4p

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése az euró magyarországi bevezetésének négy kritikus területét veszi sorra: mi az, amire a maastrichti kritériumokon túl kiemelten ügyelni kell, hogy sikeres lehessen a közös európai pénz bevezetése a 2030-as cél figyelembe vételével.

A GKI úgy látja, a befektetők hisznek a magyar euróban, a hazai hozamszintek és felárak az utóbbi hónapokban jelentős mértékben csökkentek. Ha nem csak gyors, hanem sikeres euróbevezetést szeretnénk, akkor a maastrichti nominális feltételeken felül legalább négy olyan terület van, amiről kevesebbet hallani, pedig alapjaiban határozhatják meg a közös pénz átvételének kimenetét és sikerességét – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Nem szabad elkapkodni, mert bukás lehet a vége
Nem szabad elkapkodni, mert bukás lehet a vége
Fotó: Privátbankár

Kármán András pénzügyminiszter júniusban megerősítette: Magyarország 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat. A piac hisz neki: az állampapír-hozamok és a felárak csökkenése azt jelzi, hogy a befektetők egy gyors és „szinte tökéletes” csatlakozást áraznak.

A GKI elemzése ugyanakkor négy olyan területet azonosít, amelyek a formális kritériumokon túl fejtörést okozhatnak, és amelyekre a következő négy évben érdemes figyelni.

Felidézik, Magyarország az öt maastrichti feltétel közül jelenleg egyet teljesít: az inflációs feltételt. A többi, az államháztartási hiányra, az adósságrátára, az árfolyam-stabilitásra és a hosszú távú hozamokra vonatkozó előírások teljesítése egyelőre várat magára. A GKI elemzése rámutat: még ha mind az öt feltétel teljesül is, a bevezetés sikerét négy mélyebb tényező dönti majd el. Az euró nem cél, hanem eszköz: az eldőlni látszik, hogy a gazdaságpolitika az eurón keresztül tervezi sikeressé tenni a magyar gazdaságot, azaz az igazi kérdés egyre inkább az, hogy milyen állapotban csatlakozik Magyarország az eurózónához, és nem az, hogy csatlakozik-e.

Az első a nemzetközi környezet. Sikeres euróbevezetéshez ugyanis stabil külső háttér kell, miközben a geopolitikai feszültségek nem csillapodnak: az olajár 100 dollár fölött alakul, az amerikai tízéves kötvényhozam 5 százalék fölé kúszott. A második a strukturális felkészültség: a magyar gazdaság extenzív növekedési modellje kifulladt, a magyar gazdaság termelékenysége alacsony, energiaigénye magas, a beruházások stagnálnak, a munkanélküliség emelkedik. A harmadik a fiskális környezet, különös tekintettel annak szerkezetére, hiszen a 7,5 százalékos idei hiányból úgy kell eljutni a maastrichti szintre, hogy közben a védelmi, a zöld és a hosszú távú kilátásokat meghatározó humán ágazatok beruházási igénye egyre emelkedik, és kérdéses, hogy ezeket a területeket milyen mértékben lehet EU-s forrásokból felzárkóztatni. A negyedik kritikus terület a monetáris alkalmazkodás: az infláció valóban alacsony, de ennek eléréséhez a jegybank jelenleg 300-400 bázispontos reálkamatot tart fenn, ami gyors reálfelértékelődést okoz, ami a reálgazdaság bizonyos szereplőit hátrányosan érinti. Kérdés ezért előretkintve is, hogy a reálgazdasági szereplők alkalmazkodási igényét figyelembe véve mi az egész folyamat optimális időzítése és lefutása, illetve, hogy az euróval megérkező alacsonyabb reálkamat mellett a magyar infláció tartósan mérsékelt tud-e majd maradni a jelen feltételek mellett.

A GKI elemzése szerint a piaci árazás optimista, a társadalmi támogatottság magas, a potenciális előnyök – azaz a tartósan alacsonyabb kamatok, az árfolyam-kockázat megszűnése, az EKB hitelességének importálása – valós lehetőséget jelentenek. A piaci támogatás egy megelőlegezett bizalmat tükröz, ami ugyanakkor felelősséget is hordoz magában. Mivel az eurócsatlakozás egy gyakorlatilag visszafordíthatatlan integrációs kapcsot teremt, így nem a leggyorsabb, hanem a legjobban előkészített út vezet sikerre. A négy felsorolt kritikus területen elért eredmények és előrehaladások nem egymástól függetlenül, hanem együtt és egyszerre fognak dönteni arról, hogy Magyarország képes lesz-e egy versenyképes, kiegyensúlyozott gazdaságként csatlakozni az euróhoz, elkerülve annak a csapdáját„, hogy beleerőltesse” magát az eurózónába – zárul a szervezet közleménye.

A teljes elemzés ide kattintva olvasható.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
Makro / Külgazdaság Kedden is zsebrevágott 20 milliárdot a magyar állam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:32
Alig változott a kamat.
Makro / Külgazdaság Milliárdok az erdőben: ezt lehet tudni a Seszták-ügyben talált pénzről eddig
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:19
Mit és hogyan vizsgálnak a nyomozók a talált pénzzel kapcsolatban? Mi lesz a milliárdok sorsa? Válaszolt a szakértő.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG