A nagykövet legfontosabb kijelentései:
- Szerinte Európa számára az idei év legjobb híre a magyar kormányváltás, aminek a német kormány nagyon örül. Bíznak a Tisza-kormányban, elégedettek vele
- Pozitívum a magyar kormány részéről a jogállamiság helyreállítása, a készülő új alkotmány, az euróbevezetés célja, a költségvetés új prioritásai és a külpolitikai fordulat
- A jövő héten ismét fogadja Friedrich Merz Magyar Pétert Berlinben, és egyéb miniszteri találkozókra is sor kerül. Ezeken téma lesz többek között a honvédelem, az EU-finanszírozás és a fontos gazdasági ágazatok jövője
- Nem látja aggályosnak az Orbán-korszak volt minisztereinek letartóztatását
- A gazdaságban a Tisza-kormány jó jelzéseket ad (például árrésstop eltörlése). Ugyanakkor a jelenleginél több szakképzett munkaerőre lesz szükség, további külföldi munkaerő behozása is szóba jöhet
- A német vállalatok jól érzik magukat Magyarországon. A különadók problémásak, de ettől még nem fognak elmenni a cégek. Nem tud német autóipari cégek magyar gyárbezárási terveiről
- A német-magyar együttműködés ezeken a területeken bővülhet: megújuló energiák, hadiipar, robotika, AI, szoftverpiac, K+F, mezőgazdaság
- A hazai német kisebbség a kétoldalú kapcsolatoknak nagyon fontos
- Nem tart NATO-Oroszország háborútól
- Az illegális migrációt meg kell fékezni, de a bevándorlás jó Németországnak. Szerinte nem fog megbukni a Merz-kormány
Nagykövet úr, Ön augusztus elején váltotta Julia Grosst a budapesti Német Nagykövetség élén, ezt megelőzően az Egyesült Arab Emírségekben volt nagykövet. Mik az eddigi benyomásai Magyarországról?
Amikor a feleségem és én kiszálltunk a repülőből, azonnal észrevettük, hogy ez itt Európa, úgymond az otthonunk. Nagyon jól érezzük magunkat. Budapest persze más mint Prága, Lipcse, Berlin vagy éppen Bécs, de az ember mégis azt érzi, hogy ismét otthon van. És örülök, hogy közelebb vagyok a hazámhoz, Németországhoz.
Emellett kiváló csapatom van itt a követségen, és örülök annak, hogy közösen élhetjük és ünnepelhetjük meg az új Magyarországot.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Ha már említette az új Magyarországot: idén tavasszal 16 év után lezárult egy korszak, a Fidesz-kormányt a Tisza-kormány váltotta. Ez pedig, úgy tűnik, beindította a magyar-német bilaterális politikai kapcsolatokat. Míg az Orbán-korszak utolsó négy évében alig járt itt magasrangú német politikus, április óta szinte egymásnak adják a kilincset: többek között Johann Wadephul külügyminiszter, Boris Pistorius védelmi miniszter, az október 23-i forradalom alkalmából Steffen Bilger közlekedési miniszter, valamint a Német Gazdaság Keleti Bizottságának delegációja is hivatalos látogatást tett Budapesten. Friedrich Merz kancellár pedig már június elején fogadta hivatalában az új magyar miniszterelnököt, Magyar Pétert. Német szemszögből mi változott április óta?
Azt hiszem, hogy 2026-ban a legjobb hír Magyarországról érkezett Európa számára. Magyar kormányzati szinten nagyon egyértelműek a változások, amik elsősorban az uniós politikát érintik. A német kormány pedig nagyon örül ennek.
Tény, hogy az elmúlt években kevesebb kapcsolat volt a két ország között, mint az az uniós államok között szokásos. Tény, hogy Magyar Pétert és Orbán Anitát (az új magyar külügyminisztert) tárt karokkal fogadták Berlinben. És annak is nagyon örülök, hogy a két államfő (Baka András és Frank-Walter Steinmeier) is találkozott egymással Szlovéniában egy rendezvény keretében, és Markus Söder bajor miniszterelnök is ellátogatott Budapestre.
A kétoldalú kapcsolatok szempontjából nagyon fontos az is, hogy a Bundestag (a német parlament alsóháza) delegációi is ugyanezt tették, valamint az Európai Parlament küldöttségei is. Most mindenki szeretne kapcsolatokat építeni az új kormánnyal.
És azt gondolom, vannak nagyon pozitív történések. Elsősorban a jogállamiság terén, de az új alkotmány megalkotását és az euróbevezetés célkitűzését is idesorolom. Ezek mind olyan lépések, amelyek nagyon fontosak mindenekelőtt Magyarország, de az Európai Unió számára is.
De pozitívumnak tartom azt is, hogy a költségvetésben új prioritásokat határoztak meg.
Egyértelműen pozitív változást látunk a magyar külpolitikában is, elsősorban az Ukrajnához és összességében az Európához fűződő viszonyban. Nagy örömmel láttam például, hogy a magyar nemzeti ünnepre meghívták Von der Leyen asszonyt (az Európai Bizottság elnökét) is. Nagyon büszke volt a meghívásra, és a magyar parlamentben elmondott beszéde megmutatta, hogy szívesen jött, és mély vonzalmat érez Magyarország iránt.
Novemberben pedig sor kerül a Német-Magyar Fórumra, amely keretében ismét egy nagy és fontos magyar kormányzati delegációt fogadunk Berlinben.
Ennek tagja lesz Magyar Péter, Orbán Anita, Kapitány úr (gazdasági és energetikai miniszter), valamint más miniszterek is, akik német kollégáikkal közösen fontos témákat vitatnak majd meg. Beszélnünk kell néhány európai témáról is – a honvédelemről biztosan –, az EU finanszírozásáról, valamint a fontos gazdasági ágazatok jövőjéről is. A váltókat átállították, a kapuk nyitva állnak.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
A Magyar Péter és Friedrich Merz közötti találkozónak mi lesz a fő témája?
Erről nem tudok részleteket megosztani, de a már említett témák közül sok szóba kerülhet. A német kormány nagyon figyeli, hogy mi történik Magyarországon, és európai ügyekről, geopolitikai kérdésekről és a konkrét kétoldalú együttműködés gazdasági kérdéseiről is véleményt akar cserélni. Közös terveink vannak, 2028-ban ismét megtartjuk például a Német-Magyar Kulturális Évet. De most különösen az európai ügyek állnak az előtérben.
Mindezt lehet úgy érteni, hogy a német kormány megelőlegezte a bizalmat a Tisza-kormánynak?
Ez nem megelőlegezés, a német kormány már most nagyon bízik az új magyar kormányban. Ennek a kormánynak nem megelőlegezésre van szüksége, hanem egy kis időre és pénzre. Az Európai Unió pedig most már átutalta Magyarországnak azokat a forrásokat, amelyek mindig is jártak neki, de eddig az uniós szabályok megsértése miatt nem kapta meg őket.
A meglévő bizalom jele tehát a magyar kormány minisztereinek fogadása Berlinben, valamint a német politikusok látogatása Budapesten. Sok ilyen megbeszélésen személyesen is részt vettem, és mondhatom, hogy működik a kémia a miniszterek és egyéb tisztségviselők között. Abszolút elégedettek vagyunk az új magyar kormánnyal.
Ugyanakkor a magyar belpolitikában továbbra is komoly feszültségek vannak: a közelmúltban korrupciógyanús ügyek miatt letartóztatták az egykori Orbán-kormány két miniszterét, valamint a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét is. A Tisza-kormány üdvözölte ezeket a lépéseket a felelősségre vonás szükségességére hivatkozva, a Fidesz viszont diktatórikus lépésekről beszél. Ön mit gondol?
A magyar belpolitikai fejleményeket nem kommentálom, és nem is látom ezt szükségesnek. Annyit azért megjegyzek, hogy a kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben, azaz a magyar polgárok túlnyomó többsége támogatja őt és a programját. A választás utáni közvéleménykutatások pedig továbbra is nagyon magas támogatottsági értékeket mutatnak. A népesség tehát messzemenően egyetért azzal, ami eddig történt.
Tehát a Fidesszel ellentétben nem látja veszélyben a magyar demokráciát és jogállamiságot.
Épp ellenkezőleg. Az a benyomásom, hogy épp most folyik ennek a visszaállítása. És ez nem csak az én személyes véleményem, hanem így gondolja a német kormány és mindenek előtt Európa is. Az uniós források felszabadítása ugyanis nagyban összefügg a jogállamisággal, amellyel korábban problémák voltak, a közelmúltban viszont egyértelmű előrelépések történtek. Von der Leyen a magyar parlamentben is világossá tette, hogy pontosan ezeket a lépéseket várta a magyar kormánytól.
