„Mielőtt az elmúlt két évben belecsöppentem a politika világába, közgazdászként és befektetési szakemberként dolgoztam, és sokszor szeretek ma is így gondolni magamra” – kezdte előadását Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 című szeptember 22-i konferenciáján. Ez a gondolat a közpénz kezelése kapcsán később még visszaköszönt a prezentációban, ami alapvetően a magyar gazdaságpolitika következő négy évre szóló prioritásait jelölte ki.
Fotó: Facebook/Porcher Áron
Tényleg elhúzott Románia
Porcher Áron szerint a magyar gazdaságot leginkább a beruházások elmaradása húzza vissza. „Jelenleg 28 százalék azoknak a magyar vállalkozásoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban beruházásokat terveznek. 2014-ben ez az arány még 77 százalék volt. Az a célunk, hogy legalább erre a szintre visszaemeljük a cégek beruházási hajlandóságát” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátéve, hogy az elmúlt négy évben 30 százalékot csökkent a beruházások volumene Magyarországon, ami a gazdaság számos területére kihat. Például a termelékenység növekedésére, ami az elmúlt években megtorpant idehaza.
„Nominális szinten ugyan látunk egy javulást, de relatív felzárkózás nem történik. A magyar vállalatok termelékenysége az európai uniós átlag 70 százalékán áll. Eközben Románia termelékenysége látványosan javult, és 76 százalékkal már lehagyta Magyarországét”
– folytatta Porcher Áron. A régióban Csehország az uniós átlag 80, Szlovákia pedig a 81 százalékán áll.
„Modellváltásra van szükség”
A GEM államtitkára szerint a jelenlegi gazdasági modellünk, ami a tőke- és technológia-transzferre, valamint a jellemzően olcsó munkahelyek létrehozására épült, mára „kifutotta az idejét”. Bár sok mindent köszönhetünk ennek a gazdasági szerkezetnek, az csak egy ideig támogatta a tényleges gazdasági felzárkózást.
„Modellváltásra van szükség, ami több tudásra, több hazai termékre és magasabb bérekre kell, hogy épüljön. Az elmúlt években a magyar alvállalkozókat, a kkv-szektort nem sikerült olyan mélységekben beépíteni a termelési láncokba, mint amire szükség lett volna” – jelentette ki az államtitkár.
Erre utal az is, hogy Magyarország teljes bruttó exportbevételének nagyjából az 50 százaléka kötődik a hazai cégek hozzáadott értékéhez.
Pedig a földrajzi lehetőségeink logisztikai és kereskedelmi szempontból kifejezetten kedvezőek és még tovább javulhatnak, ha a nyugat-balkáni országok is csatlakoznak majd az Európai Unióhoz.
„A kérdés, hogy tényleg csak egy tranzitország maradunk, vagy logisztikai és stratégiai központ leszünk Európa szívében. Ahhoz, hogy az EU bővítéséből a magyarországi cégek is profitáljanak, most kell meghatározó regionális szereplővé válnunk” – jelentette ki az államtitkár.
Fókuszban a kkv-k, de ezúttal már tényleg?
A termelékenység és a magyar vállalatok alacsony hozzáadott értéke mellett Porcher Áron kiemelte, hogy jelentős mértékben kell növelni a kutatásfejlesztésre fordított összegeket is.
„Az Európai Unió tagállamai átlagosan a GDP 2,2 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, Magyarország viszont mindössze 1,3 százalékot. Emellett diverzifikáltabb gazdaságra van szükségünk: jelenleg a feldolgozóipar 26 százaléka a járműgyártáshoz, 13 százaléka az elektronikai iparhoz kapcsolódik. Ez önmagában nem baj, azonban, ha egy globális iparági visszaesés következik be, akkor az jelentősen hat a magyar gazdaság kilátásaira is” – tette hozzá. Megjegyezve, hogy kiszámítható gazdasági környezetet szeretnének teremteni, világos utat kijelölve a vállalatok számára.
„A bizonytalanságnak ugyanis ára van”
– utalt az államtitkár arra, hogy április 12-e előtt a jelenleginél magasabb kamatterhek nyomták a magyar állam vállát a pénzpiaci kamatfelárak miatt.
Az államtitkár nyilvánvalóvá tette, hogy a gazdaságpolitika 2030-ig a kkv-szektor fejlesztését helyezi előtérbe. Ez persze a magyar cégszerkezetet realitásait figyelembe véve egyáltalán nem meglepő.
A hazai vállalatok több mint 99 százaléka kis- és közepes vállalkozás és a magyarországi foglalkoztatotti létszám 65 százalékát fedik le. Ugyanakkor a gazdasági hozzáadott értékük már csak 41 százalék, míg Magyarország exportbevételének mindössze 12,8 százalékát adják.
