Az ukrán elnök bejelentése az észak-koreai katonák újabb oroszországi bevetéséről lehet akár egy kommunikációs játszma része is, ugyanakkor ha valóban igaznak bizonyul a hír, az azt jelzi, hogy az orosz hadseregnek utánpótlás-problémája van – erről Wéber Balázs külpolitikai újságíró, a Privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője beszélt az ATV Start című műsorában. (Volodimir Zelenszkij a hétvégén azt állította, hogy Észak-Korea 50 ezer katonát készül Oroszországba küldeni az orosz hadsereg ukrajnai hadműveleteinek segítésére.)
Munkatársunk utalt arra, hogy tényfeltáró cikkek szerint is egyre nehezebben tudja pótolni Oroszország a súlyos harctéri veszteségeket. A Financial Times a héten írt például arról, hogy az orosz hatóságok rejtett és egyre durvább eszközökkel próbálják felpörgetni a toborzást, a helyi szerveknek pedig központilag előírt kvótákat kell teljesíteniük. Hivatalos mozgósítás helyett jelenleg „fű alatti mozgósítás” zajlik, mivel előbbi politikailag veszélyes lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.
Az 50 ezres erősítés egyúttal arra is utal, hogy a Kreml a harcok folytatására készül, és továbbra sem tett le háborús céljai eléréséről.
Kollégánk beszélt arról is, hogy a fokozódó, mélységi ukrán dróncsapások nyomán a háború most már valóban megérkezett Oroszországba és a fővárosba, Moszkvába is. A távol-keleti országrészeket is elérő ukrán támadások súlyosan károsítják az orosz energiainfrastruktúrát (és az „orosz Amazonnak” is hatalmas károkat okoznak), és már polgári áldozatokkal is járnak.
Míg néhány évvel ezelőtt Ukrajna még csak tervezgette a mélységi dróncsapásokat, ma már technikailag képes tömegesen végrehajtani ezeket, hívta fel a figyelmet kollégánk. (A drónok egy részét persze feltehetőleg Oroszországon belülről indítják, miután becsempészik őket.)
Arra a kérdésre, hogy Putyin szempontjából értelmetlen volt-e a háború megindítása, hiszen több százezer orosz fiatal halt meg, miközben a háborús célok nem teljesültek, Wéber Balázs azt válaszolta: Putyin céljainak egy része valóban nem teljesült, hiszen nem tudta megdönteni Zelenszkij hatalmát (és nem tudott egy bábkormányt a helyére ültetni), és például Donbász egészét sem volt képes elfoglalni.
Ugyanakkor – tette hozzá kollégánk – bizonyos célokat elért, hiszen jelentősen meggyengítette Ukrajnát, az ország mintegy 20 százalékát elfoglalta, és van esélye arra, hogy egy jövőbeni tűzszüneti vagy békemegállapodás keretében megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát. Azaz Putyin – ha beszüntetné a háborút – úgy csomagolná be ezt, hogy sikerült megvédenie országa érdekeit.
A beszélgetésben, amelyet Szlazsánszky Ferenc vezetett, szó esik még az Ukrajnának szánt amerikai támogatás alakulásáról, a NATO-Oroszország háború veszélyéről és egy Putyin elleni esetleges puccsról is – mindezt a fenti videóban tekinthetik meg.
