Az áprilisi választások után éles fordulat következett be a politikában az euró bevezetésével kapcsolatban is. A hivatalban lévő pénzügyminiszter, Kármán András mintegy két hete a következőket nyilatkozta az MTI tudósítása szerint:
„A kormány még ebben az évben benyújtja a felülvizsgált középtávú költségvetési pályát, amely az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítéséhez vezető utat is fel fogja vázolni.”
Újabb nehéz kereszt a kormány vállán
Fenti szavaknak különös súlyt ad, hogy ugyancsak nagyjából két hete az Európai Központi Bank (EKB) nyilvánosságra hozta legfrissebb konvergenciajelentését. Ebben a még nem euróval fizető uniós tagországok úgynevezett konvergenciakritériumait és teljesülésüket vizsgálják.
Az EKB elemzése főleg Magyarország és Románia számára lesújtó, lesz tehát dolga Magyar Péteréknek a fiskális és makrogazdasági folyamatok terén, ha az országot néhány éven belül az elit klub, vagyis az eurózóna tagjai közé sorolnák.
Az EKB a friss elemzésében a maastrichti szerződés nyomán maastrichti kritériumoknak, avagy más néven konvergenciakritériumoknak nevezett négy, a gyakorlatban inkább öt fő területre fókuszál az euró bevezetése szempontjából. A konkrét területekről itt olvashat.
Magyarország: nem sok jót mutat az összkép
2026 májusában a harmonizált magyar infláció 12 hónapos átlaga 3,3 százalék volt, ami érezhetően meghaladja a 2,7 százalékosra mért úgynevezett stabilitási referenciaértéket. A túlzottdeficit-eljárást, mely 2024 óta húzódott, az idén felfüggesztették.
Magyarország költségvetési hiánya 2025-ben a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 4,7 százalékát tette ki, miközben ezen a téren 3 százalék lenne a még „megtűrt” plafon.
Az államadósság szintje ugyanekkor 74,6 százalékra emelkedett magasan a szükséges 60 százalékos limit fölé.
A forint sem lépett be nyilvánvalóan az ERM II árfolyamstabilitási rendszerbe, amely az euró bevezetésének az előszobája. 2026. június közepén az EKB 349,68 forint-euró árfolyamot rögzített. A hosszú távú kamatlábak átlaga 6,7 százalék volt, jócskán az 5,1 százalékos referenciaszint felett.
- Zárásként kiemelte az EKB, hogy a magyar jogrendszer továbbra sem tesz eleget a jegybanki függetlenségre, valamint a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó uniós előírásoknak.
Emellett a hazai szabályozás az euró egységes helyesírási előírásainak sem felel meg, de jogilag sem biztosítja az eurórendszerbe történő integrációt – derült ki a jelentésből. Az EKB ugyanis előírná, hogy minden tagállam, amelyik bevezeti a közös fizetőeszközt, rövid o-val írja a nevét, a magyaros „euró” írásmód nem megengedett.
Fotó: EKB - Eurostat - NB
Románia: a padtárs
Idén májusban a román harmonizált infláció 8,4 százalék volt, messze a 2,7 százalékos referenciaérték felett. A 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország költségvetési hiánya 2025-ben 7,9 százalékos lett, miközben az államadósság 59,3 százalék maradt.
- A túlzottdeficit-eljárást Romániában is felfüggesztették 2026 júniusában.
A hosszú távú kamatláb 6,7 százalék volt, és természetesen a román fizetőeszköz sem vett még részt az ERM II rendszerben. Emellett az EKB szabályozási hiányosságokat is említ a jelentésében, a román jogrendszer sem teljesíti teljes mértékben a jegybanki függetlenség követelményeit.
Csehország: az éltanuló
Csehország a legtöbb kritériumot teljesíti. A harmonizált infláció az idén májusban a 12 hónapos átlag alapján 1,9 százalék volt, ami alatta van a referenciaszintnek.
A csehek ellen nincs és nem is volt érvényben túlzottdeficit-eljárás: a 2025-ös költségvetési hiány a GDP 2,1 százaléka volt, az államadósság pedig 44,3 százalékot ért el.
