Egy hónappal ezelőtt zajlott le a SpaceX tőzsdei bevezetése, amely rengeteg rekordot, szuperlatívuszt kiérdemelt. Az kétségtelen, hogy a legnagyobb összegű IPO volt, vannak, akik szerint a világ legsikeresebb részvénykibocsátása is. Mások szerint inkább a legőrültebb, legeszementebb (angolul „craziest”) tranzakciót láttuk.
Ami az árfolyamot illeti, kezdetben nagyon szépen emelkedett, 150-ről 225,6 dollárig, de onnan lefelé fordult, és a múlt szerdán már a 150 dolláros indulási ára alá zuhant. Péntek délután 148 dollár körül járt, így több mint 33 százalékkal volt a történelmi maximum alatt. (Frissítés: végül 145,30-on zárt.) A hivatalos jegyzési ár egyébként a nagyközönség számára 135 USD/részvény volt júniusban, tehát eddig még minden akkori vevő nyerőben van.
Nem omlott be a technológiai piac – egyelőre
Sokan féltek attól, hogy az idén a piacra ömlő rengeteg részvény – elsősorban a SpaceX, majd az Anthropic és az OpenAI papírjai – bedöntik a teljes amerikai technológiai részvénypiacot. Ilyen hatalmas mennyiségű kínálattal szemben ugyanis nem biztos, hogy elegendő vételi erőt tudnak majd felmutatni a befektetők. Így más részvények eladásából próbálják majd fedezni az új részvények megvásárlását.
Ez egyelőre nem következett be, legalábbis nem egyértelműek a jelek. Hiszen a június 12-i SpaceX-bevezetés óta a Nasdaq 100-as technológiai index mindössze fél százalékkal ugyan, de még emelkedni is tudott. Egyébként azóta egy néhány százalékos, viszonylag szűk sávban mozgott.
Már a SpaceX előtt szenvedés volt
Inkább a SpaceX-kibocsátás előtti körülbelül tíz napban volt meg az esés az amerikai technológiai részvénypiacon. Lehetséges, hogy sok befektető már jó előre készült a kibocsátásra és más részvények eladásából ekkor teremtett elő készpénzt. Az index pedig végső soron azóta sem tért igazán magához, ahogy a következő ábrán meg lehet figyelni.
Igaz, a nyári hónapok eleve nem szoktak nagyon erősek lenni, a tőkepiacon némi szezonalitás gyakran megfigyelhető, ahogy a „Sell in May” (magyarul: adj el májusban) tőzsdés szállóige is megfogalmazza.
Űrhajók a blokkláncon
A kriptovilágban a Hyperliquid nevű határidős tőzsdén egyébként már május közepétől lehetett venni vagy shortolni SpaceX-részvényeket (pontosabban üzletet lehetett rájuk kötni, ami egyfajta fogadást jelent az árfolyamra). Sokáig 200 dollár körül és afelett mozgott az árfolyam – akik akkor szálltak be, azok nem jártak túlságosan jól vele a mai napig.
Ám akik akkor vásároltak, amikor az árfolyam bezuhant, például június 8-10-e környékén 160 körül, azok valamivel később szép nyereséggel tudtak kiszállni belőle.
Damoklész kardja a SpaceX felett
A létező SpaceX-részvényeknek csak kis hányadát hozták forgalomba az első napon, a teljes részvénymennyiség 4,3 százalékát (ami egy úgynevezett greenshoe opció miatt az első napokban 4,9 százalékra nőhetett). Vagyis alacsony a közkézhányad, a tőzsdéken forgó részvényeknél általában ennél jóval magasabb arány az elvárás. A korábban vásároló nagybefektetők pedig a hasonló részvénykibocsátásoknál vállalni szokták, hogy a papírjaikat egy ideig nem értékesítik, a leggyakrabban 180 napos határidőt szabnak meg (ez angolul a „lock-up”, azaz a zárolás, eladási tilalom).
A SpaceX ezzel szemben szokatlan, lépcsőzetes lock-up struktúrát alkalmaz: bizonyos részvényesek már jóval a 180 napos határidő előtt is értékesíthetnek részvényeket, több ütemben – írta az OTP Global Markets elemzése.
- A második negyedéves jelentés után az eladási korlát alá eső részvények legfeljebb húsz százaléka válhat eladhatóvá.
- Ám ha a részvény addig legalább 30 százalékkal az IPO-ár felett forog, akkor további tíz százalék felszabadulhat.
- Ezt követően öt további részlet jön: az IPO utáni 70., 90., 105., 120. és 135. napon újabb, egyenként hét-hét százalékos csomagok válhatnak értékesíthetővé.
- A harmadik negyedéves jelentés után további 28 százalék szabadulhat fel.
- A maradék részvények a klasszikus 180 napos határidőnél szabadulnak fel a korlátozás alól.
Ezek szerint a SpaceX-részvényesek számára az augusztus is felettébb izgalmas hónap lehet a felszabaduló részvények miatt. Fontos, hogy Elon Musk nem vesz részt ebben a korai értékesítési mechanizmusban, az ő pakettjére egy eltérő, 366 napos határidő vonatkozik.
