Negyvenezer forint alá esett az OTP részvénye a múlt héten, sőt azután 38 ezer alá is, ami különösen a szeptember közepi, 47 ezer forint fölötti magasságokhoz képest szembetűnő. Mintegy három hét alatt esett húsz százalékot az értékpapír, amely pedig az utóbbi években sorra döntögette a rekordokat.
Kicsit távolabbról, egy éves távra vizsgálva azonban a bankpapír még ekkor is 26 százalékkal volt feljebb, tavaly ilyenkor ugyanis csak 30 ezer forint környékén tanyázott. Ha pedig – amint az a további ábrákon látható – öt éves távlatban nézzük meg, lényegében duplázta az árfolyamát, a közelmúlt korrekciója ellenére is.
Az orosz-ukrán veszedelem
Öt év alatt azonban az Euronext Eurozone Banks index 181 százalékkal ment fel, vagyis közel a háromszorosára. De ez nem igazán új hír, ugyanis a különbség jórészt még 2022-ben alakult ki. Szépen látható a harmadik ábrán, hogy lényegében az Ukrajna elleni orosz támadás hatására, miután a banknak mindkét országban vannak érdekeltségei, és mindkét országban nehézségeket okozott a további üzletmenet fenntartása. Már akkor jelentős orosz-ukrán diszkont épült be az árfolyamba, amely a mai napig fennáll.
Nem csak arról van szó, hogy az ezen háborúban álló országok gazdasági tevékenysége és az OTP nyeresége hogyan alakul, hanem arról is, hogy az orosz kitettség miatt a Baltikumban tervezett OTP-akvizíció (Luminor) veszélybe kerülhet. Emiatt az elemzők most azt latolgatják, valóban ki fog-e az OTP vonulni Oroszországból, és ennek milyen hatásai lesznek.
Korábban reménykedni lehetett abban, hogy egy esetleges béke, vagy legalább tűzszünet javítja az OTP ezen üzletágának eredményességét, kilátásait:
A francia betegség
Az is leolvasható az ábrákról, hogy valamivel kisebb mértékben ugyan, de az európai bankrészvények is jelentős korrekción mentek keresztül a hetekben, ugyanakkor, mint az OTP. Ennek oka pedig elsősorban a francia válságjelek kialakulásában lehet, ami az európai kötvényhozamok emelkedésében is megjelenik.
Az emelkedő kötvényhozamok több oldalról is hatnak a bankok eredményességére. Lehetnek pozitív hatásaik, mint a kamatmarzsok emelkedése, de számos negatív is:
- rövidebb távon a bankok portfólióiban levő állampapírok leértékelődnek a hozamemelkedés hatására
- visszaeshet a hitelfelvételi kedv (jelzáloghitelek, fogyasztási hitelek, vállalati kölcsönök), ha a hitelkamatok is felmennek
- a magasabb kamatok visszavethetik az általános gazdasági növekedést is, amelytől a bankok eredménye erősen szokott függeni
- a tartósan magas hitelkamatok vállalati csődöket okozhatnak, amelyek szintén a bankok nyereségét erodálják.
A kötvényhozamok emelkedő szintje részben az államok egyre nagyobb eladósodásának a következménye, részben az elhúzódó háborúké, amelyek magasan tartják az energiahordozók árát, és inflációs kockázatokat hordoznak. (Valamint a nagy részvénykibocsátások – SpaxeX, OpenAI, Anthropic – elszívó hatásával is magyarázzák.)
Mindezek a folyamatok persze nem most kezdődtek, de apránként rosszabbodni, veszélyesen hosszan elhúzódni látszanak. Továbbra is nagyon bizonytalan a francia költségvetés – és a közelgő választások – sorsa, és teljesen homályos, hogy mi lesz Irán és a Hormuzi-szoros, az energiaárak körül.
Kamatemelésektől tartanak
A globális kötvényeladási hullám – amelyet a központi bankok további kamatemeléseire vonatkozó várakozások és az államadósság terhével kapcsolatos növekvő aggodalmak táplálnak – számos euróövezeti országban több évtizedes csúcsra emelte a hozamokat, ahogy azt összefoglalta a Reuters.
Amikor az olajárak száz dollár felett vannak, bármely fejlett kötvénypiacnak nagyon nehéz jól teljesítenie, de különösen azoknak, amelyeken olyan kibocsátók értékpapírjai szerepelnek, amelyek súlyos adósságterhekkel küzdenek. Franciaország továbbra is mindenki figyelmének a középpontjában áll, és valószínűnek tűnik, hogy a kötvényhozamok tovább emelkednek és magas szinten maradnak, mivel az ország nem képes megbirkózni a költségvetési problémáival, az Európai Központi Bank pedig nem tűnik hajlandónak beavatkozni – írta a hírügynökség elemzőkre hivatkozva.
