Orbán Viktor szövetségese mérhet csapást a NATO-ra Szlovéniában

Június végén Robert Golob szlovén kormányfő is igent mondott arra a hágai NATO-csúcson, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat, ami érzékeny témává vált a belpolitikában, mivel a katonai kiadások növelése már korábban sem volt népszerű a 2,1 milliós országban. A Golob vezette Szabadság Mozgalom (GS – Gibanje Svoboda) 2022-es győzelme után egy hárompárti, baloldali koalíciót alakított, amely 53 mandátumával stabil többséget biztosít a 90 fős parlamentben, de repedések támadtak a berkein belül. A parlamentben a Szabadságnak 41 képviselője van, a Szociáldemokrata Pártnak (SD) 7, míg a Baloldalnak (Levica) 5 képviselője.

Ellenzékben van a Szlovén Demokrata Párt (SDS), melynek vezetője az Orbán Viktor miniszterelnökkel szoros kapcsolatokat ápoló Janez Janša, 27 képviselővel. Az Új Szlovénia – Kereszténydemokrata Pártnak (NSi) 8 képviselője, míg a magyar és olasz nemzetiségnek egy-egy képviselője van.

Már a 2 százalékra emelés sem volt népszerű

A Mediana za Delo által végzett márciusi felmérésben a válaszadók 40,8 százaléka támogatta a védelmi kiadások 2 százalékra növelését, de még többen, 44,3 százaléknyian vélték úgy, hogy a védelmi kiadások előző évi szintje, a GDP 1,35 százaléka elegendő volt az ország biztonsági szükségleteinek kielégítésére.

A pártpreferenciák szerinti bontás azt mutatta, hogy a kormánypártok támogatói nagyobb valószínűséggel gondolták úgy, hogy Szlovénia már eleget költött a védelemre (SD: 60, Levica: 55, Szabadság Mozgalom: 46 százalék), mint az ellenzéki SDS (31 százalék) és NSi (30 százalék) támogatói.

Ehhez jött most a Donald Trump által bedobott, és a NATO-csúcson megerősített 5 százalékos GDP-arányos hadikiadási cél, amelynek elérését az amerikai elnök többek között büntetővámokkal való fenyegetéssel is nyomatékosított.

A Levicának sok volt

A jugoszlavista baloldali pártnak ez a nagymértékű emelés valószínűleg a szavazóbázisának való megfelelés, valamint a párt jelentőségének bizonyítása miatt sok lehetett. Mivel a NATO-tagságot a kormányban való részvételük miatt nem szerették volna megkérdőjelezni, a „kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon” elvét alkalmazva olyan népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, amely csak a kiadásnövelés megakadályozását, vagy legalábbis az ellene való fellépést demonstrálta. Joggal számíthattak arra, hogy a fő kormánypárt leszavazza az indítványt, és így az a politika állásfoglalás szintjén marad.

A Levica az indítványt múlt pénteken a parlament elé vitte. A szlovén nép által eldöntendő kérdés arról szólt, hogy támogatják-e, hogy a védelmi kiadások mértéke 2030-ra elérje a GDP 3 százalékát.

Janez Janšának épp elég lett

Az ellenzéki fő erejét adó SDS párt vezetőjének, Janez Janšának – aki korábban már háromszor is miniszterelnök volt – a kormánypártok megosztottsága épp kapóra jött. Újabb visszatérésének útját ezen ellentét fokozásával egyengette, és a Levica népszavazási kezdeményezése mögé állt. Noha a kormány fő erejét adó liberális Szabadság Mozgalom képviselői leszavazták azt, az SDS képviselőivel együtt simán többséget szerzett.

A NATO-csúcson a fegyverkezési kiadások növelését támogató Robert Golob kormányfő számára külön rossz hír, hogy a szélsőballal és az ellenzékkel szavazott a másik koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt is.

