Az óriás techvállalatok és az USA is örülhet az Európai Bizottság új javaslatának

Közel másfél évvel elhalasztotta az Európai Bizottság a mesterséges intelligenciát szabályozó rendelet (AI Act) egy részének alkalmazását. A technológiát eredetileg 2026. augusztus 2-ig lehetett volna szabályozatlanul alkalmazni olyan magas kockázatú területeken, mint a munkaerő-toborzás, a hitelbírálat, a biometrikus azonosítás, a forgalomszabályozás, az egészségügy, az oktatás, vagy a bűnüldözés. A Bizottság által javasolt új határidő 2027. december.

Az Európai Parlament tavaly fogadta el az AI-rendeletet, ezt a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen történelmi pillanatnak nevezte. Szeptemberben azonban megjelent az EU hiányosságaira rávilágító Draghi-jelentés, azóta pedig a versenyképesség az egyik leggyakrabban elhangzó szó Brüsszelben. A Bizottság is a versenyképesség előmozdításával magyarázza a javaslatát: Henna Virkkunen alelnök arról beszélt, azért van szükség a szabályozás elhalasztására, hogy az európai startupok ne tegyék át máshova a székhelyüket. Az ellenzők szerint azonban az óriás techcégek és a Trump-adminisztráció lobbiereje törte le a szabályozási törekvéseket. A német és a francia kormány ugyan támogatta a halasztást, de azt még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia.

Az AI szabályozatlan működése a magas kockázatú területeken valóban kellemetlenségeket okozhat. Például előfordulhat, hogy egy banki ügyfél azért nem kap kölcsönt, mert a hitelbírálatot végző AI-modell elfogult, vagy azért kell magasabb biztosítást fizetnie, mert nem valós egészségügyi kockázatokat lát. 

A magas kockázatú területek felett létezik egy teljesen tiltott kategóriája is a mesterséges intelligencia használatának. Az uniós rendelet például tiltja, hogy bárki politikai vélemény, vagy szexuális irányultság alapján kategorizálja az állampolgárokat. Biztonsági kamerák felvételeiből gyűjtött adatokból is tilos adatbázist készíteni, és az érzelmeket monitorozó megfigyelőrendszer sem építhető iskolákban, vagy munkahelyeken.

Vannak azonban szürkezónák a tiltott és a magas kockázatú terület között is. Az Amnesty International tavaly számolt be a dán kormány AI-alapú rendszeréről, amely a segélyt igénylő állampolgárokat figyelte meg, hogy kiszűrje a visszaéléseket. Feltérképezték a külföldi származású emberekkel fenntartott kapcsolataikat, és a közösségi médiás aktivitásuk alapján a lakhatási, életmódbeli körülményeiket is. A visszaéléseket az alapján próbálták meg feltárni, hogy az igénylő és szokásai mennyiben térnek el a Dániában megszokottól.

Még nincs akadálya a lejárató videóknak

Az Európai Bizottság javaslata nemcsak az AI Actre vonatkozik, hanem az adatvédelmi törvényt, a GDPR-t is megváltoztatná. Eszerint az óriás techcégek, mint a Google, a Meta, vagy az OpenAI alkalmazhatnák az európai felhasználók személyes adatait a modelljeik betanításához. Ez az egyik legtöbbet bírált része a csomagnak, ami miatt az könnyen fennakadhat a Parlament, vagy a Tanács szűrőjén.

Múlt heti, brüsszeli útunk során azt tapasztaltuk, hogy egyre több európai parlamenti képviselőt aggasztanak a mesterséges intelligencia által készített fotók, videók a politikai kampányokban. A Bizottság november elején tárgyalt a szektor legnagyobb vállalataival arról, hogy az ilyen tartalmakat kötelezően vízjellel kelljen ellátni, de egyelőre nem tudtak megállapodni. Egy képviselő laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak arról beszélt, az AI Act fotók, videók politikai felhasználására vonatkozó része 2026 nyarán lép hatályba, tehát a magyarországi parlamenti választások előtt még akadály nélkül lehet ezekkel kampányolni.

Nehezen lép az Unió

Az Európai Unió törvényalkotási folyamata mindig is összetett volt, de úgy tűnik, mintha a technológiával egyre nehezebben tudná tartani a lépést. Az internethasználók védelmére készített, tavaly hatályba lépett Digital Services Act (DSA) sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A rendelet jelentéstevője, Christel Schaldemose laptársunknak, az Mfornak elmondta: a Bizottság már dolgozik egy korhatár-ellenőrző rendszeren, amellyel a közösségimédia-platformok kiszűrhetik a kiskorú felhasználókat, de egyelőre messze van ennek bevezetése. Egy másik európai parlamenti forrásunk azt mondta, a korhatárra vonatkozó, uniós szintű jogszabály legkorábban 2027-2028-ban léphet életbe.

A technológia nem az egyetlen terület, ahol az Európai Unió érdekérvényesítő képessége megkérdőjelezhető az utóbbi időben. A parlament múlt héten szavazta meg a vállalatokra vonatkozó ESG-szabályozás felhígítását is, amit az ellenzők – például a liberális Renew párt – szintén a Trump-adminisztráció és a lobbisták hatásának tudnak be.