvárás?
De pontosan mi baja a magyar és a lengyel kormánynak a jogállamisági mechanizmussal, és miért most bukkant elő ez a probléma?
Orbán Viktor szerint az EU nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet. A kormányfő gyakorlatilag attól tart, hogy
a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.
Ezzel szemben Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják
– tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.
A júliusi EU-csúcson ugyan már elvi megállapodás született a mechanizmusról, akkor azt homályosan fogalmazták meg és jelentősen felvizezték az eredeti tervekhez képest. Ennek volt köszönhető, hogy a magyar kormány is rábólintott az egyezségre.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a német uniós elnökség és az EP közötti tárgyalások eredményeként elkészült a mechanizmus végleges verziója, amelyre Budapest és Varsó már nemet mondott.
Csehország rábólintott
Ebben a kérdésben ugyanakkor a V4-ek sem egységesek.
A helyzet azt mutatja, hogy nem mindig érthetünk egyet visegrádi partnereinkkel. Csehország számára a német elnökség által elért kompromisszum teljes mértékben elfogadható
- jelentette ki tegnap Tomás Petrícek cseh külügyminiszter.
Elemzők szerint ha eszkalálódik a válság, akkor az kikezdheti az EU egységét, és akár szakadáshoz is vezethet.
A patthelyzet egyik megoldása egy politikai alku lehet.
Az EU a vétó visszavonásáért cserébe egy időre felfüggesztheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, és a vészhelyzet elmúltával majd visszatér a kérdésre
- mondta lapunknak korábban Gyévai Zoltán EU-szakértő, a Bruxinfo uniós hírportál főszerkesztője.
Kérdés, hogy milyen formában lehetne ezt az alkut lenyomni az EP torkán, amelynek szintén megvan a maga zsarolási potenciálja: ha nem tetszik neki a deal, visszadobhatja a költségvetési csomagot.
A hitelprogram korhatárát feljebb emelték. 