Így a kormánynak muszáj lesz véleménynyilvánító, tehát a parlamentre nem kötelező erejű népszavazást kiírnia a honvédelmi kiadások tervezett növeléséről.

A kormányfő ellenakciója

A döntést tudomásul vevő Golob végül harciasan beleállt a témába. Elvetve a káposzta is megmarad és a kecske is jóllakik megközelítést, a kérdést vagy-vagy alapon saját népszavazási kezdeményezésként kívánja bevetni, mondván, csak két út van: Szlovénia vagy tagja marad a NATO-nak és megfizeti a megemelt „tagdíjat”, vagy kilép onnan. A kormányfő szerint azonban az nem lehetséges, hogy tagok maradnak, de nem fizetnek többet.

Az ország NATO-tagságáról 2003-ban szavaztak, amikor a résztvevők 66 százaléka támogatta a belépést. Az ugyanakkor megtartott EU-csatlakozáson az unióba való belépés kérdése ennél jóval népszerűbb volt, a szavazók 89,6 százaléka támogatta.

Az európai fegyverkezés témája tehát Csehország után egy másik közép- és kelet-európai tagállamban is az egyik fő téma lett, ahol az amúgy nem túl erős, a parlamenti küszöböt idén vélhetően megugró cseh baloldal mára egyértelműen NATO-ellenessé vált. Továbbá, ugyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban azt mondta, az 5 százalékra megemelt védelmi kiadások tüdőn lőnék a magyar gazdaságot, ő is megszavazta azt a NATO-csúcson. Ugyanakkor sem az ellenzéki média nem tematizálta a témát, és a Tisza Párt sem, közben pedig csendben privatizálták a hadiipart – értékeli a Gemišt hírportál a hírlevelében.

A szlovén parlament tehát még dönthet úgy, hogy a Golob-féle népszavazást nem engedi át, csak a levicásat, ez azonban az évek óta recsegő kormánykoalíció végét is jelentheti.

Márpedig a 2026-os választáson a negyedik miniszterelnöki visszatérésére készülő Janša épp ezt akarja elérni. Az ő tapasztalata ugyanis az, hogy akkor tud nagyot nyerni egy választáson, ha a balközép tábor előtte alaposan lábon lőtte magát: ő ezért állt be eleve a Levica népszavazási kezdeményezése mellé, hogy ott segítse a Golob-koalíció erjedését, ahol tudja – teszi hozzá a Gemišt.

Úgysem lesz belőle semmi

A kormányfő akciójával Janša került kellemetlen helyzetbe, és meg kellett védenie „a káposzta és a kecske is” álláspontját. Az újabb népszavazási kezdeményezést egyszerűen értelmetlennek nyilvánította. Ahogy az ellenzéki vezető a közösségi oldalán közzétett videójában elmondta, a miniszterelnök javaslata a Szlovénia NATO-tagságáról szóló konzultatív népszavazásra „több okból is ostoba, nem utolsósorban formai okból.”

„Szlovénia egy nemzetközi szerződés ratifikálásával lépett be a NATO-ba, amelyet a szlovén alkotmány 3a. cikkével összhangban a Nemzetgyűlés kétharmados többséggel fogad el. Dr. Golobnak nincs meg ez a kétharmados többsége a Nemzetgyűlésben ahhoz, hogy kilépjen a NATO-ból, vagy hogy felmondjon egy ilyen szerződést, ezért ne essen pánikba – Szlovénia nem fog kilépni a NATO-ból” – hangsúlyozta.

Mi lenne, ha?

Klemen Grošlj védelmi szakértő, aki a parlament Külügyi Bizottság tagja, a szlovén Maribor24-nek nyilatkozva úgy érvelt, hogy egy esetleges NATO-kilépés Szlovénia számára mindenekelőtt még nagyobb költségeket és sorkatonai szolgálatot jelentene. A 49 éves politikus 2019 és 2024 között a Renew Europe liberális frakció tagjaként az Európai Parlament (MEP) képviselője is volt.

