A magyar gazdaság kilépett a stagnálásból. Nem az a kérdés, hogy lesz-e növekedés 2026-ban, hanem az, hogy mi teszi fenntarthatóvá és dinamikussá 2030-ig – mondta el a GKI 2030 konferencián tartott előadásának elején Bank Dénes, a gazdaságkutató igazgatója.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Három év alatt – 2023 és 2025 között – mindössze 0,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Idén az első félévben 1,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egy évvel korábbihoz képest, ami már jelentős előrelépésnek számít.
„Az első félévben látott lendület ellenére az év egészében egy ennél alacsonyabb, 1,4 százalékos GDP-növekedés várható”
– osztotta meg a GKI legfrissebb makrogazdasági előrejelzését Bank Dénes.
Idén még a lakosság viszi a hátán a gazdaságot
A gazdaságot továbbra is a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások húzzák (ez már az elmúlt három évben is így volt – a szerk.). Az év első hat hónapjában látott növekedéshez már az ipar is hozzájárult, miközben a mezőgazdaság visszahúzta azt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elsősorban az agrárium gyenge teljesítményére hivatkozva rontotta a GDP-előrejelzését, ami idén 1,8, majd jövőre 2,9 százalék, 2028-ban pedig 2,8 százalékos ütemet valószínűsít. Visszatérve a GKI prognózisához: a beruházások továbbra sem indultak be, de itt már nagyon közel lehet a fordulat.
„Leginkább az európai uniós források megérkezésével a jövő évtől már egy érdemi növekedést láthatunk a beruházásokban. Mindazonáltal csak lassú stabilizálódásra számítok az ágazatban, hiszen a külső kereslet továbbra sem élénkült meg”
– tette hozzá a GKI igazgatója.
A külső konjunktúra gyengélkedése a magyar export lehetőségeit is korlátok közé szorítja. A kivitel idén 2,1 százalékkal nőhet, miközben az import 6,6 százalékkal. „Ettől függetlenül 2026-ban is megmarad a külkereskedelmi többletünk. Középtávon pedig fordulatra számítunk” – közölte Bank Dénes.
Lassulhat a reálbéremelkedés, berobbanhatnak a beruházások
A részletekre rátérve elmondta, hogy a lakossági fogyasztást az elmúlt két év reálbérnövekedése (2024-ben 9, 2025-ben pedig 4 százalék feletti volt a bővülés), illetve az április 12-i választásokhoz köthető költségvetési transzferek fűtik. Ezek a hatások ugyan mérséklődnek, illetve kifutnak, de a belső kereslet a jövőben is meghatározó lesz majd.
A reálbéremelkedés üteme lassulhat, a következő években 2-3 százalék között mozoghat.
A lakossági fogyasztás hozzáadott értékének csökkenésével párhuzamosan a beruházások viszont végre talpra állhatnak, és nem csak az uniós forrásoknak köszönhetően.
„Várakozásaink szerint a piac is beárazza majd a kiszámítható gazdaságpolitikát a beruházási döntéseibe”
– folytatta Bank Dénes. A beruházások volumene idén még 2 százalékkal csökkenhet, 2027 és 2030 között viszont átlagosan évente 3,9 százalékos bővülés várható.
A skála két vége, gyengülhet a forint
Hosszabb távon, 2030-ig a GKI szerint minden szegmens húzóágazat növekedhet, de – mint fogalmazott – „egyik sem kiemelkedően”. A skála egyik végén, 1,3 százalékos bővüléssel az aszálytól és a klímaváltozás következményeitől is sújtott mezőgazdaság áll, míg a másikon a várhatóan 4 százalékkal növekvő infokommunikációs szektor. Az ipar teljesítménye is javulhat (éves szinten 3 százalék körül bővülhet az ágazat), miközben az autóipari kitettségünk némiképp enyhülhet.
A munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,3-ról 3,4 százalékra csökkenhet 2030-ra. Ez ugyanakkor részben azzal magyarázható, hogy a demográfiai válság miatt évente 1 százalékkal mérséklődhet a foglalkoztatottság.
Az infláció emelkedhet, a 2026-ra várt 1,9 százalékos áremelkedési ütem 2027 és 2030 között éves átlagban 2,7 százalékon alakulhat. A forint pedig gyengülhet: a GKI arra számít, hogy az euró árfolyama a 380 forint körüli szintek irányába mozdulhat el.
Három feltételnek kell teljesülnie
A legnagyobb kockázatot azonban a költségvetés jelenti. Az Európai Unió módszertana szerinti, eredményszemléletű ESA-hiány idén a GDP 7,5 százaléka lehet. Ezt a maastrichti kritériumoknak megfelelően, az euró bevezetésének egyik feltételeként 3 százalékra kellene szorítani. Az államadósság 2026-ban a GDP 77,5 százalékán alakulhat, a cél 2030-ra a 73,5 százalékos arány elérése.
„Ehhez nemcsak a bevételi oldalt kell növelni, hanem a kiadásokat is vissza kell fogni”
– tette hozzá Bank Dénes.
A GKI a magyar gazdasági növekedést illetően hosszabb távon nem annyira optimista, mint akár a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM), amelynek parlamenti államtitkára, Porcher Áron a GKI 2030 konferencián is 3-4 százalék közötti ütemet tűzött ki célul.
„A realitás inkább a 2,5 százalék körüli átlagos növekedés 2027 és 2030 között. Ehhez három alapfeltételnek kell teljesülnie: a beruházási fordulatnak, a fiskális hitelességnek, illetve a termelékenység növekedésének”
– zárta gondolatait a GKI igazgatója.
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
