Az eredetileg az energiaárak mérsékléséről szóló egyeztetés háromórás vitába torkollott, ami még a vezetők közös ebédjét is jelentősen elcsúsztatta – számolt be a Politico. A nézeteltérés középpontjában az ETS2 néven ismert kibocsátáskereskedelmi rendszer állt, amely 2028-tól a közúti közlekedésben és az épületek fűtésében felhasznált fosszilis energiahordozókra is szén-dioxid-kibocsátási árat vezetne be. A költségeket az üzemanyag- és energiaszolgáltatók részben továbbháríthatják a fogyasztókra, így a változás a tankolás és a fűtés árát is növelheti.
Olaszország és Lengyelország vezetésével Magyarország, Csehország, Szlovákia és Görögország is azt szorgalmazta, hogy a rendszer indulását legalább 2030-ig halasszák el. Az érintett országok szerint az energiapiaci helyzet alapvetően megváltozott a közel-keleti konfliktus következtében, ezért az újabb költségek tovább növelnék a háztartások és a vállalkozások terheit. Észtország ennél is tovább ment, és felvetette az ETS2 teljes eltörlésének lehetőségét.
A halasztást ugyanakkor az északi tagállamok, Hollandia, Franciaország és Németország is ellenezte. A szabályozás támogatói szerint a kibocsátáskereskedelem kulcsfontosságú az európai klímacélok teljesítéséhez és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentéséhez. A vita nemcsak az új rendszerre, hanem a már működő, elsősorban az ipart és az energiatermelést érintő kibocsátáskereskedelemre is kiterjedt, amelynek szabályain szintén változtatnának egyes tagállamok.
A csúcstalálkozón végül nem született döntés az ETS2 bevezetésének elhalasztásáról. Az uniós vezetők ehelyett arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az új rendszer várható hatásait és a fogyasztókat védő intézkedéseket. Az energiaárak csökkentésének kérdése így továbbra is komoly politikai feszültségforrás maradhat az Európai Unión belül.
Kimagasló negyedéves eredményt közölt a Mol. 