„Európában három, Szlovéniához hasonló semleges ország van: Írország, Svájc és Ausztria. Szlovéniához képest azonban teljesen más okaik vannak erre. Ausztria semleges, mert ez benne van az államszerződésében, azaz az alkotmányában. Ez a második világháború utáni szövetségesi megállapodásából ered. Svájc semleges pozíciója inkább gazdasági és – legyünk őszinték – banki szerepe miatt biztosított. És Svájc már nem annyira semleges, mint 50 évvel ezelőtt volt. Írországnak pedig sajátos helyzete van; tudjuk, hogyan nyerte el a függetlenségét, hogy Észak-Írország kérdése soha nem oldódott meg” – érvelt Grošlj.

Mindezen különbségek miatt az említett semleges országoknak eltérő katonai rendszerük is van. „Írország egy szigetország, és mint az egyetlen említett ország, megengedheti magának, hogy ne legyen általános katonai kötelezettsége” –  magyarázza Grošelj.

Arra, hogy milyen lehet a szlovén semlegesség, Svájc és Ausztria példáját hozza fel. „Svájcban mindenkit besoroznak katonai szolgálatra. Rendszeres kiképzések, katonai gyakorlatok vannak… Svájcnak hatalmas katonai infrastruktúrája is van, és nagyon jól felfegyverzett ország” – tette hozzá.

Meg kellett volna beszélni

„Nem helytelen erről beszélni – de ezt már januárban meg kellett volna tennünk , amikor megtudtuk, mik Donald Trump követelései… Egy szélesebb körű politikai vitát erről a kérdésről akkor kellett volna megnyitni, nem most… a választások hevében. Ez felelőtlen, éretlen és abszurd!” – figyelmeztetett a védelmi szakértő.

Jelena Juvan, a ljubljanai Társadalomtudományi Kar Védelmi Tanulmányok Tanszékének vezetője szerint mindez pusztán belpolitikai játszmákról szól, és semmi sem történt volna meg, ha a választások nem lennének a küszöbön – írja a szlovén 24ur.

Ha a népszavazások széles körű vitát eredményeznek a védelmi kiadások növeléséről és a szlovén fegyveres erők további felfegyverzéséről, vagy a NATO-tagságról, kizárólag szakértői érvek alapján, az pozitív dolog lehetne – mondta.

Hozzátette azonban, hogy ő ebben nem hisz, mivel az ilyen viták Szlovéniában általában kizárólag párthovatartozás mentén zajlanak. Ezért attól tart, hogy egyik párt, beleértve a népszavazást indítványozókat, sem lesz képes világosan bemutatni a választók számára a NATO-tagság előnyeit, és a lehetséges alternatívákat.

A népszavazások visszavonása?

Azt, hogy a NATO-tagságról szóló potenciális szlovéniai népszavazás akár úgy is elsülhet, mint a 2016-os brit brexitreferendum, egyedül a szlovén államfő, Nataša Pirc Musar érzi, aki már csak az ország külföldi megítélése miatt is önmérsékletre szólította fel a politikát – teszi hozzá a Gemišt.

A politikusok a jelenlegi helyzetből kiutat keresnek. Az egyik lehetőség a már jóváhagyott, a védelmi kiadások növeléséről szóló népszavazás kiírására vonatkozó javaslat, valamint a Svoboda NATO-tagságról szóló népszavazás kiírás visszavonása lehet – írja a szlovén Zurnal24.

Az ellenzéki NSi már kiállt egy ilyen javaslat mellett. Míg a Levica ragaszkodik ahhoz, hogy a már megszavazott népszavazást meg kell tartani, és hasonló üzenetek érkeztek az SD-től is. Kedden az SDS a Golob-kormány bizalmi szavazásáról szóló népszavazást szorgalmazott a védelemről szóló népszavazások helyett.