A korábban vártnál gyorsabb ütemben nőtt a magyar gazdaság az idei második negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében felfelé húzta az első becslésében szereplő számokat. Így éves szinten – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – 1,6 százalék helyett 1,7 százalékkal, negyedéves alapon pedig 0,4 százalék helyett 0,5 százalékkal bővült a gazdaság. Az adatokról részletesen ebben a cikkben olvashatnak.
Hivatalos: a stagnálás vége
Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság immár sorozatban az ötödik negyedévben bővült az előző év azonos időszakához képest.
„Ezzel végre egyértelműen magunk mögött hagytuk az előtte három és fél évig tartó stagnálás időszakát”
– emelte ki a második negyedéves GDP-adathoz fűzött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ilyen sorozatra ugyanis legutóbb 2021 áprilisa és 2022 szeptembere között volt példa (akkor zsinórban hat negyedéven át bővült a GDP éves bázison).
A termelési oldalon, az éves bázisú indexet figyelve az iparnak és a szolgáltatásoknak volt a legnagyobb szerepe. Utóbbi nem meglepetés, előbbi viszont úgy tűnik, hogy maga mögött hagyta a sanyarú éveket (2024 márciusától 2025 végéig minden hónapban csökkenést mért a KSH).
„Az ipar hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal bővült, ez érezhető javulás a korábbiakhoz képest: az első negyedévben 0,8 százalék volt a növekedés, előtte pedig még mérséklődött az ágazat teljesítménye”
– írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Aki a növekedési fordulat hátterében két tényezőt azonosított. Egyfelől az új gyárak fokozatos indulását, másfelől pedig a külső kereslet javulását.
Összeomlottak a beruházások
A legnagyobb csalódást pedig a felhasználási oldalon a beruházások okozták. A szektor éves alapon 6,3 százalékkal zsugorodott. „Ez 2022 vége óta nem látott negatív rekord” – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető közgazdásza inkább csak reményként fogalmazta meg, hogy
„a beruházások visszaesése részben még az előző kormányzat által indított projektek felülvizsgálatával és felfüggesztésével függ össze, így átmeneti jelenségnek bizonyulhat. Miközben az év vége felé a lehívott uniós források hatására meredek emelkedésnek indulhatna a beruházási tevékenység.”
A teljes cikkből kiderül, hogyan teljesített a mezőgazdaság a történelmi aszály közepette, miért vannak még mindig csapdahelyzetben a hazai kkv-k, és milyen egyéb választási hatások befolyásolták a második negyedéves magyar GDP-t. Természetesen az egész éves növekedési várakozásokról is olvashatnak.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
