10p

Elkészítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amiben több reformintézkedést is javasol a kormánynak. Szerintük ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megtalálása és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének. Az IMF legfontosabb megállapításait a kormány már eddig bejelentett intézkedéseivel és ígéreteivel is összevetettük.

Két héten keresztül, szeptember 23-a és október 6-a között Magyarországon tartózkodott és egyeztetéseket folytatott a helyi hatóságokkal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, hogy pontos képet kapjon a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. Az elkészült értékelésükben több reformintézkedést is javasolnak a kormány számára, amelyek az IMF szerint a gazdasági növekedés beindításának és az euróövezethez való csatlakozásnak is megágyazhatnak.

Az IMF adóreformokat sürget, de szerintük „egyedülálló lehetőség előtt áll a magyar gazdaság
Az IMF adóreformokat sürget, de szerintük „egyedülálló lehetőség előtt áll a magyar gazdaság
Fotó: DepositPhotos.com

Nagy a bizalom, de sok a probléma is

Az IMF alapvetően bizakodó a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. Azt írják, hogy

„Magyarország egyedülálló lehetőség előtt áll a gazdasága újjáélesztésére”.

A legnagyobb kihívások között megemlítik a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti egyre nagyobb szakadékot (erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak), a tartósan kedvezőtlen globális környezetet, valamint az elöregedő népesség problémáját.

Emellett kiemelik a költségvetés kedvezőtlen helyzetét. Az államadósság növekszik (a GKI Gazdaságkutató Zrt. idén GDP-arányosan 77,5 százalékkal számol, ami 2030-ra 73,5 százalékra mérséklődhet), a költségvetési hiány pedig az IMF szerint a GDP 7-7,5 százaléka között alakulhat.

A Pénzügyminisztérium 2026-os pótköltségvetésében hivatalosan a 7,5 százalékos érték szerepel, de arra a Klasszis Podcastban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is rávilágított, hogy végül a 7 százalékos deficit is összejöhet. A jövő évi büdzséterv pedig még nagyobb meglepetést és egy 4-essel kezdődő hiánycélt tartogathat.

A teljes beszélgetést itt nézhetik, hallgathatják vissza:

Az IMF szerint az elmúlt években az egyre fokozódó gazdaságpolitikai beavatkozások visszafogták a versenyt és az innovációra való ösztönzést a magyar gazdaságban. Ezek közé tartozik a fogyasztóiár-korlátozások széles köre, a vállalkozásoknak és a lakásvásárlóknak nyújtott kamattámogatott hitelek (nem nevesítik, de itt a 3 százalékos Otthon Start hitelre utalhatnak), valamint a szektorspecifikus különadók.

A kiadáscsökkentési oldal

A Nemzetközi Valutaalap a vállalatoknak nyújtott hiteltámogatási programok fokozatos kivezetését javasolja. Azt írják, hogy ezek „torzítják a hitelallokációt és gyengítik a monetáris politika hatásmechanizmusát” (ezt Varga Mihály jegybankelnök is többször megemlítette a Monetáris Tanács kamatdöntéseit követő sajtótájékoztatókon). Az IMF azt is megjegyzi, hogy a támogatott hitelek kedvezményezettjei jellemzően pénzügyileg stabil vállalatok.

A Valutaalap szerint a támogatott vállalati hitelprogramok fokozatos megszüntetésével évente akár 300 milliárd forint, a GDP körülbelül 0,3 százalékának megfelelő költségvetési megtakarítás jelentkezhetne.

Ezen a soron első körben a Széchenyi Kártya Program továbbra is 3 százalékos kamatozású, beruházási célú termékeire gondolhatunk. Ez még az Orbán-korszak öröksége, az új kormány idén július 15-től a három likviditási célú konstrukció – a folyószámlahitel, a likviditási hitel és a turisztikai kártya – új szerződéseinek kamatfeltételeit változtatta meg, amelyek most már a háromhavi BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) igazodnak.

Azt nagyon sok szakértő – legutóbb a GKI konferenciáján Oszkó Péter is – kiemelte, hogy a magyar állam GDP-arányosan nagyon sokat költ gazdaságfejlesztésre, de mindezt rendkívül alacsony hatékonysággal teszi. A volt pénzügyminisztert, az O3 Partners alapító-vezérigazgatóját október 14-én, szerdán a Klasszis Klub Live műsorunkban látjuk vendégül. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

A kiadáscsökkentési intézkedések közül az IMF kiemeli még a támogatott energiafogyasztásra vonatkozó kedvezményes mennyiségi határok csökkentését és annak jövedelmi helyzethez való kötését.