A hosszú távú kamatlábak átlaga 4,5 százalékot tett ki, teljesítve az 5,1 százalékos határértéket.
Fotó: Magnific
Csehország esetében tehát a legtöbb fontos mérföldkő teljesül, igazából csak a döntéshozókon múlik, beléphet-e az ország az euróövezetbe. Ehhez az EKB jelentése szerint a jogszabályokon kellene módosítani, illetve be kellene lépni az ERM II rendszerbe. Az euró bevezetését azonban a csehek – szemben a magyarokkal – nem támogatják. A cseh korona ugyanis az egyik legrégebbi fizetőeszköz a kontinensen, jogi és történelmi értelemben az 1892-ben bevezetett osztrák-magyar korona közvetlen utódja.
A csehek részben a nemzeti valutájuk iránt érzett büszkeség miatt – hasonlóan korábban a britekhez – nem szeretnék bevezetni az eurót, részben gazdasági okokra hivatkozva: nem szeretnék feladni a jegybanki függetlenség nyújtotta előnyöket. A cseh korona árfolyama is sokkal stabilabb volt az elmúlt évtizedekben a vezető devizákkal szemben, mint a forinté.
Lengyelország is messze van az eurótól
A lengyelek sem állnak sokkal jobban a jelentés szerint, mint a magyarok. 2026 májusában Lengyelországban a harmonizált infláció 12 hónapos átlaga 2,9 százalék volt, ez enyhén meghaladja a referenciaként megadott értéket.
A túlzottdeficit-eljárás Magyarországhoz hasonlóan két éve indult a lengyelekkel szembeb, de ezt is felfüggesztették.
- Az ország költségvetési hiánya 2025-ben a GDP 7,3 százalékára rúgott, míg az államadósság 59,7 százalék volt, azaz valamivel a küszöb alatt.
A hosszú távú kamatlábak átlaga 5,4 százalékot tett ki, ami meghaladja az 5,1 százalékos határértéket, és természetesen az ERM II-be a lengyel zloty sem lépett be.
Az EKB megállapítása szerint a lengyel jogszabályok sem felelnek meg teljesen az euró bevezetéséhez szükséges jegybanki függetlenség követelményeinek.
Svédország: nem Maastricht miatt nem lépnek be
Svédország Csehországhoz hasonlóan a gazdasági elvárásokat tökéletesen teljesíti. A harmonizált infláció 12 hónapos átlaga 2,2 százalék volt idén tavasszal, ami referencia alatt maradt, és az ország ellen nincs érvényben túlzottdeficit-eljárás. Más mutatók alapján is az egyik legstabilabb európai gazdaság a svédeké:
- A 2025-ös költségvetési hiány a GDP 1,3 százaléka volt, míg az államadósság 35,1 százalékot ért el.
A hosszú távú kamatlábak átlaga 2,6 százalékot tett ki, teljesítve az 5,1 százalékos határértéket.
A svédeknél is csak a jogrendszert kellene harmonizálni, euró-kompatibilissá tenni, emellett jelentkezni az ERM II-be, és két év múlva már fizethetnének is euróval, ha akarnának. De nem akarják, a lakosság többsége ugyanis a 2003-as rossz emlékezetű népszavazáson az euró bevezetése ellen voksolt, ők is ragaszkodnak a koronához. Már csak azért is, mert vizuálisan, művészi értelemben is szebbnek tartják ezeket a bankjegyeket, mint az eurót.
Fotó: Banknoteinfo
Friss: magyar céldátummal jelentkezett a Morgan Stanley
A Goldman Sachs amerikai pénzügyi szolgáltató és befektetési bank közlése szerint Magyarország 2031-ben csatlakozhatna reálisan az eurozónához. Addig szükséges, hogy a fent is jelzett maastrichti kritériumok teljesítéséhez szükséges reformok ütemezetten megvalósuljanak. A pénzintézet friss céldátumáról itt olvashat bővebben:
Néhány tizedszázalékos emelkedéssel igyekeznek pluszban zárni a hetet a tőzsdék. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
