A 2024-es évre korábban jósolt 4,1 százalékos gazdasági növekedést az év elejére már csak 3,6 százalékra prognosztizálja a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium (PM). A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb prognózisa is a korábbinál alacsonyabb, 2,5-3,5 százalékos GDP-növekedést jelez előre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban továbbra is 4 százalék feletti bővülésben reménykedik.
Erről is kérdezte kollégánk, Rácz Gergő az ATV Szigorlat című műsorában Dávid Ferencet, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét.
Dávid Ferenc szerint Nagy Márton egy „fordított Cassandra”: bármit is jósol, mindennek az ellenkezője történik. Hasonlóan vélekedett a kormányzat hiánycéljáról, mely a költségvetés tervezésekor 3,5 százalék, volt, majd lett 3,9, később 5,2 százalék, míg a PM december végi dokumentumában már 5,9 százalék szerepel, mely – tette hozzá Dávid Ferenc – a szakértők szerint sem tartható.
Arra a felvetésre, hogy a költségvetés hiányát hogyan vinné a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalék alá, az árnyékminiszter kitérő választ adott. Megemlítette, hogy ha nem teljesül ez a maastrichti feltétel, akkor a hitelminősítők leminősítik az országot, így a hiteleket csak drágábban fogjuk megkapni.
Az ellenzéki politikus is úgy látja, idén már elindulunk felfele „a gödör aljáról”, de „nagy óvatosságra és nagyobb szerénységre” intené a kormányt. Felidézte, 2023-ra legelőször plusz 4,1 százalékos GDP-bővülést terveztek, ebből lett év végére mínusz 0,4 százalék. „Az előjelet nem találják el, nemhogy a mértéket!” – mondta.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