Már benne van az indexben
A SpaceX-részvény a múlt hét közepén bekerült a Nasdaq 100 indexbe is, de ez nem látszik különösebben befolyásolni az árat – de ez nem meglepő, mert erre a piac számított, tehát már beépülhetett az árba. Az indexbe kerüléshez egyébként a Nasdaq tőzsde megváltoztatta a korábbi szabályokat is. (Három hónap helyett a nagy piaci kapitalizációjú cégek már 15 kereskedési nap után bekerülhetnek az indexbe, és a tíz százalékos minimális közkézhányad-előírást is eltörölték.)
Érvek és ellenérvek ütköznek az elemzésekben. A rengeteg említett, nemsokára felszabaduló részvény alaposan lefelé nyomhatja majd az árfolyamot a következő hónapokban, sőt akár évekig is. Az indexbe kerülés viszont pozitív hatással lehet hosszabb távon is, hiszen sok indexkövető alap, ETF, egyéb indexkövető portfólió (például biztosítási, nyugdíjpénztári vagyonok) fognak szinte kötelező jelleggel vásárolni SpaceX-részvényeket a távolabbi jövőben is.
De ez is régóta ismert tény, és beépülhetett az árfolyamba, a részvény most is közel kétezer milliárd dolláros piaci összértékébe, azaz kapitalizációjába.
Hurráoptimista vakrepülés
A részvény a múlt héten úgy esett, hogy közben a neves bankházak, brókerházak, elemzőcégek egyre-másra adtak ki rá hurráoptimista vételi ajánlásokat, a jelenleginél jellemzően sokkal magasabb célárfolyamok mellett. Az átlagos célár a TipRanks szerint 241 dollár, ami 62 százalékos felértékelődési potenciált jelent. A Barron's szerint pedig az elemzők háromnegyede ajánlja vételre, míg ez az arány az S&P 500 index tagjainál csak 55-60 százalék.
A Raymond James elemzője, Brian Gesuale a részvény fair értékét darabonként 800 dollárra teszi, ami több mint tízezer milliárd dolláros kapitalizációt jelentene – írta a német Finanzen.net.
Eközben azonban a kisebbségben levő szkeptikusabb elemzők inkább úgy vannak vele, hogy minimális bevételei, hatalmas ráfordításai, súlyos veszteségei, teljesen bizonytalan jövőbeli üzleti modelljei miatt túlzottnak vagy legalábbis meghatározhatatlannak tartják a részvény árát.
Hogyan értékeljük például egy jövőbeli Marsra szállás várható profitabilitását? A cég álmokat, sci-fit árul a befektetőknek – tartják.
Miért vesz mégis a tech-guru?
A számos veszély és nehézség ellenére a SpaceX részvényeit sokan lelkesen vásárolják. Ilyen a technológiai irányultságáról, jövőbe mutató befektetéseiről ismert Cathie Wood. A sztárbefektető a papír árfolyamcsökkenése ellenére hű maradt a szokásaihoz. Médiaértesülések szerint cége, az Ark Invest Alapkezelő már a tőzsdei debütálás napján mintegy 3,3 millió SpaceX-részvényt szerzett meg.
A Yahoo Finance szerint a legutóbbi árfolyamcsökkenések idején ismét növelte a pozícióját, és mintegy hétmillió dollárt fektetett további SpaceX-ekbe. Ezt többek között az Alibaba Group részvényeinek eladásából finanszírozták. A hírportál szerint Wood ezt a Starlink hosszú távú potenciáljával és a vállalatcsoport mesterségesintelligencia-infrastruktúrájával indokolja, amelynek piaci értékét – a legjobb esetben – 3,1 ezer milliárd amerikai dollárra becsüli 2030-ra.
Tényleg lehetetlen környezetbarát űrhajót csinálni?
Az MSCI kevéssel a júniusi részvénykibocsátás előtt CCC-s ESG-minősítést adott a SpaceX-nek, ami a legrosszabb, és megegyezik azzal, mint amit Oroszországnak adott az Ukrajnába történő bevonulást követően, 2022-ben – írta a Finanzen.net. Elon Musk június 21-én az X-en röviden így reagált az ESG-minősítésről szóló híradásokra:
Sajnos az elektromos rakéták lehetetlenek.
Vagy mégsem? Létezik ugyanis hasonló. Mint írták, az ionhajtóművek és a Hall-effektus hajtóművek ionizálják a hajtóanyagot – általában xenont vagy kryptont –, és elektromos mezők segítségével gyorsítják fel azt. Igaz, ez a módszer eddig csak űrszondák továbbítására volt alkalmas.
Musk az elektromos autói ellenére nem éppen ESG-barát hírében áll. Amikor az S&P 500 indexbizottsága 2022 májusában kizárta a Teslát az ESG-alindexből, Musk azt írta, hogy az ESG csalás, és „hamis társadalmi igazságosságért küzdő aktivisták” élnek vissza vele.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Szerdára pedig már a magyar fogyasztás 35 százalékát fedezheti az erőmű termelése. 