„A kkv-szektorban látjuk az igazi lehetőséget, azonban ennek fejlesztése egy hosszabb, lassabb folyamat” – fogalmazott Porcher Áron. Hozzátette, hogy a siker egyik kulcsa lehet, hogyha minél több kkv gondolkodna el a magyar mellett a közös, 440 millió európai piacban rejlő lehetőségekben is (jelenleg minden ötödik kis- és közepes vállalkozás végez exporttevékenységet Magyarországon).
Már csak azért is a kkv-szektorra helyeződik a hangsúly, mert az államtitkár szerint nincs akkora munkaerőtartalékunk, ami lehetővé tenné, hogy jelentős számban hívjunk be további külföldi nagyvállalatokat az országba. Ez ráadásul nem is lenne igazán kifizetődő, hiszen a multinacionális cégek érthető módon a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokat az anyagországban tartják.
AI, energia, turizmus
A GEM államtitkára előrelépési lehetőségként említette a mesterséges intelligenciát. Jelenleg a lakosság 69 százaléka használja az AI-t („ami kifejezetten jó arány”), azonban a vállalkozásoknak mindössze a 7 százaléka. Holott az EU-s átlag 20 százalék. Porcher Áron szerint a mesterséges intelligencia olyan ügynökfunkciókat adhat a cégek kezébe, amik a folyamatok automatizálásán keresztül jelentősen javíthatják a vállalatok hatékonyságát. Ráadásul egy ilyen „beruházásnak” nincs is komolyabb költsége.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy nemcsak az iparban, hanem az energiapiacon is a diverzifikációra törekednek. Jelenleg az itthon felhasznált villamosenergia 20 százalékát importáljuk, azonban ezt jellemzően este, magasabb áron tesszük meg, amikor például a napelemek nem termelnek.
„Az európai uniós források nagyon fontosak a tárolókapacitások kiépítése szempontjából. 2030-ig 4000 megawattnyi szélerőműtendert is kiírunk, aminek első pályázati kiírása október végéig érhető el” – mutatott rá.
Porcher Áron szerint a turizmusban is óriási lehetőségek rejlenek, a céljuk „a négy évszakos turizmus megteremtése”. Jelenleg elérhető a turisztikai vállalkozások számára az 5+5-ös támogatási program, de a kormányzat további megoldásokban gondolkozik.
Átírt Fidesz-kampányszlogen
„Tizenhat éve az egymillió új munkahely volt a Fidesz ígérete. Most más időket élünk: egymillió jól fizető munkahelyre van szükség, amitől itthon maradnak a fiatalok, megtakarítások képződnek és egyre többen mernek vállalkozni” – fogalmazta meg az új gazdaságpolitika egyik ars poeticáját az államtitkár. Majd visszatért az előadás elején említett vagyonkezelői múltjához.
„Mi az adófizetők pénzét kezeljük, vagyonkezelőként gondolkozunk. Az emberek pénzét úgy kell maximalizálnunk, hogy az a lehető legnagyobb társadalmi és gazdasági hasznot hajtsa. Célzott támogatásokat szeretnénk kialakítani, de az rossz gazdálkodás, hogyha ezeket a pénzeket vesztes projektekre szórjuk el” – hangsúlyozta.
Porcher Áron kiemelte a Tisza választási ígéretei között is szereplő, több mint 30 intézkedést tartalmazó Ganz Ábrahám Programot. Ennek egyik legfontosabb eleme, a korábban befagyasztott európai uniós források hazahozatala már teljesült. Emellett kibővítenék a kkv-hitelezést, a célzottabb, decentralizáltabb mikrohitelezésre koncentrálva.
Majd az államtitkár két konkrét gazdaságpolitikai tervet is megemlített. Az egyik a KKV Mesterprogram, amiben minősített szakértők adnak tanácsot a kis- és közepes vállalkozásoknak. A másik pedig a beszállítófejlesztési program, amiben a nagyvállalatokat mentorként segítenék az alvállalkozóknak.
Az ötpontos vállalás
Porcher Áron az előadása végén öt pontban határozta meg a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit a 2030-ig tartó politikai ciklus végéig:
- A magyar vállalatok termelékenységét minél hamarabb a régiós átlaghoz, 80 százalékhoz szeretnék elmozdítani.
- Jelenleg a magyar kis- és közepes vállalkozások 5 százaléka exportál. Ezt 8 százalékra, majd e fölé emelnék.
- A kkv-szektor exportárbevételből való részesedését a jelenlegi 12-ről 15 százalék fölé növelnék.
- A kutatás-fejlesztésre való ráfordítást GDP-arányosan 2 százalékra vinnék fel 2030-ig. Hosszabb távon pedig a 3 százalékos ráfordítás a cél.
- Az éves GDP-növekedési ütemben a 3-4 százalék közötti sávot jelölte ki az államtitkár.
A jegybanki alapkamatról határozott a Monetáris Tanács. 
