Közeledtek a munkavállalói és a munkáltatói álláspontok a jövő évi bérekről, de megállapodás nem született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kedden.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: nem tartja kizártnak, hogy létrejöhet a megállapodás, mert úgy tűnik, minden fél átgondolja eddigi álláspontját. A keddi megbeszélésen az eddigi százalékos emelés helyett fix összegű minimálbérről és garantált bérminimumról kezdtek tárgyalni, de ennek összegét egyelőre nem szeretnék nyilvánosságra hozni – közölte.
Az ÁFEOSZ-COOP elnöke jelezte: a kormányzati oldal felvetette, hogy érdemes lenne a háromoldalú megállapodás előtt a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek külön egyeztetni, erre mindkét oldal nyitott.
A VKF október 27-i ülése után az ÁFEOSZ-COOP elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a munkaadók javaslata továbbra is bruttó 4 százalékos jövő évi béremelés a miniminálbérre és a garantált bérminimumra egyaránt. Ha beleszámítják, hogy a minimálbérnél jövőre 9 százalék lehet a személyi jövedelemadó, akkor számításuk szerint a munkaadói oldal javaslata nettó 14 százalékos minimálbér-emelésről szól.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor elérte a Vállakozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárát, Perlusz Lászlót is a tárgyalást követően.
„Jelentősen közeledtek az álláspontok a minimálbér és a garantált bérminimum terén is. Ezen a héten még oldalegyeztetések lesznek a tagszervezeteinkkel, vélhetőleg jövő héten folytatjuk a tárgyalást a VKF-ben.
A kormány elszánt, határozott, jó esélyt látok arra, hogy még novemberben megszületik a döntés”
- fogalmazott Perlusz az Mfornak.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert is megerősítette, hogy közelített egymáshoz a két oldal álláspontja, de az Mfornak azt mondta: átütő eredményt nem hozott a november 10-ei tárgyalás. „Minden bizonnyal a jövő héten is ülésezik a VKF, de ennek az időpontját egyelőre még nem tűztük ki. Mindenki azt szeretné, hogy még novemberben megállapodjunk, remélem, hogy ez sikerülni fog” – mondta Zlati.
A lap arra következtet, hogy a kormány nem várná meg a megállapodással a harmadik negyedéves GDP-adatok pontosabb, második becslését, amelyet december 1-jén tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
Továbbra is kérdés, hogy mekkora emelésre számíthatnak a legkevesebbet keresők – a kormány az szja-csökkentést is figyelembevéve számolná az emelkedést, és Perlusz László szerint is várhatóan kétszámjegyű százalékban mérhető nettő béremelkedést hozhat a bérek növekedése és adócsökkentés együttes hatása.
Kármán András pénzügyminiszter azt emelte ki a Facebook-oldalán, hogy az álláspontok jelentősen közeledtek, de egyelőre nem jött létre megállapodás. A kormányzati cél, hogy a minimálbér és garantált bérminimum nettó összege 2027. január 1-jétől jelentős mértékben növekedjen – hangsúlyozta. A pénzügyminiszter a Szociális és Családügyi Minisztériummal közös bejegyzésében további részleteket nem közölt az álláspontokról.
Közeledtek az álláspontok, de még mindig nem tudni, mennyi lesz az annyi. 
