Az elmúlt évek magasabb inflációja, forintárfolyam-ingadozása és magas kamatkörnyezete új hátszelet adott az euróbevezetés melletti érveknek, mondta Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A forint stabilizálásához szükséges monetáris szigor drágította az államadósság finanszírozását, visszafogta a hitelezést és a beruházásokat, a növekvő állami kamatkiadások pedig szűkítették a költségvetés mozgásterét.
Ebben a helyzetben különösen vonzó a kiszámíthatóbb pénzügyi környezet és az alacsonyabb kockázati felár ígérete. Az euró megszüntetné a forint-euró árfolyamkockázatot az euróövezeten belüli ügyleteknél, csökkenthetné az átváltási költségeket, és stabilabb hátteret adhatna a cégeknek. A csatlakozás feltételei egyúttal számon kérhető célt jelentenének a gazdaságpolitika számára is.
Az elemző ugyanakkor nem állítja, hogy az euróbevezetés önmagában rendbe teszi a költségvetést. Emlékeztetett rá, hogy a közös valuta mellett is lehet túlzott hiányt felhalmozni, ahogy arra már volt példa az EU-ban. Az önálló kamat- és árfolyampolitika elvesztése hátrányokkal is járhat, még ha a magyar gazdaság jelenleg ezzel a mozgástérrel is csak magas áron tud élni.
A hiány a szűk keresztmetszet
Az euró bevezetésének feltételei (a maastrichti kritériumok) között szerepel az árstabilitás (tehát az infláció kordában tartása), a hosszú lejáratú kamatok megfelelő szintje, a nemzeti deviza árfolyamának stabilitása, valamint a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó követelmény. A hiány határértéke a GDP három százaléka, az adósságé 60 százalék, bár megfelelő mértékben csökkenő pálya esetén az ennél magasabb ráta is elfogadható lehet.
Az elemző értékelése szerint az infláció és a hosszú kamatok terén már történt nálunk előrelépés, a költségvetési hiány és az adósság alakulása viszont továbbra is komoly akadályt jelent.
Előre kellene hozni a fájdalmat
A kérdés, hogy a GDP-hez viszonyított adósság elég meggyőzően és tartósan tud-e csökkenni. Ehhez egyszerre kellene mérsékelni a hiányt, kezelni a kamatterheket és fenntartani a gazdasági növekedést is. Az előadásban ismertetett forgatókönyvek szerint a következő évek magas hiánya mellett 2030-ig nehéz lesz elérni a szükséges adósságcsökkentési ütemet.
Az elemző említette egy „előre terhelt költségvetési konszolidáció” lehetőségét, ami azt jelenti, hogy a hiány nagyobb részét minél előbb, már a következő években le kellene faragni, és nem szabad a folyamat végére halasztani az alkalmazkodást. Ez a kiadások visszafogását vagy a bevételek növelését is jelentheti.
Hozzá kell nyúlni a rezsicsökkentéshez?
Kérdésre válaszolva Aradványi azt mondta: pusztán a már bejelentett bevételi lépések nem látszanak elegendőnek, és ha a kiadási oldalon kell javítani az egyenleget, várhatóan érzékeny tételekhez is hozzá kell nyúlni. Ide tartozhat a rezsicsökkentés mérséklése is, ezt a (politikailag kényes) lépést azonban még nem jelentették be, és így nem tekinthető biztosnak.
Az Equilor szerint gyakori tévhit, hogy 2030 az euróbevezetés éve lehet, ez valójában a feltételek teljesítésének és az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépésnek a lehetséges ideje. Az elemzők ezután nagyjából két és fél évnyi további felkészüléssel számolnak, ezért az euró tényleges bevezetésére a 2033-as dátumot tartják reálisnak – legkorábban.
Ez azonban gyors és hiteles költségvetési korrekciót, tartós árstabilitást, viszonylag stabil forintot és kedvező gazdasági környezetet feltételez.
Ne zárjuk kalodába a forintot!
Mivel 2026-ban rendkívül magas, 7,5 százalékos GDP-arányos hiány várható, az államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedhet, és csak nagyon lassan kezdhet olvadni, 2028-ban elérve a 76,5 százalékos szintet. „A következő hónapok meghatározó kérdése ezért a 2027-es költségvetés hitelessége lesz”.