Mi is úgy gondoljuk, hogy minden jó irányba halad, és a következő években még sok mindent érhetünk el közösen. Én szeretném például, ha a parlamentek közötti kapcsolat is még erősebb lenne.
Fotó: Klasszis Média/ Dala Gábor
Melyek azok a területek, amelyeken jobban teljesíthetne a magyar kormány, vagy ahol nézetkülönbségek vannak?
Nincsenek nézetkülönbségek, de vannak olyan témák, amelyek konzultációt igényelnek. Ide tartozik elsősorban a magyar gazdaság fejlődése. Nagyon sok német vállalat van jelen Magyarországon, amelyek beruháznak, munkahelyeket és bevételt teremtenek, úgymond hozzájárulnak a magyar jóléthez.
Az előző kormány idején néhány dolog félrement, ami egy részüket érintette. Ugyanakkor az új kormány jó jelzéseket ad. Éppen ma (október 28-án) terjesztettek be a parlamentben egy törvényt, amely visszaállítja a normális állapotokat a kiskereskedelemben (eltörli az árrésstopot). Ennek nagyon örülünk.
Úgy gondoljuk, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai helyesek. Szeretnénk gazdaságilag is támogatni, és a Német Gazdaság Keleti Bizottságának említett látogatása is hozzájárulhat ahhoz, hogy ismét növekedhet a német cégek érdeklődése Magyarország iránt.
Ami egy kis problémát jelent, hogy még több szakképzett munkaerőre lesz szükségünk. Itt közösen kell majd megoldásokat találnunk, már folynak a megbeszélések.
Milyen megoldásokban gondolkodnak?
Egyrészt javítani lehetne a képzéseket. Ebben a német cégek már sokat segítenek, hiszen maguk is képzik a munkaerőt és további képzési lehetőségeket teremtenek. De a külföldi, európai munkaerő behozásáról is el kell gondolkodni. Ezek a kérdések főleg a jövőbeni beruházások szempontjából kiemelten fontosak.
Ha már itt tartunk, térjünk át a gazdaságra. Németország messze a legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, az itt jelenlévő több mint 2200 német cég pedig több mint 200 ezer embernek ad munkát. Ön nemrég részt vett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara koktélpartiján, és bemutatkozott az itteni német cégeknek. Mit hallott tőlük? Milyen a hangulat, milyen problémákkal küzdenek, és mit várnak a magyar kormánytól?
A német vállalatok egy része már nagyon régóta jelen van Magyarországon. Szívesen vannak itt, jól megy nekik az üzlet. A német cégek sajátja, hogy nem állnak tovább az első nehézségeknél. Nagy többségük hosszabb távon is marad, és már évtizedek óta tagja az itteni közösségnek. Mindenhol ott vannak Magyarországon, minden nagyvárosban.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar-német történelmi kapcsolatok is nagyon szorosak, lehet rájuk építeni. Meglepően sok magyar beszél németül, Budapesten működik a német nyelvű Andrássy Egyetem is, és mindez segít abban, hogy a német cégek megfelelő munkaerőt találjanak.
Visszatérve a kérdésére: alapvetően pozitív dolgokat hallok a német gazdasági szereplőktől.
Van néhány kisebb probléma, de örülünk, hogy most egy olyan kormánnyal dolgozhatunk együtt, amely kiáll a jogállamiság mellett, támogatja az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az országon belül is, és azon dolgozik, hogy az itteni külföldi cégeket egyenlően kezeljék. Ha egyenlőek a versenyfeltételek, akkor a német cégek mindig a legjobban teljesítők között lesznek.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Ebből a szempontból mekkora problémát jelent számukra a kiskereskedelmi különadó (amely elsősorban a nagy külföldi láncokat érinti hátrányosan)? Összességében mennyire elégedettek az adórendszerrel?
Van néhány téma, amiről lehetne beszélni, ide tartozik az adóztatás is. De ezek meglátásom szerint nem olyan súlyúak, hogy a német cégek hirtelen odébbállnának miattuk. Erről szó sincs. A cégek mindenhol panaszkodnak a túl magas adókról, Németországban is, és azt is látni kell, hogy a kormány ezekkel az adókkal bizonyos célokat akar elérni.
Elismerem, hogy van néhány problémás adónem, amiket még az Orbán-kormány vezetett be. Igen, idetartoznak az egyes vállalatokat sújtó különadók vagy nyereségadók, miközben más országok vállalatai úgymond engedélyt kaptak a környezetszennyezésre – Magyar Péter toxikus cégeknek nevezte őket.
A magyar gazdaság szempontjából különösen fontosak a német autógyárak és beszállítóik, amelyek csaknem 50 ezer embernek adnak munkát itthon. Ezek a cégek komoly kihívásokkal szembesülnek, a Volkswagen-csoport például radikális takarékossági programra kényszerül. Szeptemberben már arról reppentek fel hírek a német sajtóban, hogy ennek keretében a győri Audi-gyár bezárása is lehetséges. Ezt a cégvezetés cáfolta. Ön hogyan látja a magyarországi német autógyárak jövőjét?
Amit én eddig hallottam erről, az alapvetően pozitív. Nem hallottam gyárbezárásokról, sőt, az Audi épp most invesztál külföldön, a BMW új modelljeit pozitívan fogadták és ugyanez igaz a Mercedesre is.
A német autógyártók valóban meglévő problémáit részben az okozza, hogy a kínai versenytársak versenyelőnyre tesznek szert az állami szubvenciókkal. Ez nem fair, tiltakozik ellene Európa és a német kormány is. És bár a kínai autók nem rosszak, a német autók továbbra is jobbak. Ha egyenlőek lennének a versenyfeltételek, a német gyártóknak nem kellene aggódniuk.
És a győri dolgozóknak kell aggódniuk?
A döntést a cég hozza még. Én annyit tudok, hogy jelen pillanatban nincs tervben semmilyen változtatás. Németországban és világszerte is zárnak be gyárakat, de egyúttal építenek újakat.
A német autógyártók óriási befektetéseket tettek Magyarországon, és ezeket nem fogják egyik napról a másikra veszni hagyni.
A befektetések hosszú távra szólnak és nyereségesek, a termékeiket el tudják adni. Én bizakodó vagyok.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Akkor folytassuk egy pozitív kérdéssel: hol lát új lehetőségeket a magyar-német gazdasági kapcsolatokban?
Ez egy nagyon jó kérdés, vannak lehetőségek. Például jól együtt tudnánk működni a megújuló energiák területén – én is értesültem róla, hogy nyáron energiaválság sújtotta Magyarországot, amit a klímaváltozás és a Duna emiatt kialakult rekordalacsony vízállása okozott.
Németországnak hatalmas know how-ja és jó vállalatai vannak, amelyek mindenekelőtt a szélenergia, de a napenergia területén is tudnának segíteni.
Tovább bővíthetnék az együttműködést a hadiipar területén is, tekintettel az ukrajnai orosz agresszióra, valamint a robotika, a mesterséges intelligencia, a szoftverpiac és a kutatás-fejlesztés területén is. Úgy gondolom, hogy a magyar egyetemekben óriási, még kiaknázatlan potenciál van.
Sok lehetőség van a mezőgazdaságban is. Fel kell készülnünk arra, hogy a nyarak egyre szárazabbak lesznek, és szárazságtűrő növényekre lesz szükségünk. A mesterséges intelligenciával és a robotikával pedig talán hatékonyabbá tehetjük a mezőgazdasági termelést és az öntözést is.
A német-magyar kapcsolatoknak a politikai és gazdasági vonal mellett vannak olyan történelmi-kulturális dimenziói is, amik talán kevésbé vannak reflektorfényben. Kevés szó esik például a magyarországi németekről, amely Magyarország második legnagyobb kisebbsége a romák után. A 2022-es népszámláláson mintegy 143 ezer ember vallotta magát német nemzetiségűnek. Mi az üzenete számukra, milyen céljai vannak ebből a szempontból?
Úgy gondolom, hogy a magyarországi németek a kétoldalú kapcsolatok szempontjából nagyon fontosak. A fennmaradó hagyományok pozitív hatással vannak a kapcsolatokra, hozzájárulnak egymás jobb megértéséhez. És Németországban mintegy 300 ezer magyar él, ami szintén segíti a kapcsolatok javítását.
A magyarországi németeknek nagy történelmi hagyományai vannak az országban, saját késztetésből érdeklődnek Németország iránt, részben kiválóan beszélnek németül, megtartják a német hagyományokat, a táncot, a zenét. Mindez fontos. Ami döntő kérdés – ezt hallottam néhány rendezvényen, amin részt vettem –, hogy a fiatalokat is meg tudják-e nyerni.
