A mesterségesintelligencia-részvények menetelése, felülteljesítése megállíthatatlannak látszik, a június eleji korrekció ellenére is. Az utóbbi egy évben például az amerikai technológiai szektort ábrázoló Nasdaq 100 index 30 százalékkal ment fel, miközben az egyik legfontosabb amerikai mesterségesintelligencia-ETF, az AIQ jelzésű 47 százalékkal lőtt ki. Eközben persze az általános technológiai mutatókat is elsősorban a mesterséges intelligencia húzza.
Mivel a Nasdaq 100 index emelkedését is nagyrészt ez a szektor idézte elő, így szemléletesebb, ha az általános, hagyományosabb szektorokat képviselő Dow Jones ipari átlaghoz mérjük a teljesítményt. Ez pedig mindössze 18 százalékkal javult az elmúlt 12 hónapban.
Optimisták kontra pesszimisták
Rengeteg optimista és pesszimista vélemény és elemzés kavarog a piacokon, nagyon nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza. A pesszimisták szerint a piac már a túlfűtöttségi állapotát mutatja, egyenesen mániáról beszélhetünk. Jó esély van rá, hogy a dotcom-lufi 2000-es kipukkadáshoz hasonló beomlás következzék be valamikor. Bár azt senki nem tudja pontosan, hogy mikor. A részvények túlértékeltek, a várakozások eltúlzottak, és nem biztos, hogy ennek jó vége lesz.
Az optimisták szerint azonban a mesterséges intelligencia a jövő útja, amelynek fejlődése megállíthatatlan. Ez óriási üzleti lehetőségeket jelent, és – ahogy mondani szokták – lemarad, aki kimarad. Ennek következtében a részvénypiaci emelkedés is még jó darabig tarthat, azzal együtt is, hogy júniusban már volt egy tíz százalék körüli korrekció ezeknél a részvényeknél.
Korrekciók mindig vannak
Ahogy egyébként márciusban az Irán elleni háború hatására, de még ez előtt februárban is volt egy kisebb beomlás. Volt egy korrekciócska novemberben is, a piac bizony időnként megijed. De a trend alapvetően az emelkedés irányába mutat.
Az optimisták szerint a történelmi analógiák egyelőre nem aggasztóak. A 2025-ös amerikai részvénypiaci fellendülés még messze van attól, mint amit a dotcom lufi idején tapasztaltunk. A tíz legnagyobbat menő amerikai részvény átlagos emelkedése 2025-ben a felét sem tette ki annak, mint amekkora 1999-ben volt megfigyelhető. Sőt a 2021-es Covid-utóhatás vagy a Lehman Brothers válságból történt 2009-es kilábalás szintjét sem érte el. Igaz, ez csak egy ábra, egyfajta mutató a Yahoo Finance oldalon a sok lehetséges közül.
Bejelzett a Buffett-indikátor
Egy másik, ősrégi mutató az amerikai részvénypiac értékét viszonyítja az amerikai gazdasághoz. (Ez a Buffett-indikátor, amely a Wilshire 5000 index kapitulációját mint „teljes piacot” osztja az USA GDP-jével.) Ennek alapján történelmi csúcson lennének az amerikai tőzsdék.
Erre azonban az az optimisták ellenérve, hogy a legnagyobb amerikai cégek ma már többnyire globálisak, a bevételük nagy részét nem Amerikából szerzik, hanem a világ összes többi tájáról. (Mint többnyire a technológiai óriások.) Így aztán az amerikai GDP-hez való hasonlítgatás idejétmúlt.
Mikor áll le a zene?
Sokak szerint az igazi kérdés, mikor inog meg alapjaiban a hit, mikor fogják a befektetők abbahagyni az AI-részvények kergetését? Mert a tőke mindig oda áramlik, ahol a legnagyobb vagy leggyorsabban elérhető nyereség várható. Az Nvidia nemrég a történelem első olyan vállalata lett, amelynek értéke elérte az ötezer milliárd dollárt, miután egyetlen év alatt körülbelül duplázódott.
A pénz az AI-chipekbe, az adatközpontokba, az áramszolgáltatókba, de tulajdonképpen mindenbe áramlik, ami kapcsolódik a boomhoz. Számos, az AI-történethez köthető technológiai ágazat az AI-fősodornál is jóval magasabb hozamot ért el, mint a memóriagyártók.
Például tavasszal az MU (Micron) 40 nap alatt 160 százalékot emelkedett, az SNDK (Sandisk) 185 százalékkal, az új, memóriagyártókra szakosodott DRAM (Roundhill Memory) ETF pedig rekordméretű tőkeáramlást regisztrált.
