A versenyszféra béreinek emelkedése, illetve annak üteme számos gazdasági tényezőtől függ. Az egyik legmeghatározóbb a munkaerőpiac alakulása, ami augusztusban romló tendenciát mutatott.
Fotó: MNB-MKIK vállalati konjunktúrafelmérés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptemberi Inflációs jelentésében azt írja, hogy a munkaerőpiac feszességének enyhülése (ami leginkább a cégek gyengébb munkaerőkeresletének tudható be) miatt a bruttó átlagkereset növekedésének éves dinamikája 2023 óta trendszerűen lassult a versenyszférában. Az összefüggés egyszerű: ha kisebb a verseny a munkaerőért, az jellemzően a bérdinamika mérséklődésével jár – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Idén júliusban a bruttó átlagkereset 7,4 százalékkal nőtt éves alapon, ami a tízéves mélypontra süllyedő infláció mellett 6,2 százalékos reálbéremelkedést okozott. Az MNB szerint ez a dinamika lassulni fog a következő években: idén összességében a reálbérek 5,8 százalékkal, majd a következő két évben 3,7 százalékkal emelkedhetnek.
Ennél enyhén alacsonyabb, 2–3 százalék közötti reálbérdinamikát jelzett előre a GKI Gazdaságkutató Zrt. Nagy kérdés persze, hogy a kormány intézkedései milyen módon javíthatják ezt a képet, figyelembe véve, hogy Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián a Fidesz korábbi szlogenjét átfazonírozva „egymillió jól fizető munkahelyről” beszélt.
A kormány ugyanis nem csak a költségvetési szerveknél, vagy az állami szférában dolgozók fizetésére van hatással. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapításával a teljes bértábla, így a versenyszféra fizetéseit is befolyásolják a döntései. Az MNB becslése szerint a legkisebb keresetek emelkedése miatti bértorlódás az átlagfizetésig (ez júliusban bruttó 745 500 forint volt) fejtheti ki a hatását.
Fotó: KSH, MNB
A teljes cikkben olvashatnak arról, hogy mi várható a jövő évtől a minimálbérek és a garantált bérminimum frontján. Az is kiderül, hogy az Európai Unióban hol helyezkedünk el a keresetek terén, és hogy ez milyen összefüggésben áll a magyar cégek termelékenységével.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