Egy korábbi ERM II-belépés elvileg szintén felmerülhet, de Aradványi szerint nem érdemes túl korán beszűkíteni az árfolyampolitika mozgásterét. Előbb olyan forintárfolyamot lenne célszerű találni, amely több éven át ellenállónak bizonyul a sokkokkal szemben. Ha ugyanis a növekedés gyengébb lesz, a költségvetési korrekció elakad vagy romlik a nemzetközi környezet, ez a menetrend későbbre tolódhat.
A piac által megelőlegezett bizalom segítheti az átmenetet, ám a vállalt célok elmulasztása éppen ezt a bizalmat gyengítené.
Mit nyerhet ezzel a magyar tőzsde?
Takács András részvényelemző szerint az euró bevezetése a részvénypiacon elsősorban a külföldi befektetők forintkockázatának megszűnése révén hozhat változást. Könnyebben vehetnének magyar papírokat, nőhetne a piac forgalma, és csökkenhetne a befektetők által elvárt kockázati felár.
Ha egy vállalat várható nyereségét alacsonyabb elvárt hozammal értékelik (vagyis alacsonyabb állampapírhozammal diszkontálnák), az magasabb részvényárat indokolhat. A finanszírozási és devizaátváltási költségek mérséklődése, valamint a kiszámíthatóbb inflációs és kamatkörnyezet szintén javíthatja a cégek kilátásait.
Kik lehetnek a haszonélvezők?
Az előnyök persze nem az euróbevezetés első napján jelentkeznének. Ha a piac hitelesnek tartja a csatlakozás menetrendjét, egy részüket korábban beárazhatja. Takács külön megemlítette az OTP-t, a kamatérzékeny ingatlantársaságokat és az erősebben eladósodott vállalatokat, mint lehetséges nyerteseket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden cég azonos mértékben profitálna, mert a bevételek devizaneme, az adósság szerkezete és a piaci környezet is sokat számít.
A horvát példa biztató
Buró Szilárd pénzügyi innovációs vezető szerint a régiós tapasztalatokból nem vezethető le egységes forgatókönyv az euróbevezetés hatásaival kapcsolatban. Különböző forgatókönyvek valósultak meg, és egyes országokban az euróbevezetés körüli árfolyamokat sokkal inkább a világgazdasági helyzet, például a pénzügyi válság határozta meg.
Leginkább mégis a horvát példa lehet a legközelebbi párhuzam a magyar helyzethez. A horvát részvénypiac az euró bevezetését követő három évben mintegy 28 százalékkal emelkedett. Magyarország esetében a szakemberek szintén elképzelhetőnek tartanak egy kétszámjegyű növekedést, de ez inkább várakozás, nem lehet biztosra venni.
A forintnak nincs kijelölt útja
Buró Szilárd szerint az euróövezethez csatlakozó országokat tekintve a szlovén tolár tudatos, fokozatos leértékelés mellett gyengült, míg a szlovák korona jelentősen erősödött a kedvező piaci és gazdasági várakozások közepette. A szlovák eset Magyarországnak különösen fontos figyelmeztetés.
A túl erős árfolyamon történő eurósítás az exportorientált gazdaságok versenyképességét leronthatja, bár a szlovák teljesítményt nem lehet elválasztani a 2008-as válságtól sem. Buró a jelenleginél valamivel gyengébb forintot tartana megfelelőnek a 2030 körüli árfolyamrögzítés előtt.
Az Equilor viszonylag stabil forinttal számol, idei év végi előrejelzése 370, 2027-re 365, 2028-ra 360 forintos euróárfolyamot tartalmaz.
Várakozása szerint a következő két évben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés, 76,5 százalékra csökkenő államadósság és négy százalékra mérséklődő alapkamat várható. (Lásd a fenti táblázatot.)
Az AI nem lankad
Az Equilornál a mesterséges intelligencia fejlődésének lassulását jelenleg nem tekintik alapforgatókönyvnek. Érvelésük szerint az amerikai-kínai technológiai verseny tovább ösztönzi a fejlesztéseket, így az AI a részvénypiacon is vezető téma maradhat.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ruszin-Szendi Romulusz: „tragédiák történtek.” 
