7p

Lesújtó képet fest az Európai Központi Bank friss konvergenciajelentése Magyarországról. Már csak öt ország szerepel a jelentésben, ennyien maradtak az uniós csatlakozó tagállamok közül, amelyek vállalták az euró valamikori bevezetését. Közöttük Magyarország a szégyenpadon csücsül, más régiós tagállamok legalább részsikereket tudtak felmutatni. 

Az áprilisi választások után éles fordulat következett be a politikában az euró bevezetésével kapcsolatban is. A hivatalban lévő pénzügyminiszter, Kármán András mintegy két hete a következőket nyilatkozta az MTI tudósítása szerint:

„A kormány még ebben az évben benyújtja a felülvizsgált középtávú költségvetési pályát, amely az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítéséhez vezető utat is fel fogja vázolni.”

Újabb nehéz kereszt a kormány vállán

Fenti szavaknak különös súlyt ad, hogy ugyancsak nagyjából két hete az Európai Központi Bank (EKB) nyilvánosságra hozta legfrissebb konvergenciajelentését. Ebben a még nem euróval fizető uniós tagországok úgynevezett konvergenciakritériumait és teljesülésüket vizsgálják.

Az EKB elemzése főleg Magyarország és Románia számára lesújtó, lesz tehát dolga Magyar Péteréknek a fiskális és makrogazdasági folyamatok terén, ha az országot néhány éven belül az elit klub, vagyis az eurózóna tagjai közé sorolnák.

Az EKB a friss elemzésében a maastrichti szerződés nyomán maastrichti kritériumoknak, avagy más néven konvergenciakritériumoknak nevezett négy, a gyakorlatban inkább öt fő területre fókuszál az euró bevezetése szempontjából. A konkrét területekről itt olvashat.

Magyarország: nem sok jót mutat az összkép

2026 májusában a harmonizált magyar infláció 12 hónapos átlaga 3,3 százalék volt, ami érezhetően meghaladja a 2,7 százalékosra mért úgynevezett stabilitási referenciaértéket. A túlzottdeficit-eljárást, mely 2024 óta húzódott, az idén felfüggesztették.

Magyarország költségvetési hiánya 2025-ben a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 4,7 százalékát tette ki, miközben ezen a téren 3 százalék lenne a még „megtűrt” plafon.

Az államadósság szintje ugyanekkor 74,6 százalékra emelkedett magasan a szükséges 60 százalékos limit fölé.

A forint sem lépett be nyilvánvalóan az ERM II árfolyamstabilitási rendszerbe, amely az euró bevezetésének az előszobája. 2026. június közepén az EKB 349,68 forint-euró árfolyamot rögzített. A hosszú távú kamatlábak átlaga 6,7 százalék volt, jócskán az 5,1 százalékos referenciaszint felett.

  • Zárásként kiemelte az EKB, hogy a magyar jogrendszer továbbra sem tesz eleget a jegybanki függetlenségre, valamint a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó uniós előírásoknak.

Emellett a hazai szabályozás az euró egységes helyesírási előírásainak sem felel meg, de jogilag sem biztosítja az eurórendszerbe történő integrációt – derült ki a jelentésből. Az EKB ugyanis előírná, hogy minden tagállam, amelyik bevezeti a közös fizetőeszközt, rövid o-val írja a nevét, a magyaros „euró” írásmód nem megengedett.

A magyar helyzet, ami jól jelzi, fegyelmezett gazdaságpolitika, és politikai akarat  kell az euró eléréséhez
A magyar helyzet, ami jól jelzi, fegyelmezett gazdaságpolitika, és politikai akarat kell az euró eléréséhez
Fotó: EKB - Eurostat - NB

Románia: a padtárs

Idén májusban a román harmonizált infláció 8,4 százalék volt, messze a 2,7 százalékos referenciaérték felett. A 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország költségvetési hiánya 2025-ben 7,9 százalékos lett, miközben az államadósság 59,3 százalék maradt.

  • A túlzottdeficit-eljárást Romániában is felfüggesztették 2026 júniusában.

A hosszú távú kamatláb 6,7 százalék volt, és természetesen a román fizetőeszköz sem vett még részt az ERM II rendszerben. Emellett az EKB szabályozási hiányosságokat is említ a jelentésében, a román jogrendszer sem teljesíti teljes mértékben a jegybanki függetlenség követelményeit.

Csehország: az éltanuló

Csehország a legtöbb kritériumot teljesíti. A harmonizált infláció az idén májusban a 12 hónapos átlag alapján 1,9 százalék volt, ami alatta van a referenciaszintnek.

A csehek ellen nincs és nem is volt érvényben túlzottdeficit-eljárás: a 2025-ös költségvetési hiány a GDP 2,1 százaléka volt, az államadósság pedig 44,3 százalékot ért el.

A hosszú távú kamatlábak átlaga 4,5 százalékot tett ki, teljesítve az 5,1 százalékos határértéket.

A tagok a csatlakozáskor vállalták az euró bevezetését
A tagok a csatlakozáskor vállalták az euró bevezetését
Fotó: Magnific

Csehország esetében tehát a legtöbb fontos mérföldkő teljesül, igazából csak a döntéshozókon múlik, beléphet-e az ország az euróövezetbe. Ehhez az EKB jelentése szerint a jogszabályokon kellene módosítani, illetve be kellene lépni az ERM II rendszerbe. Az euró bevezetését azonban a csehek – szemben a magyarokkal – nem támogatják. A cseh korona ugyanis az egyik legrégebbi fizetőeszköz a kontinensen, jogi és történelmi értelemben az 1892-ben bevezetett osztrák-magyar korona közvetlen utódja. 