Ez a megfogalmazás a lakossági rezsicsökkentés rendszerének átalakítására utalhat, ami egy sokkal inkább a rászorultsági alapot figyelembe vevő, célzott szisztémára való áttérést jelentheti. A Tisza kormányprogramjában a rezsicsökkentés jelenlegi rendszerének megtartása és szociális alapon történő kiterjesztése szerepel. Ennek egyik lépése volt a szociális tűzifakeret duplájára emelése, valamint a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra mérséklése.

Van, amit a piac dönt el

Természetesen az államadósság kedvezőbb finanszírozását (az új államkötvény-kibocsátások által), illetve a lejáró állampapírok refinanszírozásának költségvetésre gyakorolt hatásait is meg kell említenünk.

Előbbivel kapcsolatban Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forumon azt mondta, hogy az április 12-i választások óta a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal csökkentek, ami kedvezőbb kibocsátási kondíciókat tesz lehetővé (ennek hatását láthattuk az alacsonyabb, 3,62, illetve 4,28 százalékos hozam mellett értékesített júliusi eurókötvény-kibocsátásnál is – a szerk.).

A magyar államadósság finanszírozása európai uniós összevetésben a legdrágább, vagyis a forrásbevonás kamatterheinek csökkentése jelentősen növelheti a költségvetés mozgásterét. Az ÁKK vezére szerint az euró bevezetésével gyakorlatilag lefelezhető lenne a jelenlegi magas kamatteher. 

Ez azonban még a jövő zenéje. Addig is – és erről Virovácz Péter beszélt a Klasszis Podcastban – egy 100 bázispontos hozamcsökkenéssel a GDP fél százalékának megfelelő összeget lehet megtakarítani. Pénteken a 10 éves magyar állampapír hozama 5,69 százalékon zárt, ami lényegesen alacsonyabb az április 1-jei, 6,9 százalékhoz képest. Június elején viszont 5 százaléknál is jártunk már.

Ez annak tudható be, hogy a magyar eszközöket is érinti a kedvezőtlenebb nemzetközi környezet, valamint az államadósságszintek emelkedésére visszavezethető globális hozamemelkedés. Hogy mennyire tudja, vagy éppen nem tudja magát „kivonni” a nemzetközi folyamatokból a magyar állampapírpiac, arról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Az IMF a kiadáscsökkentési oldalon emellett üdvözli a pazarló állami kiadások visszaszorítására tett lépéseket, azonban véleményük szerint több adóreformra is szükség lenne a költségvetés kiigazítása érdekében.

Ezeket az adóreformokat javasolja az IMF

Az elmúlt napokban a kormány két fontos, a magyarországi adórendszert átalakító tervezetet is közzétett. Az egyik a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) 2027-es módosítása, ami egyfelől lehetővé tenné a magánszemélyek mellett a cégeknek való számlázást is, másrészről viszont a korábban választható legalacsonyabb, 50 ezer forintos adót 100 ezer forintra emelné – igaz, cserébe a társadalombiztosítási ellátások, a nyugdíjalap értéke is magasabb lesz. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a kata szabályainak megváltoztatása a költségvetés szempontjából „nullás lesz”, ami azt mutatja, hogy a módosításnak nem a költségvetési bevételek emelése volt a célja. Bővebben a témáról ebben a cikkben olvashatnak:

A kormány másik javaslata pedig a vagyonadó bevezetését jelenti: az 1 milliárd forintos vagyon feletti részre évi 1, a 100 milliárd forintos vagyon feletti részre évi 1,5 százalékos mértékben.

A Klasszis Podcast legújabb epizódjában dr. Baráti Ákost, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnerét, nemzetköziadó-szakértőjét kérdeztük a vagyonadó-tervezetről és annak várható hatásairól. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:

Az IMF szerint a költségvetés szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy „Magyarország adórendszere a legkevésbé progresszív a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül, és kevesebb bevételt termel a szükségesnél”.

Külön kiemelik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 9 százalékos társasági adókulcsot (cserébe a fogyasztást terhelő általános magyar áfakulcs a legmagasabb a világon, a maga 27 százalékával – a szerk.).

Az IMF progresszívebb személyi jövedelemadózást javasol az alacsony keresetűeknek nyújtott adókedvezménnyel. Emellett szerintük a társaságiadó-kulcs a beruházások teljes leírhatóságával javítaná a hatékonyságot és erősítené a beruházási kedvet.