Az irodámban egy magyarországi német művész, Matzon Ákos két festménye látható. Nagyon örülök, hogy kölcsönadta nekem, és kiállíthatom őket.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Térjünk át a külpolitikára. Ön az előbb azt mondta, hogy nagyon jó a kapcsolat a Merz-kormány és a Tisza-kormány között, és nincsenek érdemi nézetkülönbségek, Nekem ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Ukrajnához és az ukrajnai háborúhoz való viszonyulást tekintve mégis vannak. A Tisza-kormány – elődjéhez hasonlóan – elzárkózik a fegyverszállításoktól, katonákat vagy békefenntartókat sem kíván majd Ukrajnába küldeni. A magyar támogatás továbbra is humanitárius segítségnyújtásra, menekültek befogadására és áramexportra korlátozódik. Németország viszont egészen más politikát követ, például a fegyverszállítások tekintetében. Okoz ez problémát a magyar-német kapcsolatokban?
Nem. Én egyértelmű különbségeket látok a jelenlegi és a korábbi magyar kormány Ukrajna-politikája között. A Magyar-kormány és különösen a külügyminiszter tetteivel és javaslataival egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna megkapja az európai forrásokat, eszközöket. És ennek nagyon örülünk.
Ez teljes irányváltás a magyar politikában.
Más kérdés Ukrajna EU-csatlakozása, amiben még meg kell találni a közös nevezőt. És ezenkívül előbb le kell zárni a háborút. Ugyanakkor a magyar-ukrán kisebbségi megállapodás is egyértelmű változást hozott, hiszen Magyarország hozzájárult az uniós csatlakozási tárgyalások újabb fejezetének megnyitásához.
Tehát a magyar kormány átállított egy váltót az Ukrajna-politikában, azt pedig meg tudom érteni, hogy nem csinál mindent rögtön úgy, mint más európai államok. Lassan közelít hozzájuk, ez egy folyamat. A közelgő berlini megbeszéléseken minden bizonnyal arról is szó lesz, hogyan lehet ezt a folyamatot közösen alakítani.
Említette a háború végét. Tudom, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, de Ön szerint mikor és milyen feltételekkel zárulhat le az ukrajnai háború?
Úgy gondolom, hogy ez Moszkván múlik. Ukrajna számos alkalommal tett javaslatokat a lezárásra, Zelenszkij elnök például nemrég beszélt arról, hogy egyetértene a háború befagyasztásával a jelenlegi frontvonalak mentén. Erre Moszkva rakétatámadásokkal válaszolt.
Oroszországnak továbbra is az a téveszméje, hogy valamilyen formában megnyerheti a háborút. Először ezt a téveszmét kellene eloszlatni, és az orosz vezetőknek kellene belátniuk, hogy a háborújukkal főleg maguknak ártanak. Gondoljon csak bele, hogy ha a háborúra elköltött pénzt a gazdaság fejlesztésére költötték volna, mekkora gazdasági hatalom lehetne Oroszország! Ehelyett a fő exporttermékük, az olaj és a gáz is elveszítette legfőbb piacát.
Ez a háború csak halottakat szül mindkét oldalon, ráadásul orosz oldalon sokkal többet. Fiatal férfiak és nők százezrei haltak meg.
Mit gondol, lesz közvetlen háború Oroszország és a NATO között?
Nem, jelenleg nem hiszem.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Végezetül rátérnék a német belpolitikára is, hiszen meglehetősen nagy változások körvonalazódnak, legalábbis Magyarországról nézve. Az AfD, amelyet a német alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldali pártként sorol be (a párt ezt vitatja), nemrég két tartományban, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában is megnyerte a választásokat, és már országosan is a legnépszerűbb párt. Miért?
Ez jó kérdés, én sem tudom a választ. Szerintem semmilyen érv nem szól az AfD mellett, amelynek ráadásul egyértelmű kapcsolatai vannak Moszkva és Peking irányába.
De úgy gondolom, hogy ha jól kormányzunk, akkor semmi oka sincs a polgároknak az AfD-t választani. A legutolsó közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a kormánypártok (CDU/CSU – kereszténydemokraták, SPD – szociáldemokraták) népszerűsége ismét növekszik. A kormányzati munka beérik az olyan nehéz témáknál, mint a migráció, az energiaárak és az oktatás. Ha ezeket a következő években is jól kezeljük, akkor az AfD gyengülni fog.
Az AfD-szavazók egy része ugyan szélsőjobboldali gondolkodású, de nagy részük protesztszavazó. Őket pedig vissza tudjuk csábítani.
Említette a migrációt, ami a magyar közéletben továbbra is fontos téma (nemrég Magyar Péter a francia zavargások kapcsán ismét elutasította a migránsok fogadását). Az elmúlt hetekben rangos német lapok is komoly problémákról számoltak be. Berliner Zeitung: migránsbanda terrorizálja Pankowot. Frankfurter Allgemeine Zeitung: a pszichikailag beteg migránsok halálos támadásai megrendítették Németországot. A sort még lehetne folytatni, és mindez nem új jelenség. Ki lehet jelenteni, hogy elhibázott volt az elmúlt 10 év német bevándorláspolitikája? Hogy túlságosan nagyvonalú, liberális volt?
Nem, én ezt teljesen máshogy látom. Szerintem egyedi esetekről van szó, amiket természetesen kezelnünk kell. A mostani kormány pedig határozottan és bizonyos fokig keményen lép fel ezzel a problémával szemben.
Elsősorban az illegális migráció a probléma, amit meg kell fékeznünk. A bűnelkövetőkkel és az integrációra nem hajlandó emberekkel szemben sokkal határozottabban kell fellépnünk: vissza kell küldenünk őket az országukba, illetve meg kell büntetnünk őket. Ebben szerintem mindenki egyetért, a pártok között sincsenek nagy véleménykülönbségek.
Ugyanakkor Németországnak szüksége van képzett munkaerőre. Szüksége van orvosokra, ápolókra, például a már említett Szász-Anhaltban, ahol bevándorlók nélkül az idősotthonok 95 százalékát be kellene zárni. A mintegy 5 ezer szíriai orvos nélkül, akik az elmúlt 10-15 évben jöttek Németországba, pedig összeomolna a kórházi ellátás.
És teljesen helytelen kinézet alapján azt mondani valakire, hogy migráns. Többségük már német állampolgár. A kérdés az, hogy azokat az embereket hozzuk-e be, akikre valóban szükségünk van. És hogyan lehet megállítani vagy kitoloncolni a bűnelkövetőket.
Nagyon fontos, hogy akik Németországba jönnek a családjukkal, gyerekeikkel, azok érezzék jól, érezzék otthon magukat. És sokan így is érzik. Ez a német sikermodell. Már a 60-as, 70-es, 80-as években jöttek hozzánk emberek külföldről.
Németország bevándorlóország, amiből nagyon sokat profitálunk gazdaságilag, és ami gazdagít minket kulturálisan. Akik hozzánk jönnek, alapvetően biztonságot akarnak. Miért kellene megtagadni tőlük ezt? A bezárkózás rossz út.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Lassan letelik az egy óránk, de még egy utolsó kérdés. A Merz-kormány összességében is komoly kihívásokkal küzd: erős AfD, magas energiaköltségek, alig növekvő gazdaság, rekordszintű eladósodás. Jövőre például mintegy 200 milliárd eurónyi hitelt kell felvennie Németországnak, részben a növekvő védelmi kiadások miatt. Mit gondol, ki fogja tölteni idejét a Merz-kormány?
Erre egyszerű a válasz: természetesen igen. Az AfD sajtóhírek szerint már elérte csúcspontját, de még ha erősödik is pár százalékot, a választók nagy többsége akkor sem őt támogatja. És egyetlen más parlamenti párt sem kíván együttműködni vele. Tehát szerintem az AfD nem fog kormányra kerülni.
A nettó hitelfelvétel valóban nagy, és a rendkívüli vészhelyzetek finanszírozása miatt van rá szükség a költségvetésben. Utóbbiak nagyrészt a nemzetközi válságokból erednek, amikre reagálnunk kell. De biztos vagyok abban, hogy a mostani kormány reformterve 3-4 év múlva egy teljesen más helyzetet eredményez majd Németországban.
Persze vannak érdekes fejlemények Európában, amikre figyelnünk kell, és jövőre lesz néhány fontos választás. De Európa vonzereje továbbra is nagy: mindenki EU-tag akar lenni, mindenki ide igyekszik. Úgy gondolom, sok minden szól Európa, az európai civilizációnk mellett. És végeredményben mindannyiunkon múlik, hogy sikeres modellé formáljuk.
