„Meg kell érteniük az ország vezetőinek, hogy a gazdasági növekedést a vállalatok teljesítménye, és nem a különböző politikai machinációk okozzák” – ezzel a felütéssel mutatta be Szendrői Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a szervezet legújabb javaslatcsomagját, amit a Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium, illetve a tárca irányítása alatt álló háttérintézmények (Exim, HIPA, HEPA, Magyar Fejlesztési Bank) elé terjesztenek megvitatásra.
Fotó: Facebook/Kapitány István
A cél, hogy a kormányváltással elindult új gazdasági korszakban minél több magyar tulajdonú vállalat legyen képes saját tudásra, termékre, márkára és értékesítési hálózatra támaszkodva a nemzetközi piacokon is meghatározó szereplővé válni – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Több korszak is lezárult a gazdaságban
Magyarország az elmúlt években egyértelmű növekedési korlátokba ütközött: a GDP már bő három éve messze alulmúlja a várakozásokat, és tavaly is gyakorlatilag egy helyben toporgott a gazdaság (0,5 százalékkal bővült éves alapon). Ez pedig egyáltalán nem csak a külső okokban keresendő.
Szendrői Gábor szerint jól látszik, hogy a munkaerő és a tőke oldalán is szinte teljesen kimerítettük azokat a lehetőségeket, amelyek az 1990-es rendszerváltozás után, illetve a 2010-es években még segítették a magyar gazdaság felzárkózását.
A munkaerőpiaci mutatókat tekintve csak a nők foglalkoztatottságban és a részmunkaidő elterjedtségében nem vagyunk ott a közvetlen európai élmezőnyben. Már az olcsó munkaerő sem jelent igazi vonzerőt. Egyes IT-munkakörökben például egy magyarországi fejlesztőmérnök teljes munkaerőköltsége megegyezik egy luxemburgi szakemberével – hozott egy példát az MGYOSZ alelnöke, aki egyben a Concorde MB Partners ügyvezetője is.
Emellett a külföldi működőtőke-beruházások (FDI) korszaka is lezárult: ezek a projektek világszerte zuhanórepülésbe kezdtek. Ráadásul a magyar cégek a nagy termelőberuházásokból – amelyek a 2020-as évek elején leginkább a távol-keleti gyárak érkezését jelentették – csak elvétve tudtak profitálni. A legmagasabb szintű, Tier 1-es magyar beszállítója a német Mercedesnek is csak elvétve akad, a BYD és a CATL esetében pedig sokkal rosszabb a helyzet.
„Gyakorlatilag Németh Miklós óta egyetlen magyar miniszterelnök sem kért az adott külföldi beruházótól olyan jelentős magyar beszállítói arányt, mint ami még ma is megfigyelhető a Suzukinál”
– érzékeltette Szendrői Gábor.
Arról, hogy miként kellene az exportra termelő cégek támogatását segíteni és miért jelentenek zsákutcát a hazánkba települt távol-keleti (jellemzően akkumulátoripari) nagyberuházások, a teljes cikkben olvashatnak.
A szakértővel tavaly év végén a hazai cégek versenyképességéről beszélgettünk a Klasszis Podcastban. A műsort itt hallgathatják, vagy nézhetik vissza:
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
