A kutatás szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2-5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
Míg 2024-ben még a munkáltatók 31 százaléka tudott két számjegyű béremelést adni, 2025-re ez mindössze 10 százalékra csökkent. A 2026‑os évre pedig a cégek többsége mindössze 2,5–5 százalék közötti béremeléssel tervez, jóval szerényebb mozgástérrel, mint egy évvel korábban.
A munkavállalók is ehhez igazították várakozásaikat: ma már csak 18,5 százalékuk számít 10 százaléknál nagyobb növekedésre. A friss adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy bővülés híján a vállalatok jelentős része már idén elkezdett alternatív megtartási eszközökben gondolkodni, például rugalmasabb juttatási csomagokban vagy karrierút‑átalakításban. Emellett több munkaadó azt is jelezte, hogy a béremelések helyett inkább a belső mobilitási és képzési programokat erősítik meg, hogy mérsékeljék a bérnyomást.
2026-ban is óvatosak a munkáltatók
Beszédes adat, hogy létszámbővítést a cégek 47 százaléka tervezett tavaly, 2026-ra viszont a friss adatok alapján jóval visszafogottabb növekedési várakozások rajzolódnak ki. A bizonytalanság sok vállalatot tudatosabb és hosszú távú gondolkodásra kényszerít.
„Az év a sok együttható miatt biztosan a józan tervezésről fog szólni. A munkáltatók már nem a gyors növekedést, hanem a stabil működést helyezik előtérbe: óvatosabb bérfejlesztéssel, célzottabb toborzással és erősebb fókuszú képzési programokkal reagálnak a bizonytalan gazdasági környezetre”
- mondta Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója.
Az óvatosság ugyanakkor nem jelent passzivitást: a felmérésből kiderül, hogy számos cég igyekszik megerősíteni alapjait, és tudatosan készül az év második felében várható munkaerőpiaci átrendeződésekre is.
Átlátható fizetések: így reagálnak a cégek
Idén június 7-től életbe lép az uniós bértranszparencia‑rendelet, amely alapjaiban alakítja majd át az álláshirdetések, bérezési gyakorlatok és karrierutak működését.
A munkáltatóknak várhatóan már a pályázati folyamat elején közölniük kell a fizetési sávot, a dolgozók pedig betekintést kérhetnek az azonos értékű munkát végző kollégák átlagos bérébe. A változást a munkavállalók egyértelműen támogatják: 74 százaléka szerint szükség van nagyobb átláthatóságra, 91 százalék pedig nagyobb eséllyel jelentkezne olyan állásra, ahol szerepel a fizetés. Ennek ellenére a cégek 61 százaléka még nem tett lépéseket a kötelező átállásra.
„A bértranszparencia fordulópont lesz a munkaerőpiacon. A vállalatoknak most először kell teljesen egyértelműen megfogalmazniuk, hogyan értékelik egy-egy szerepkör valódi piaci értékét. Ez tisztább helyzetet teremt mindkét oldalon – de egyben próbára is teszi a cégek felkészültségét és bérstruktúráját”
- mondta Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója.
Készséghiány és túlterheltség
A vállalatok 91 százaléka tapasztalt készséghiányt az elmúlt évben – legyen szó technikai, digitális vagy akár alapvető munkavégzési kompetenciákról.
Ez a hiány nemcsak a toborzást teszi nehézzé, hanem az állomány megtartását is: a Hays adatai szerint a dolgozók a fizetés és juttatások mellett leginkább az előrelépési lehetőségek hiányát, illetve a túlterheltségből fakadó kiégést jelölik meg távozási okként.
A túlzsúfolt munkakörök, megmászhatatlan karrierlépcsők ellen érdemes lépni – és a vállalatok ezt egyre inkább fel is ismerik: a belső képzés és átképzés lett a hatékonyabb stratégia. Több mint minden második cég (56,5 százalék) már célzott fejlesztési programokkal próbálja pótolni a hiányzó készségeket, ami a megtartás szempontjából is kritikus.
A készségfejlesztés ráadásul közvetlen kapocs a következő nagy kihíváshoz: az AI gyors térnyeréséhez. A digitális kompetenciák bővítése ma már nemcsak hatékonysági kérdés, hanem a versenyképesség alapfeltétele, különösen egy olyan munkaerőpiacon, ahol a munkavállalók 63 százaléka már most is rendszeresen használ AI‑eszközöket.
AI: a dolgozók már használják, de a cégek is rákapcsolnak
A mesterséges intelligencia térnyerése tovább gyorsult: a munkavállalók 63 százaléka már rendszeresen használ AI‑t a munkája során, a felmérés alapján pedig többnyire autodidakta módon. Érdekesség, hogy a technológia gyors terjedése ellenére a szereplők többsége – a dolgozók 71,5 százaléka és a munkaadók 75 százaléka – nem tart attól, hogy az AI veszélyezteti munkáját.
A technológia munkahelyi előnyeit a megkérdezettek leginkább a hatékonyság növelésében, a kreativitás és ötletgenerálás terén, valamint az adatelemzés támogatásában látják. A magyar cégek jelentős része pedig ma már nem csak használja a mesterséges intelligenciát, de házon belül fejleszti is a technológiát, illetve törekszik arra, hogy folyamatos képzésekkel támogassa a dolgozóit.
Az AI üzleti életben betöltött szerepéről a Klasszis Podcastban beszélgettünk, az adást itt hallgathatják vissza:
Két konzervatív bíró is így látja helyesnek. 
