Aktuális makrogazdasági kérdésekről kérdezte az árnyékkormány gazdasági miniszterét Rácz Gergő kollégánk.

Miután az MNB elnöke, Matolcsy György korábban rendre kritikusan nyilatkozott az euróról, a szakmai szempontokon túlmutatónak tűnhet, hogy a jegybank alelnöke, Nagy Márton most publikált írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen további szempontokat érdemes a maastrichti kritériumrendszeren túl figyelembe venni a sikeres euróbevezetéshez.

Mondta a pénzügyminiszter a 325 forintos euróárfolyamra.

Az euróövezet az EU egyik legfontosabb projektje, a csatlakozás elleni tiltakozás pedig következményekkel jár.

A GDP 72,1 százaléka volt a bruttó államadósságunk 2017 végén - azaz inkább lett volna, ha nem kellene bevenni az Eximbankot is az állami körbe. Így inkább 74 százalék az év végi adat.

A GDP-arányos deficittel simán teljesítjük a kritériumot, az államadósság is csökkenő pályán van - inkább az elhatározás hiányzik.

A 2008-as válság után nehéz idők köszöntöttek az európai közös valutára, hisz kiderült, hogy szükség lenne egy közös pénzügyminisztériumra, vagy ennek hiányában megfelelő szabályozásra. Azóta ezt valamelyest sikerült megvalósítani, és a mostani francia elnökválasztás, úgy tűnik, végleg lezárja az euró válságos korszakát.

Még nagyon messze van 2036, a jegybank mindenesetre optimista.

A tavaly év végi 75,3 százalékról 77,2 százalékra ugrott március végén.

Megint az év végi adat szépítgetésére kellett koncentrálni, ezért az első negyedévben megugrott az államadósság - a költségvetésből viszont nem szórják a pénzt, alig volt finanszírozási igény.

A harmadik negyedévben csak 32 milliárd forinttal nőtt a bruttó államadósság, 25 910 milliárd forintnál járunk.

A volt görög pénzügyminiszter szerint egész euróövezetnek szüksége lenne egy intézményesített adósság-átalakítási rendszer bevezetésére, nem csak Görögországnak.

Ahogy közelednek a görög parlamenti választások, az elemzők egyre inkább boncolgatják az esetleges görög euró kivezetés lehetőségét, és ennek hatásait a kontinens egészére, sőt a világgazdaságra. A legérdekesebb talán mégis az, hogy mi lenne az eurózónával, ha egyszer csak ismét felbukkanna a drachma.