Miután mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverek hivatalosan még nem léteznek, nemzetközi szabályozás sincs.  Ezen a területen jelenleg csak az USA és Kína rúg labdába, mert ez a két ország rendelkezik a szükséges forrásokkal, kereskedelmi hatalommal, megfelelő számú tehetséggel és innovációs ökoszisztémával.  Káncz Csaba jegyzete

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberiség élethossznövekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Az EIT Health és a McKinsey&Company tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja az egészségügyi ellátást, segítségével jobb és hatékonyabb ápolási eredmények érhetőek el és javulhat a betegek tapasztalata az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatban is. A magyar startupok ígéretesnek tűnnek ebben a szegmensben.

Sokkal kevesebb üzleti útra kerül majd sor, mint a koronavírus-járvány előtt, egy konferencia, tárgyalás előtt több cégvezető kétszer is meggondolja majd, hogy tényleg szükséges-e a személyes megjelenés – véli Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Aki rámutatott arra, hogy a COVID-19 hatására sok magyar cég is kénytelen volt pár hét alatt meghozni olyan intézkedéseket, amelyekre addig éveket hagytak. Attól pedig szerinte nem kell tartani, hogy a robotok elveszik sokak munkáját, hiába tűnnek el ugyanis a rutinszerű, adminisztratív jellegű tevékenységek, azok helyett számtalan új feladatkör jelenik majd meg a jövőben.

Az európai tőzsdéken ma is jó a hangulat, az USA-ban azonban egyelőre kérdéses. Főleg a tech-szektorban, miután Donald Trump máris beváltani látszik fenyegetését, és büntetésekkel igyekszik korrigálni az (őt) helytelenül moderáló közösségimédia-alkalmazásokat. A nagy technológiai óriások öt éve nem vásároltak fel ennyi startupot, főleg a mesterséges intelligenciában nyomulnak.

Lehet, hogy az okos városok egy kissé túl voltak hájpolva az elmúlt évtizedben, ugyanis nem sok minden vált valóra a korábbi elképzelésekből. Egy tanulmány szerint az okos város projektek hatvan százaléka még ma is csak kísérleti szakaszban van, és sokkal több velük kapcsolatban a biztonsági aggály, mint azt korábban feltételezték.

Gondolkozó, önálló döntésekre képes mesterséges intelligencia, elektronikus implantátumokkal helyettesített neuronok, génmanipuláció és ki nem fogyó, ráadásul tiszta energiát szolgáltató fúziós erőművek - ez az a Szép új világ, melyet a Financial Times vázol föl a 20-as évek végére.

2050-re az irodai munka nagy részét már a mesterséges intelligencia vezérli majd, emberi agyba épített elektródák és apró számítógép-implantátumok küldik az e-maileket és osztják be a munkát. És ez már nem csak a távoli jövő, hiszen komoly cégek, így a Facebook vagy az Oracle is dolgoznak a fejlesztéseken.

A mesterséges intelligenciának és a digitális gazdaságnak – beleértve az ultragyors 5G mobil távközlési rendszereket – megvan az a potenciálja, hogy drámai mértékben szabja át a globális erőegyensúlyt. A Pentagon már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról” és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. Káncz Csaba jegyzete.

Steve Wozniak, az első Apple gépek megalkotója, és Steve Jobs alapító társa szerint a digitalizációban gyakran átesünk a ló túloldalára. Olyan problémára próbálunk időnként online megoldást találni, amelyekre létezik sokkal egyszerűbb megoldás is.

Új kutatóközpont- és adatvagyon-ügynökség jön létre a Mesterséges Intelligencia (MI) koalíció akcióterv részeként - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter.

A mesterséges intelligencia óriási fejlődése oda vezetett, hogy a gépek ma már nagy segítséget jelentenek a megfelelő részvények kiválasztásában. Óriási előny, hogy millió és millió adatot tudnak kielemezni gyorsan, vagy műholdképeket tudnak feldolgozni, és az érzelmeik sem befolyásolják őket. De vannak korlátaik is.

Bécs néhány éven belül Európa első digitális fővárosai között lehet. A mesterséges intelligenciával és a politika digitalizálásával is foglalkoznak.

Társadalmi érzékenyítés, a piac, a kutatók, az üzleti szféra és az egyetemek együttműködését szabályozó keretrendszer és egy MI-térkép is a csomag része lesz.

Személyzet nélkül, önműködően: folyik a verseny a nagyhatalmak között a mesterséges intelligencián alapuló gyilkos támadó fegyverek kifejlesztésében.

Elsőként az angol egészségügyi szolgálat, az NHS fogja a lakosság legszélesebb köreiben is alkalmazni a mesterséges intelligencia, azaz az AI áldásait. A frissen hivatalba lépő konzervatív kormány 250 millió fontot irányzott elő a Nemzeti Mesterséges Intelligencia Laboratórium felállítására.