A kamatemelés, a kötvényhozamok szárnyalása általánosságban sem tesz jót a részvénypiacoknak – tehetjük hozzá.
Kórházba került az OTP
Az OTP-nél az „orosz kivonulás híre volt a trigger” (kiváltó tényező, beindító kapcsoló), de azóta már többről van szó. Az európai bankszektor esése, a makrogazdasági romlás kockázatai és a profitrealizálás is fontos szerepet játszanak az Erste Befektetési Zrt. kommentárja szerint.
Miközben Európa ágynak dőlt, addig a magyar bank kórházba is került – jegyezte meg Miró József vezető elemző.
Sajátrészvény-vásárlások hajthatták fel az árat
Nagyobb támasz szerinte 35 ezer forint környékén van. Bár az OTP jelenleg nem vásárol saját részvényt, ennek oka az engedélye lejárta, de várhatóan nemsokára ismét vásárlásokba kezd – jelezte előre.
Az engedély egy nappal később, október 9-én meg is érkezett, a bank március 31-ig, legfeljebb 50 milliárd forintnak megfelelő összegben jogosult saját részvényt visszavásárolni. Ennek nyomán 6,42 százalékos pluszban zárt az OTP pénteken, 40 300 forinton. Lásd még:
Mi történik az OTP orosz üzletével?
Az OTP vizsgálja az orosz piacról való esetleges kivonulás lehetőségét; a döntés az év végéig várható. A lépés részben a balti Luminor bank tervezett felvásárlását támogatná – foglalta össze a brókercég szeptember végén. A balti szabályozó hatóságok ugyanis a Luminor-ügylet engedélyezési folyamata során vizsgálják az OTP oroszországi tevékenységét. Egyébként a Luminor lenne az OTP eddigi legnagyobb akvizíciója.
Eközben az oroszországi tevékenység eleve problémás. Az OTP leállította a vállalati hitelezést, visszavonta a csoporton belüli finanszírozást, 25 százalékkal csökkentette a létszámot és 40 százalékkal a fiókok számát, és elsősorban a lakossági hitelezésre összpontosít. Legutóbb az orosz jegybank már nem engedélyezte a magyar pénzintézetnek az osztalék kifizetését.
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az orosz leányvállalat… értékével nem kell számolnunk tovább. Akkor se, ha netán nem adná el, mivel osztalékot nem kap onnan. Gyakorlatilag úgy kell tekintenünk az értékelésekben, mintha nem is létezne – írta a vezető elemző.
Csányi Péter elmondta
Az eurózóna részesedése az OTP működésében a 2016-os hat százalékról mára 41 százalékra nőtt, és a Luminor felvásárlásával tovább emelkedik. Év végéig megtörténik az oroszországi jelenlét felülvizsgálata. Az OTP az egyik legpozitívabb kilátásokkal rendelkező európai bank – mondta el Csányi Péter vezérigazgató egy konferencián. A bankcsoport tőkearányos megtérülése a 2016-os 15,4-ről 21 százalékra emelkedett.
Mennyit ér most az OTP?
Az Investing.com nyilvános aloldalán jelenleg ezek az adatok szerepelnek az OTP-re szóló elemzői ajánlásokról:
- Átlagos 12 hónapos célár: 48 514 forint
- Legmagasabb célár: 55 000 forint
- Legalacsonyabb célár: 35 500 forint
- Elemzők száma: 13
- Ajánlások: 8 vétel, 5 tartás, 0 eladás
Nem árt azonban tudni, hogy egyrészt eladásra csak ritkán javasolják a brókercégek a nagyobb vállalatok részvényeit, mert attól tartanak, hogy emiatt az adott társasággal vagy annak tulajdonosaival konfliktusba keveredhetnek. Másrészt ebből nem tudjuk, hogy mindegyik célár friss-e, és nem lehetséges-e, hogy egy részüket az oroszországi kivonulás szeptember végi közzététele előtt készítették, ami az elemzők szerint értékcsökkentő tényező.
Érdekes az ábrán az is, hogy milyen töretlenül emelkedett az utóbbi két évben az OTP-re szóló ajánlások átlaga.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az amerikai elnök is „közpénz zavarba” került. 