A piacra ömlő tőke korlátos?
A legújabb aggodalmak szerint pont egy sikertörténet hozhatja el a kudarcot az amerikai technológiai szektor számára. Attól tartanak, hogy a SpaceX küszöbön álló kibocsátása, majd az OpenAI és esetleg később az Anthropic részvényeladásai akkora mennyiségű tőkét fognak elszívni a részvénypiac többi részéről, ami lefelé indíthatja el az árfolyamokat. Előfordulhat, hogy egyfajta önmagát erősítő spirálként nagyobb korrekciót eredményez.
Hiszen esések idején gyakran van arra példa, hogy az esés kezdetei során tőkeáttételes (származékos) pozíciókat kellett likvidálni, ami azután újabb eladásokat generált. Ez pedig további pozíciózárásokat, eladásokat indukálhat, és így tovább.
A félelem falán emelkednek az indexek?
De ha nagyon sokan várnak egy esemény bekövetkeztére, akkor elképzelhető, hogy az árfolyamreakció éppen ellentétes lesz. Például lehet, hogy ma sok tőke vár készpénzben a partvonal mellett arra, hogy olcsó részvényt tudjanak vele jegyezni, vagy a közeljövőben jóárasított részvényeket vásároljanak valahol a tőzsdéken.
Ekkor lehet, hogy a veszély elmúltával ezek a pénzek új helyet keresnek majd maguknak, és a kibocsátások utáni tőzsdei mélyrepülés helyett annak ellenkezője, vagyis további emelkedés következik majd. Erre utalhat az is, hogy a júniusban némi korrekción átesett, de így is viszonylag magas szinten álló amerikai tőzsdeindexek ellenére a hangulat óvatos, a félelem (fear) tartományában van a CNN indexe szerint. („Félelem és mohóság”, „fear and greed” mutató.)
Így pukkadhat ki a lufi
Hogyan lehet majd észrevenni, hogy az AI-téma háttérbe szorul? Lehetnek egyértelmű jelek, kérdés, ki milyen gyorsan tud reagálni.
- Amikor kiderül, hogy az AI-ra fordított kiadások már nem térülnek meg. Nem jelentkeznek a várt, tényleges nyereségek. (Ebből már kaptunk egy kis előzetest, amikor az Oracle-t megbüntették a túl agresszív kiadásai miatt, vagy amikor megjelent a szuperolcsó kínai AI-konkurencia, a DeepSeek.)
- Amikor a piacvezetők elkezdik elvéteni a célokat, egyikük gyenge eredményeket jelent, vagy arra figyelmeztet, hogy a kereslet lassul. Ekkor az egész történet meginoghat, mert az emelkedés most lényegében azon a hiten alapszik, hogy a növekedés soha nem áll meg.
- Ha az értékelések már nem hihetők, amikor a részvények ára olyan szintre száll, amilyet a 2000-es dot-com-lufi óta nem láttunk.
Okosnak, majd butának érezheti magát
A neves, markáns véleményeiről és jövedelmező short-ügyleteiről is híres Citrini Research elemzőcég új cikkében az AI-szektort dinamikusan kezeli, befektetési szempontból „dinamikus mesterséges intelligenciáról” beszél.
A dinamikus mesterséges intelligencia a hardver, a szoftver, az építőipar és a mérnöki munka területei között mozoghat. A haszonélvezők változni fognak, de az alapvető hajtóerő változatlan marad.
A cég által idén követett, lefedett „minden AI-infrastruktúra-közeli téma jól teljesített” – állítják. Ám egy ekkora rali után érdemes figyelni a piaci hangulat esetleges elmozdulására. A múlt pénteki részvényeladási hullám jó emlékeztető volt arra, milyen „könnyen érezheti magát az ember okosnak, majd hirtelen butának” egy ilyen zsúfolt piacon.
Iszonyúan elszálltak a költségek
Márciustól az AI-ügynökök megjelenése és a még nagyobb teljesítményű, „intenzívebb” mesterségesintelligencia-rendszerek által hajtott erőforrás-növekedésről szól a történet. Ez okozta, hogy az AI-infrastruktúra értéke meredeken emelkedett, a félvezetőipar piaci értéke például két hónap alatt megduplázódott.
Ám hirtelen a költség lett az egyik legsúlyosabb probléma az iparágban, így a szolgáltatók „felhasznált számítási kapacitás”-alapú (avagy tokenalapú) számlázási modellekre váltottak. Nagy kérdés, mi lesz a megtérüléssel, lesz-e ebből hosszú távú profit.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A benzinnél már 50 forint alatt van. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
