A kiberincidensek jelentik 2026-ban is a vállalatok legnagyobb üzleti kockázatát világszerte – derül ki az Allianz Kockázati Barométer (Allianz Risk Barometer) legfrissebb, 15. alkalommal elkészített felméréséből. A közel 100 ország 3300-nál is több kockázatkezelési szakértőjének véleményét összegző kutatás szerint a kibertámadások – különösen a zsarolóvírusos esetek – immár az ötödik egymást követő évben vezetik a globális kockázati rangsort.
Erős év, erős átrendeződés a rangsorban
Azok után, hogy 2025-ben is számos alkalommal kerültek a címlapokra kiberincidensek, dominanciájuk a 2026-os kockázatok listáján teljesen érthető. Az elmúlt év emellett a mesterséges intelligencia felgyorsult elterjedésének időszaka is volt, ez pedig az idei kockázati rangsorban is megmutatkozik: a legnagyobb ugrást épp a lista második helyére felkapaszkodó AI hajtotta végre. Bár a válaszadók közel fele úgy véli, hogy az AI több előnyt hoz az ágazata számára, mint kockázatot, ugyanakkor minden ötödik megkérdezett ennek az ellenkezőjét gondolja.
Először fordul elő, hogy az üzletmenet megszakadása nem szerepel az első két hely egyikén: 2026-ra a harmadik helyre csúszott vissza, bár továbbra is jelentős tényező, mivel gyakran más, a globális top 10-ben szereplő veszély következményeként jelentkezik. A természeti katasztrófák pedig egy év alatt az 5. helyre estek vissza a rangsorban, amihez a viszonylag alacsony veszteségekkel járó 2025-ös hurrikánszezon is hozzájárult. Ezzel szemben a politikai kockázatok és az ezzel összefüggő erőszak 7. helyét a világszerte erősödő geopolitikai bizonytalanság és konfliktusok miatti aggodalmak alapozták meg. Thomas Lillelund, az Allianz Commercial vezérigazgatója úgy véli: a 2025-re jellemző volatilitás és bizonytalanság után a vállalatok 2026-ban is összetett és egymással szorosan összefüggő kockázatokkal szembesülnek egy rendkívül gyorsan változó környezetben.
Fotó: Allianz
A kiberfenyegetések globálisan és tartósan jelen vannak
Azon túl, hogy 2026-ban a kiberincidensek már ötödik éve vezetik a globális rangsort, minden eddiginél magasabb pontszámot értek el (42%), ráadásul ez az eddigi legnagyobb különbség a második helyezetthez képest (+10%). Minden régióban – Amerikában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Európában, valamint Afrikában és a Közel-Keleten – ez számít az első számú vállalati kockázatnak.
A kiberfenyegetések tartós jelenlétét erősíti az is, hogy a vállalatok egyre inkább a digitális technológiákra támaszkodnak. Ez különösen erősen jelenik meg abban, hogy a cégek növekvő mértékben bíznak kritikus adatokat külső szolgáltatókra, miközben a mesterséges intelligencia felerősíti a fenyegetéseket, növeli a támadási felületet és tovább súlyosbítja a meglévő sebezhetőségeket.
Fontos szempont az is, hogy a kibertámadások vállalati mérettől függetlenül folyamatos veszélyt jelentenek, ez pedig intő jel a jellemzően korlátozottabb kiberbiztonsági erőforrásokkal rendelkező kisebb és közepes cégeknek.
Új kockázatokat is hordoz a mesterséges intelligencia
Szintén vállalatmérettől függetlenül számít egyre nagyobb kockázatnak az AI, amely a nagy, a közepes és a kisebb cégeknél egyaránt dobogós helyezést ért el úgy, hogy a korábbi 10. helyről lépett a globális üzleti kockázatok élmezőnyébe, a 2. helyre (32%), ami az idei rangsor legnagyobb ugrását eredményezte. Minden régióban jelentős előrelépést mutat: a 2. helyen áll Amerikában, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint Afrikában és a Közel-Keleten, míg Európában a 3. helyre került.
Ahogy az AI egyre gyorsabban épül be az alapvető üzleti folyamatokba, a válaszadók az ehhez kapcsolódó kockázatok erősödésére számítanak, különösen a felelősségi kérdések terén. Nem meglepő módon a vállalatok egyre inkább összetett működési, jogi és reputációs kockázati forrásként tekintenek a mesterséges intelligenciára, miközben stratégiai lehetőségnek tartják. A generatív és autonóm AI-rendszerek gyors terjedése és mindennapi alkalmazása ráirányította a figyelmet arra, mennyire kiszolgáltatottá válhatnak a szervezetek: sok esetben az alkalmazás gyakorlati terjedése gyorsabb annál, hogy azt a vállalatirányítás, a szabályozás vagy a munkaerő felkészültsége követni tudná.
Miközben egyre több kérdést vetnek fel a rendszerek megbízhatóságával, az adatminőséggel, az integrációval és a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémák, az Allianz szakértői új kockázatok megjelenésére számítanak az automatizált döntéshozatal, az elfogult vagy diszkriminatív modellek, a szellemi tulajdon jogsértése, illetve az AI által generált károkért viselt felelősség bizonytalansága kapcsán.
A globális trendek Magyarországon
Itthon a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kockázatok a tavalyi utolsó előtti pozícióból egyenesen az első helyre kapaszkodtak fel a top 10-es listán. Ez arra utal, hogy a magyar vállalatok különösen érzékenyek az új technológiák gyors bevezetéséből fakadó működési, jogi és reputációs kockázatokra.
Az AI mellett a kiberfenyegetések kockázata is rengeteget nőtt: míg előbbi említési aránya a legutóbbi 17-ről 39, utóbbi kategóriáé 20-ról 37 százalékra emelkedett. Ezzel a kiberincidensek az 5. helyről a 2. helyre kerültek, miközben a tavalyi első helyezett jogszabályi és szabályozási változások kockázata a dobogó harmadig fokára csúszott vissza. A makrogazdasági környezet változása miatti aggodalom a tavalyi második helyről a 7. helyre került.
„A kisebb vállalkozások azonban sok esetben sérülékenyebbek, hiszen miközben ők is egyre inkább a digitális technológiákra támaszkodnak, gyakran korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek akár a kiberbiztonság, az üzletmenet-folytonosság, a jogi megfelelés területén, emellett ellátási láncuk is kevésbé rugalmas, hiszen gyakran erősebben függnek néhány beszállítótól vagy helyi partnertől. Éppen ezért számukra is kiemelten fontos lenne, hogy tudatosan készüljenek ezeknek a kockázatoknak a kezelésére, és ők is rendelkezzenek a működésükhöz szükséges megfelelő biztosítási védelemmel” – hívja fel a figyelmet Vámos Levente.
A pártpreferenciák februárban hibahatáron belül változtak. 