A csehek részben a nemzeti valutájuk iránt érzett büszkeség miatt – hasonlóan korábban a britekhez – nem szeretnék bevezetni az eurót, részben gazdasági okokra hivatkozva: nem szeretnék feladni a jegybanki függetlenség nyújtotta előnyöket. A cseh korona árfolyama is sokkal stabilabb volt az elmúlt évtizedekben a vezető devizákkal szemben, mint a forinté. 

Lengyelország is messze van az eurótól

A lengyelek sem állnak sokkal jobban a jelentés szerint, mint a magyarok. 2026 májusában Lengyelországban a harmonizált infláció 12 hónapos átlaga 2,9 százalék volt, ez enyhén meghaladja a referenciaként megadott értéket.

A túlzottdeficit-eljárás Magyarországhoz hasonlóan két éve indult a lengyelekkel szembeb, de ezt is felfüggesztették.

  • Az ország költségvetési hiánya 2025-ben a GDP 7,3 százalékára rúgott, míg az államadósság 59,7 százalék volt, azaz valamivel a küszöb alatt.

A hosszú távú kamatlábak átlaga 5,4 százalékot tett ki, ami meghaladja az 5,1 százalékos határértéket, és természetesen az ERM II-be a lengyel zloty sem lépett be.

Az EKB megállapítása szerint a lengyel jogszabályok sem felelnek meg teljesen az euró bevezetéséhez szükséges jegybanki függetlenség követelményeinek.

Svédország: nem Maastricht miatt nem lépnek be

Svédország Csehországhoz hasonlóan a gazdasági elvárásokat tökéletesen teljesíti. A harmonizált infláció 12 hónapos átlaga 2,2 százalék volt idén tavasszal, ami referencia alatt maradt, és az ország ellen nincs érvényben túlzottdeficit-eljárás. Más mutatók alapján is az egyik legstabilabb európai gazdaság a svédeké:

  • A 2025-ös költségvetési hiány a GDP 1,3 százaléka volt, míg az államadósság 35,1 százalékot ért el.

A hosszú távú kamatlábak átlaga 2,6 százalékot tett ki, teljesítve az 5,1 százalékos határértéket.

A svédeknél is csak a jogrendszert kellene harmonizálni, euró-kompatibilissá tenni, emellett jelentkezni az ERM II-be, és két év múlva már fizethetnének is euróval, ha akarnának. De nem akarják, a lakosság többsége ugyanis a 2003-as rossz emlékezetű népszavazáson az euró bevezetése ellen voksolt, ők is ragaszkodnak a koronához. Már csak azért is, mert vizuálisan, művészi értelemben is szebbnek tartják ezeket a bankjegyeket, mint az eurót. 

Svéd korona bankjegyek: nem szeretnének a lakosok eurót ezek helyett
Svéd korona bankjegyek: nem szeretnének a lakosok eurót ezek helyett
Fotó: Banknoteinfo

Friss: magyar céldátummal jelentkezett a Morgan Stanley

A Goldman Sachs amerikai pénzügyi szolgáltató és befektetési bank közlése szerint Magyarország 2031-ben csatlakozhatna reálisan az eurozónához. Addig szükséges, hogy a fent is jelzett maastrichti kritériumok teljesítéséhez szükséges reformok ütemezetten megvalósuljanak. A pénzintézet friss céldátumáról itt olvashat bővebben:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elképesztő összegű uniós forrás érkezik Magyarországra decemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 22. 15:55
Legalább 1120 milliárd forint értékű uniós forrást kap Magyarország, amelyből gazdaságfejlesztési és energetikai programokat hajt végre a kormány. 
Makro / Külgazdaság Pánik Amerikában – a Covidhoz hasonló sokk van kialakulóban
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 15:33
Bepánikoltak az amerikai fogyasztók, szinte mindent visznek.
Makro / Külgazdaság Kármán András a levegőbe csaphatott – komoly elismerésről beszélt a pénteki ítélet után
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:41
Kommentálta a legfrissebb hitelminősítői döntést a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Fordulat? Végleg megnyílhat a Hormuzi-szoros – megszólalt az iráni külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:24
Abbász Aragcsi az irtáni sajtónak ejtette el a részleteket.
Makro / Külgazdaság Erre a minősítésre várt Magyar Péter és az egész ország
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 23:23
Ítéletet mondott Magyarországról a Moody’s, negatívról stabilra javította a kilátásokat.
Makro / Külgazdaság Végre újra fellendül a hazai hitelezés?
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:59
Friss jelentést tett közzé a jegybank.
Makro / Külgazdaság Ezt gondolják a vállalkozók a bérmegállapodásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:23
A VOSZ a jövőben a termelékenységi mutatót is belevenné a béremelési pálya számításába.
Makro / Külgazdaság Boldog lehet Magyar Péter, megnyílik a 10 milliárd eurós pénzcsap
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:38
A Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben végső, 10 milliárd euró összegű, a NextGenerationEU keretében benyújtott kifizetési kérelmét.
Makro / Külgazdaság Startupok és befektetők találkoznak a MeOut Summit és a TőkePortál nyitó kísérőrendezvényén a Zwack Unicum Házban
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:10
A TokePortal.com által szervezett Ecosystem Talks népszerű programsorozat november 24-én, kedden 16 és 19 óra között rendezi meg a Welcome & Pitch eseményt a budapesti Zwack Unicum Házban.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós üzlettársának neve bukkan fel az elásott milliárdok ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 15:54
Bóka János szerint a Tisza „lebukott”, mert nem Seszták Miklós, hanem Fabó György ingatlanjain találták meg az ominózus 6,5 milliárd forintnyi készpénzt. Magyar Péter szerint „a Fidesz legtragikomikusabb időszakához érkeztünk”. Fabó György Seszták Miklós üzlettársa volt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG