Sosem volt még ilyen sok pénze az államnak

A 2025 nyarán elfogadott 2026-os költségvetési terv nem volt reális, a GDP-arányos deficit már tavaly decemberben is meghaladta a megnövelt előirányzatot előirányzatot,

az idei évre az eredményszemléletű hiány az eredeti tervezet duplája lesz

– közölte hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Tardos Gergely laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor tudósítása szerint. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója hozzátette, az augusztus végén benyújtott pótköltségvetésnek megfelelően módosították a büdzsé finanszírozási tervét.

Tardos aláhúzta, két fontos tényezőt kellett figyelembe venniük: egyrészt hogy a kormányzat euróbevezetési tervet tűzött ki, másrészt hogy teljesítették az uniós (RRF) források lehívásához szükséges feltételeket.

Az ÁKK vezetője közölte, mindhárom finanszírozási pillér, így az intézményi forint- és devizapapírok, illetve a lakossági papírok piacán is igen erős volt a kereslet. Kiemelte, mind a forint-, mind a devizapapírok piacán csökkent a magyar hozamfelár, míg a lakossági állampapírok piacán a fix kamatozású kötvények felé tolódott el a kereslet.

Tardos Gergely rámutatott, a kincstári likviditás, azaz a jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számla (KESZ) egyenlege júliusban történelmi csúcsra, 5500 milliárd forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy az ÁKK felkészült a költségvetési hiány és a lejáratok finanszírozására.

Az elnök-vezérigazgató azt mondta,

„az ÁKK kényelmes helyzetben van”,

mert a nettó kibocsátási terv forintban 99 százalékban, devizában 68 százalékban teljesült, utóbbi pedig az RRF-források hitelrészének decemberi beérkezésével teljesül, és bruttó kibocsátásban is az időarányos résznél tartanak.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatban az ÁKK vezetője aláhúzta, az azokból létrejövő projekteket a kormányzat augusztusban összesen 2186,9 milliárd forint összegben előfinanszírozta, ez a pénz a Magyar Fejlesztési Banknál, illetve a Vonatflotta Zrt.-nél rendelkezésre áll, akik ebből diszkont kincstárjegyeket vásároltak, amik a megvalósulás folyamatában fognak likviddé válni.

A jövő évi hiánycélról Tardos Gergely azt mondta, „jóval alacsonyabb kell, hogy legyen”, mint idén, de hozzátette, a készülő költségvetésben szereplő hiánycélról „konkrét információ nem hangzott el”.

Ugyancsak újságírói kérdésre az ÁKK elnök-vezérigazgatója azt mondta, a forint erősödése és a hozamfelár csökkenése „akár 1 százalékponttal is csökkentheti” a költségvetésnek most a GDP 4 százalékára rúgó kamatterheit. Megerősítette, jelenlegi folyamatok mellett

ez az összeg nagyságrendileg 1000 milliárd forint,

de hosszú távon a hatása akár kétszer ekkora is lehet.

A szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor teljes cikke ide kattintva olvasható. >>