Egy kutatócsoport szerint a britek ugyanannyi idő alatt 2,4-szer annyit termelnek, mint 1971-ben, a munkaidejük mégsem változott érdemben az ötnapos munkahét bevezetése óta. Itt lenne az ideje az újabb csökkentésnek? Egy csomó környezeti, gazdasági, társadalmi problémára megoldást nyújthatna a munkaidő-mérséklés.

A negyedik ipari forradalom drámai mértékben szabja újra a globális erőegyensúlyt. Peking nem fog visszavonulni Trump kereskedelmi háborújában, hiszen a mesterséges intelligencia területén esetlegesen elért hegemóniája a gazdasági hasznok mellett tovább erősítené a kommunisták egyeduralmát Kínában, egyben még nagyobb távolságot tarthatna a nyugati világtól. Káncz Csaba jegyzete.

Kína fegyverkezik a világűrben és az óceánok mélységeiben egyaránt. A prioritás a vitatott Dél-Kínai tenger uralása. Most mesterséges intelligenciával segített robotkolóniát készül telepíteni a tenger aljára, a konfliktuszónába. A katonai és tudományos célok keverednek.

Nemcsak a munkaadók várnak költségcsökkentést, minőségjavulást az új technológiáktól, a dolgozók is gyakran örülnek neki, mert a monoton tevékenységeket kreatívabb, változatosabb munkavégzés váltja fel. Nemsokára szinte minden vállalat használni fog majd valamilyen formában mesterséges intelligenciával működő rendszereket, felhőszolgáltatásokat.

A Microsoft Magyarország hatodik alkalommal rendezte meg a jövő technológiáiról szóló konferenciáját vállalati és közigazgatási ügyfeleinek, ahol főként a mesterséges intelligencia üzleti életre, a pénzintézeti szektorra, valamint a munka világára gyakorolt hatását boncolgatták. Lassan mindenki használja majd ezeket a technológiákat, ám súlyos kérdések merülnek fel.

A mesterséges intelligencia már csaknem minden szektorba eljutott, most a bíróságokon fog segíteni ítéletet hozni. A szoftver örökre megváltoztathatja az igazságszolgáltatás világát, azonban az ember helyett döntő - és már konkrét ítéletet is hozó - gépek komoly kockázatot jelenthetnek, ha nem megfelelően használjuk őket a jövőben.

Korunk egyik nagy csillagásza, Martin Rees új könyvében sorra veszi az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyeket - melyeket mind az emberiség okozott magának -, és megpróbálja megsaccolni, hogyan élhetnénk túl a klímaváltozás-sújtotta, és robotokkal súlyosbított jövőben. És megrögzött ateista létére a vallás felé fordul, mert ráébred: a tudomány önmagában már nem lehet elég.

Éppen az ügyfelekkel foglalkozó területeken látnak legnagyobb fantáziát a világ legnagyobb bankjai a mesterséges intelligenciában, melynek alkalmazása százmilliárd dolláros nagyságrendű költségmegtakarítást okozhat. Az állások száma azonban csak mérsékelten csökkenne, ráadásul az új technika nemcsak elvesz, hanem teremt is munkahelyeket.

Sok munkát tényleg elvesznek majd a robotok, de attól még az emberi gondolkodásra és irányításra továbbra is szükség lesz a jövőben. Az együttélés viszont csak akkor lehet békés és gyümölcsöző, ha gondosan megtervezzük.

Az új humanoid robot a szállodákban, üzletekben és repülőtereken nyújt majd hatékony segítséget az érdeklődőknek.

Egy AI-t kérdeztek meg a Bisnodenál, szerinte Brazília lesz a győztes.

Kína a legmagasabb politikai szinten állt be a mesterséges intelligencia fejlesztése és katonai hasznosítása mögé. Peking fej-fej mellett halad Washingtonnal a szuperszámítógépek fejlesztésében, sőt egyetemeik 2016-ban több kutatási anyagot publikáltak a ’mélytanulás’ (deep learning) témakörében, mint amerikai társaik.

Egy orosz startup cég mesterséges intelligenciával könnyítené a munkaerő-felvételt.

Biztosan lesz, akinek a következő években elveszik a munkáját a gépek, másokat viszont egyelőre egyáltalán nem fenyeget a mesterséges intelligencia térhódítása. A történelmi tapasztalatok szerint jó eséllyel nem kevesebb munkát, hanem épphogy többet hoz a robotizáció, de egészen más tudással kell rendelkeznünk ezek betöltéséhez, mint korábban. Az igazi robbanás akkor jön, ha elérjük a szingularitást.

Úgy tűnik, nem teljesen alaptalanok a sci-fikből ismert félelmek: a Google mesterséges intelligenciája ugyanis hiperagresszív magatartást tanúsít bizonyos stresszes szituációkban. Ez a fajta reakció kérdésessé teszi az öntanuló neurális hálózatos további fejlesztését – mit tehetünk, hogy megelőzzük a robokalipszist?

Ők már a mesterséges intelligenciával "dolgoztatnak".

Napról-napra fejlődik a technológia, gyakorlatilag komplett számítógépeket hordozunk ma már a zsebünkben. Ez a fejlődés a városok tervezésében is megmutatkozik: szenzorok, kamerák és mérőeszközök figyelik minden lépésünket. De hogyan lesz ettől okos egy város, és miért érdemes ilyenben élni? Mi lesz az adatainkkal? Utánajártunk.

Átírják alapkódjukat, vagy egyszerűen csalnak? Az Alphabet Inc. új programmal állt elő, ami képes lehet felfedni a mesterséges intelligenciák árnyoldalát is.

Amerikai elemzők szerint a jövőben Kína lehet a világ vezető mesterségesintelligencia-fejlesztője, ami a jövő hadviselését is teljesen átalakíthatja.

Nem minden bankárnak kell tartania a gépektől, főleg, ha befektetésekről van szó.

A mesterséges intelligencia, a robotizáció egyre ijesztőbb méreteket ölt, sok százezer, sok millió munkahelyet vált ki a világon. Elveszik a robotok a munkánkat, vagy sem? Mi az, ami marad? Nem lehet, vagy nem kell majd dolgozni a jövőben?

Megállíthatatlan a mesterséges intelligencia fejlődése, az autóipar felforgatása után most a brókerek munkáját sodorja veszélybe egy értékpapírokat vizsgáló program. A gépek ma már kreatív, intuitív feladatokkal is megküzdenek, a mesterséges tudat fejlesztése azonban nem jöhettek volna létre a számítógépes játékok nélkül.

A Toyota pár év múlva kezdi tesztelni új mesterséges intelligenciáját, amely fülön csíp, ha lehunynád a szemed vezetés közben.

Majdnem egymilliárd forintot osztanak szét mesterséges intelligenciát fejlesztők között.

A multinacionális vállalat újítása dollármilliárdokat spórolhat világszinten a felhasználóknak.

Ha ez bejön, lenyomhatják a piacvezető Apple-t és Samsungot.

Legalábbis a gyárakban biztosan: a Bosch ugyanis forradalmian új ipari robotot hozott létre. A robotokkal való közös munka eddig sem volt idegen az ipar és a gyártás területén, a kisebb, emberibb változat azonban a közös munkát is lehetővé teszi. Ezek a gépek ugyanis nem kivenni szeretnék a kezünkből a folyamatot, hanem besegíteni. De hogyan segíthet mindebben a mesterséges intelligencia?

Kína a legmagasabb politikai szinten állt be a mesterséges intelligencia fejlesztése mögé. A Pentagon már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról” és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. De az elképesztő ütemű fejlődés éltetői mellett megszólaltak az aggódó hangok is.

Egyre több pénzügyi területen vetik be a mesterséges intelligenciát, legyen szó csevegőalkalmazásokról vagy automatikus vagyonkezelésről. De tényleg eljött a robotok ideje?

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az új technológiák „majd valamikor”, 20-30 év múlva érnek el hozzánk, és ráérünk majd akkor foglalkozni vele. A változás azonban már napjainkban is zajlik, és néhány lelkes gondolkodó és kísérletező szellem mindent megtesz, hogy amellett, hogy ezt népszerűsítse, felkészítse az embereket a jövőre. Darlene Damm, aki 30 évig dolgozott Vietnámban az oktatás és a gazdaság megreformálásán, ma már saját rakétaprogrammal büszkélkedik, és teljes mellszélességgel áll ki a robotika és az új technológiák népszerűsítése, valamint a nők szerepének megerősítése mellett. A Singularity University globális változásokért felelős karának igazgatóját a projektjeiről és a jövőről kérdeztük. Interjú.

Mesterséges intelligenciáról nem, csillagászati hozamokról azonban volt szó a mesterséges intelligencia és a pénzügy kapcsolatát vizsgáló előadáson.

Az Accenture szerint három éven belül emberek helyett mesterséges intelligenciát alkalmaznak majd a bankok.

2017 a mesterséges intelligencia és a chatbotok éve lesz a Telenor csoport frissen közétett tanulmánya szerint. Bár tudományos és technológia szempontból messze nem a legérdekesebb része a tanulmánynak, de a legtöbbeket egyelőre az foglalkoztathat a legjobban, hogy kezd elegünk lenni a közösségi oldalakból és a folyamatos online létből.