A német fővárosban hangzott el a nem mindennapi bírálat a magyar kormányfőtől.A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján – számolt be róla az MTI.
„Ma újfent egy történelmi fordulóponthoz érkeztünk, akár akarjuk, akár nem” - hangsúlyozta német nyelven tartott beszédében a magyar kormányfő.
„Az a kontinens, amely a háborút követő nyolc évtizedben történelme legnagyobb béke- és jóléti korszakát élte meg, ma alapjaiban rázkódik meg” – értékelte Magyar Péter.
„A nagyhatalmak vetélkedése, a háborúk, a technológiai függőségek és a világrend átalakulása egyszerre érik Európát, miközben a saját társadalmi, gazdasági és demográfiai problémáink felhalmozódtak, és az éveken át megoldatlan migrációs problémák is meggyengítették az egymásba vetett bizalmat” – tette hozzá.
Nem avatkoztak be időben
"Európa politikai vezetése pedig sokáig úgy viselkedett, mintha önmagában a figyelmeztetések a megoldás részét képeznék, nagyszerű jelentéseket fogalmaztak meg,
de a szükséges intézkedések sorra elmaradtak" – hívta fel a figyelmet.
Paks volt a miniszterelnök példája
Magyar Péter a paksi atomerőmű példáján keresztül kitért arra is, hogy a klímaváltozás következményei már Európában is a mindennapjaink részévé váltak. "Egyre súlyosabb aszályokkal, apadó folyókkal, szélsőséges árvizekkel kell szembenéznünk, és
ahogy a magyar példa is mutatja, a vízhiány már az energiaellátásunkat is veszélyezteti. Európának a víz kérdését az energiabiztonsággal és a versenyképességgel egyenrangú stratégiai prioritássá kell emelnie" – hívta fel a figyelmet.
„Közös európai fellépésre, vízkészleteink megőrzésére, a víz megtartására és az egyre szélsőségesebb időjáráshoz való alkalmazkodásra van szükségünk. A következő évtizedekben Európa gazdasági ereje és polgárainak életminősége is azon múlik, mennyire tudunk felelősen gazdálkodni a vízzel” – tette hozzá.
A kormányfő rávilágított arra is, hogy kulturális örökségünkre méltán lehetünk büszkék, de ha közben elveszítjük gazdasági, technológiai és geopolitikai súlyunkat, az örökségünket is egyre nehezebb lesz megvédenünk.
A Balkán Európa része
Kijelentette: biztos abban, hogy a nyugat-balkáni országok Európa részei. „A bővítési folyamat csak akkor lehet hiteles és hatékony, ha azok az országok, amelyek éve óta keményen dolgoznak a teljes jogú tagságért, végre felvételt nyernek az unióba. És ne legyenek kétségeink, ez nem csak az ő érdekük, hanem az egész unió gazdasági, társadalmi és biztonsági érdeke is. Biztos vagyok benne, hogy csak akkor lehetünk hitelesek saját magunk és a külvilág felé, ha minden tagjelölttel szemben ugyanazt a mércét alkalmazzuk” – fűzte hozzá.
A büntetésről, migrációról is szólt
Magyarországnak még mindig napi egymillió euró büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság egy korábbi, eltérő jogi és politikai környezetben hozott ítélete alapján. Ezt magyar miniszterelnökként nem tudom elfogadni.
Amíg én vezetem Magyarország kormányát, addig a hazám és Európa külső határait meg fogjuk védeni " – szögezte le Magyar Péter.
Magyar Péter arra is kitért, hogy kollegáical és az Európai Bizottsággal egy jogi megoldáson dolgoznak, hogy még idén sikerüljön kiküszöbölni azt, hogy
„Magyarország déli határainak védelme semmilyen módon ne gyengüljön és a napi egymillió eurós bírságot se kelljen Magyarországnak fizetnie” - hangsúlyozta Magyar Péter.
Berlinben beszélt erről is a miniszterelnök. 