Az alacsonyabb jövedelműek adókedvezménye a Tisza programjában is szerepel. Ebben azt írják, hogy 15-ről 9 százalékra csökkentik a minimálbér adóját, és adójóváírás révén a mediánbér alatt keresők (jelenleg havi bruttó 625 ezer forintos jövedelemig) szintén kevesebb adót fizetnek majd. A párt szerint 420 ezres fizetésnél ez havi 15 ezer, 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer, 625 ezres fizetésnél havi 5 ezer forint megtakarítást jelentene.

Az IMF szerint a tőkejövedelmek magasabb adóztatása is hozzájárulna az igazságosabb közteherviseléshez. Ezzel kapcsolatban szintén az elmúlt napokban pörögtek fel az események, miután az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen amiatt, hogy a hazai állampapírok után nem kell adót fizetni, a külföldiek után viszont igen. Az eljárásra a Pénzügyminisztérium is reagált, a témáról bővebben ebben a cikkben írtunk:

Emellett a szervezet indkoltnak tartja azon áfakedvezmények szűkítését, amelyek főként a magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek. Ez szerintük „javítaná a hatékonyságot és a méltányosságot.”

GDP- és inflációs előrejelzés is érkezett

Az IMF úgy ítéli meg, hogy a bevételi és a kiadási intézkedések kombinációja 2027-re a GDP 5 százalékára vagy valamivel az alá csökkentené a költségvetési hiányt. A deficit 2029-re érheti el a maastrichti kritériumokban is szereplő 3 százalékos értéket. A szervezet szerint önmagában az euró bevezetésének ígérete megfelelő kapaszkodót jelenthet (a piaci bizalom megalapozásával – a szerk.), de nem helyettesítheti az átfogó reformokat.

„A költségvetési konszolidációnak hitelesnek és növekedésbarátnak kell lennie, a monetáris politikának pedig kellően óvatosnak kell maradnia mindaddig, amíg a dezinfláció tartóssá nem válik” – írják.

Az IMF szerint a magyar gazdasági növekedés újraindításának kulcsai a dinamikusan fejlődő magánszektor, a hatékonyabb állami működés és a képzettebb munkaerő. A szervezet idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, ami középtávon, a 16,4 milliárd eurós kohéziós és helyreállítási alapból származó EU-s forrásoknak is köszönhetően 2,5 százalékra gyorsulhat.

Az infláció a szervezet szerint idén jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat, majd 2027-ben ismét 3 százalék közelébe emelkedhet. Ennek fő oka, hogy várhatóan megszűnik az élelmiszerárak kivételesen kedvező alakulása, 2026 novemberétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, emellett a globális energiaárak ingadozása is hatással lesz az inflációra. 2028 közepétől viszont a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint fenntartható módon elérhető lesz az új, 2,5 százalékra mérséklődő hivatalos jegybanki inflációs cél.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Végre újra fellendül a hazai hitelezés?
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:59
Friss jelentést tett közzé a jegybank.
Makro / Külgazdaság Ezt gondolják a vállalkozók a bérmegállapodásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:23
A VOSZ a jövőben a termelékenységi mutatót is belevenné a béremelési pálya számításába.
Makro / Külgazdaság Boldog lehet Magyar Péter, megnyílik a 10 milliárd eurós pénzcsap
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:38
A Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben végső, 10 milliárd euró összegű, a NextGenerationEU keretében benyújtott kifizetési kérelmét.
Makro / Külgazdaság Startupok és befektetők találkoznak a MeOut Summit és a TőkePortál nyitó kísérőrendezvényén a Zwack Unicum Házban
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:10
A TokePortal.com által szervezett Ecosystem Talks népszerű programsorozat november 24-én, kedden 16 és 19 óra között rendezi meg a Welcome & Pitch eseményt a budapesti Zwack Unicum Házban.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós üzlettársának neve bukkan fel az elásott milliárdok ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 15:54
Bóka János szerint a Tisza „lebukott”, mert nem Seszták Miklós, hanem Fabó György ingatlanjain találták meg az ominózus 6,5 milliárd forintnyi készpénzt. Magyar Péter szerint „a Fidesz legtragikomikusabb időszakához érkeztünk”. Fabó György Seszták Miklós üzlettársa volt.
Makro / Külgazdaság Megszólalt az autópálya-koncesszor a szerződésbontásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 14:05
Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége közleményt adott ki.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor 29-szer szállt meg a brüsszeli luxushotelben
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 12:51
Ez összesen 119 760 022 forintba került.
Makro / Külgazdaság Váratlanul sokkal olcsóbb lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 09:48
Pénteken tovább csökkentek az üzemanyagok országos átlagárai.
Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG