Megjött az IMF-jelentés: alaposan kielemezték a magyar gazdaságot, és a kormánynak is üzentek

Két héten keresztül, szeptember 23-a és október 6-a között Magyarországon tartózkodott és egyeztetéseket folytatott a helyi hatóságokkal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, hogy pontos képet kapjon a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. Az elkészült értékelésükben több reformintézkedést is javasolnak a kormány számára, amelyek az IMF szerint a gazdasági növekedés beindításának és az euróövezethez való csatlakozásnak is megágyazhatnak.

Nagy a bizalom, de sok a probléma is

Az IMF alapvetően bizakodó a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. Azt írják, hogy

„Magyarország egyedülálló lehetőség előtt áll a gazdasága újjáélesztésére”.

A legnagyobb kihívások között megemlítik a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti egyre nagyobb szakadékot (erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak), a tartósan kedvezőtlen globális környezetet, valamint az elöregedő népesség problémáját.

Emellett kiemelik a költségvetés kedvezőtlen helyzetét. Az államadósság növekszik (a GKI Gazdaságkutató Zrt. idén GDP-arányosan 77,5 százalékkal számol, ami 2030-ra 73,5 százalékra mérséklődhet), a költségvetési hiány pedig az IMF szerint a GDP 7-7,5 százaléka között alakulhat.

A Pénzügyminisztérium 2026-os pótköltségvetésében hivatalosan a 7,5 százalékos érték szerepel, de arra a Klasszis Podcastban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is rávilágított, hogy végül a 7 százalékos deficit is összejöhet. A jövő évi büdzséterv pedig még nagyobb meglepetést és egy 4-essel kezdődő hiánycélt tartogathat.

A teljes beszélgetést itt nézhetik, hallgathatják vissza:

Az IMF szerint az elmúlt években az egyre fokozódó gazdaságpolitikai beavatkozások visszafogták a versenyt és az innovációra való ösztönzést a magyar gazdaságban. Ezek közé tartozik a fogyasztóiár-korlátozások széles köre, a vállalkozásoknak és a lakásvásárlóknak nyújtott kamattámogatott hitelek (nem nevesítik, de itt a 3 százalékos Otthon Start hitelre utalhatnak), valamint a szektorspecifikus különadók.

A kiadáscsökkentési oldal

A Nemzetközi Valutaalap a vállalatoknak nyújtott hiteltámogatási programok fokozatos kivezetését javasolja. Azt írják, hogy ezek „torzítják a hitelallokációt és gyengítik a monetáris politika hatásmechanizmusát” (ezt Varga Mihály jegybankelnök is többször megemlítette a Monetáris Tanács kamatdöntéseit követő sajtótájékoztatókon). Az IMF azt is megjegyzi, hogy a támogatott hitelek kedvezményezettjei jellemzően pénzügyileg stabil vállalatok.

A Valutaalap szerint a támogatott vállalati hitelprogramok fokozatos megszüntetésével évente akár 300 milliárd forint, a GDP körülbelül 0,3 százalékának megfelelő költségvetési megtakarítás jelentkezhetne.

Ezen a soron első körben a Széchenyi Kártya Program továbbra is 3 százalékos kamatozású, beruházási célú termékeire gondolhatunk. Ez még az Orbán-korszak öröksége, az új kormány idén július 15-től a három likviditási célú konstrukció – a folyószámlahitel, a likviditási hitel és a turisztikai kártya – új szerződéseinek kamatfeltételeit változtatta meg, amelyek most már a háromhavi BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) igazodnak.

Azt nagyon sok szakértő – legutóbb a GKI konferenciáján Oszkó Péter is – kiemelte, hogy a magyar állam GDP-arányosan nagyon sokat költ gazdaságfejlesztésre, de mindezt rendkívül alacsony hatékonysággal teszi. A volt pénzügyminisztert, az O3 Partners alapító-vezérigazgatóját október 14-én, szerdán a Klasszis Klub Live műsorunkban látjuk vendégül. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

A kiadáscsökkentési intézkedések közül az IMF kiemeli még a támogatott energiafogyasztásra vonatkozó kedvezményes mennyiségi határok csökkentését és annak jövedelmi helyzethez való kötését.

Ez a megfogalmazás a lakossági rezsicsökkentés rendszerének átalakítására utalhat, ami egy sokkal inkább a rászorultsági alapot figyelembe vevő, célzott szisztémára való áttérést jelentheti. A Tisza kormányprogramjában a rezsicsökkentés jelenlegi rendszerének megtartása és szociális alapon történő kiterjesztése szerepel. Ennek egyik lépése volt a szociális tűzifakeret duplájára emelése, valamint a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra mérséklése.

Van, amit a piac dönt el

Természetesen az államadósság kedvezőbb finanszírozását (az új államkötvény-kibocsátások által), illetve a lejáró állampapírok refinanszírozásának költségvetésre gyakorolt hatásait is meg kell említenünk.

Előbbivel kapcsolatban Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forumon azt mondta, hogy az április 12-i választások óta a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal csökkentek, ami kedvezőbb kibocsátási kondíciókat tesz lehetővé (ennek hatását láthattuk az alacsonyabb, 3,62, illetve 4,28 százalékos hozam mellett értékesített júliusi eurókötvény-kibocsátásnál is – a szerk.).

A magyar államadósság finanszírozása európai uniós összevetésben a legdrágább, vagyis a forrásbevonás kamatterheinek csökkentése jelentősen növelheti a költségvetés mozgásterét. Az ÁKK vezére szerint az euró bevezetésével gyakorlatilag lefelezhető lenne a jelenlegi magas kamatteher. 

Ez azonban még a jövő zenéje. Addig is – és erről Virovácz Péter beszélt a Klasszis Podcastban – egy 100 bázispontos hozamcsökkenéssel a GDP fél százalékának megfelelő összeget lehet megtakarítani. Pénteken a 10 éves magyar állampapír hozama 5,69 százalékon zárt, ami lényegesen alacsonyabb az április 1-jei, 6,9 százalékhoz képest. Június elején viszont 5 százaléknál is jártunk már.

Ez annak tudható be, hogy a magyar eszközöket is érinti a kedvezőtlenebb nemzetközi környezet, valamint az államadósságszintek emelkedésére visszavezethető globális hozamemelkedés. Hogy mennyire tudja, vagy éppen nem tudja magát „kivonni” a nemzetközi folyamatokból a magyar állampapírpiac, arról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Az IMF a kiadáscsökkentési oldalon emellett üdvözli a pazarló állami kiadások visszaszorítására tett lépéseket, azonban véleményük szerint több adóreformra is szükség lenne a költségvetés kiigazítása érdekében.

Ezeket az adóreformokat javasolja az IMF

Az elmúlt napokban a kormány két fontos, a magyarországi adórendszert átalakító tervezetet is közzétett. Az egyik a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) 2027-es módosítása, ami egyfelől lehetővé tenné a magánszemélyek mellett a cégeknek való számlázást is, másrészről viszont a korábban választható legalacsonyabb, 50 ezer forintos adót 100 ezer forintra emelné – igaz, cserébe a társadalombiztosítási ellátások, a nyugdíjalap értéke is magasabb lesz. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a kata szabályainak megváltoztatása a költségvetés szempontjából „nullás lesz”, ami azt mutatja, hogy a módosításnak nem a költségvetési bevételek emelése volt a célja. Bővebben a témáról ebben a cikkben olvashatnak:

A kormány másik javaslata pedig a vagyonadó bevezetését jelenti: az 1 milliárd forintos vagyon feletti részre évi 1, a 100 milliárd forintos vagyon feletti részre évi 1,5 százalékos mértékben.

A Klasszis Podcast legújabb epizódjában dr. Baráti Ákost, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnerét, nemzetköziadó-szakértőjét kérdeztük a vagyonadó-tervezetről és annak várható hatásairól. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:

Az IMF szerint a költségvetés szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy „Magyarország adórendszere a legkevésbé progresszív a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül, és kevesebb bevételt termel a szükségesnél”.

Külön kiemelik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 9 százalékos társasági adókulcsot (cserébe a fogyasztást terhelő általános magyar áfakulcs a legmagasabb a világon, a maga 27 százalékával – a szerk.).

Az IMF progresszívebb személyi jövedelemadózást javasol az alacsony keresetűeknek nyújtott adókedvezménnyel. Emellett szerintük a társaságiadó-kulcs a beruházások teljes leírhatóságával javítaná a hatékonyságot és erősítené a beruházási kedvet.

Az alacsonyabb jövedelműek adókedvezménye a Tisza programjában is szerepel. Ebben azt írják, hogy 15-ről 9 százalékra csökkentik a minimálbér adóját, és adójóváírás révén a mediánbér alatt keresők (jelenleg havi bruttó 625 ezer forintos jövedelemig) szintén kevesebb adót fizetnek majd. A párt szerint 420 ezres fizetésnél ez havi 15 ezer, 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer, 625 ezres fizetésnél havi 5 ezer forint megtakarítást jelentene.

Az IMF szerint a tőkejövedelmek magasabb adóztatása is hozzájárulna az igazságosabb közteherviseléshez. Ezzel kapcsolatban szintén az elmúlt napokban pörögtek fel az események, miután az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen amiatt, hogy a hazai állampapírok után nem kell adót fizetni, a külföldiek után viszont igen. Az eljárásra a Pénzügyminisztérium is reagált, a témáról bővebben ebben a cikkben írtunk:

Emellett a szervezet indkoltnak tartja azon áfakedvezmények szűkítését, amelyek főként a magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek. Ez szerintük „javítaná a hatékonyságot és a méltányosságot.”

GDP- és inflációs előrejelzés is érkezett

Az IMF úgy ítéli meg, hogy a bevételi és a kiadási intézkedések kombinációja 2027-re a GDP 5 százalékára vagy valamivel az alá csökkentené a költségvetési hiányt. A deficit 2029-re érheti el a maastrichti kritériumokban is szereplő 3 százalékos értéket. A szervezet szerint önmagában az euró bevezetésének ígérete megfelelő kapaszkodót jelenthet (a piaci bizalom megalapozásával – a szerk.), de nem helyettesítheti az átfogó reformokat.

„A költségvetési konszolidációnak hitelesnek és növekedésbarátnak kell lennie, a monetáris politikának pedig kellően óvatosnak kell maradnia mindaddig, amíg a dezinfláció tartóssá nem válik” – írják.

Az IMF szerint a magyar gazdasági növekedés újraindításának kulcsai a dinamikusan fejlődő magánszektor, a hatékonyabb állami működés és a képzettebb munkaerő. A szervezet idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, ami középtávon, a 16,4 milliárd eurós kohéziós és helyreállítási alapból származó EU-s forrásoknak is köszönhetően 2,5 százalékra gyorsulhat.

Az infláció a szervezet szerint idén jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat, majd 2027-ben ismét 3 százalék közelébe emelkedhet. Ennek fő oka, hogy várhatóan megszűnik az élelmiszerárak kivételesen kedvező alakulása, 2026 novemberétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, emellett a globális energiaárak ingadozása is hatással lesz az inflációra. 2028 közepétől viszont a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint fenntartható módon elérhető lesz az új, 2,5 százalékra mérséklődő hivatalos jegybanki inflációs cél.