Kezdetben vala a Revolut, amelyet neveznek fintech alkalmazásnak, neobanknak is. A fintech a digitális pénzügyeket intéző cégek és alkalmazások összefoglaló neve, amelyek pedig elsősorban a banki szolgáltatásokra koncentrálnak, azok a neobankok. Sokan közülük, köztük a Revolut is, az utóbbi években elkezdtek kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatásokat is kínálni.
Ki hódít meg kit?
Ezek főleg befektetési jellegű szolgáltatások voltak, leginkább arról szólnak, hogy meg lehet vásárolni egyes kriptovalutákat ezeken az alkalmazásokon keresztül is. Vannak, akik ezért már „kriptó-neobanknak” nevezik azokat, amelyeknél lehet kriptót vásárolni, de az igazi kriptós neobankok csak most kezdenek előretörni. Olyanokról van szó, ahol a kriptovaluták adják a szolgáltatás gerincét, amelyeket így fel lehet használni a hagyományos bankrendszerben is.
Míg a Revolut és hasonló társai egyes kriptós szolgáltatásokat építettek be a hagyományos pénzügyi rendszerbe, most egyes kriptovaluta-szolgáltatók kezdtek el a hagyományos banki szolgáltatások felé terjeszkedni. Például bankkártyát, nemzetközi bankszámlaszámot, átutalásokat próbálnak integrálni a rendszereikbe, miközben szoros, szerves kapcsolatban maradnak a kriptovaluta-világgal. Hidat igyekeznek képezni a hagyományos és a kriptós világ között, egyesítve mindkettő előnyeit a felhasználók és saját maguk érdekében.
Miért jók a neobankok?
A neobankok előnyeit rendszerint ebben a pár pontban látják:
- A neobankok teljesen digitálisan működnek, egyáltalán nem rendelkeznek a fizikai világban telephelyekkel.
- Emiatt gyorsan tudnak alkalmazkodni az ügyfelek igényeihez, könnyebben jöhetnek ki például új szolgáltatásokkal. Olyan funkciókat is kínálnak, amelyek a hagyományos bankokban nem jellemzőek, például a kriptovaluták támogatása.
- Az ügyfeleket gyakran alacsonyabb díjakkal és magasabb kamatlábakkal csábítják, amit részben a racionalizált működés tesz lehetővé.
A plasztikkal kezdődött minden
A kriptós szolgáltatók első lépése a hagyományos világ felé általában azzal kezdődik, hogy betéti kártyát bocsátanak ki, amihez azonban valamely hagyományos bankkal vagy pénzügyi szolgáltatóval kell együttműködésre lépniük. Évek óta van már plasztiklapocska a nagyobb kriptovaluta-tőzsdéknél (például Bybit, Coinbase, Crypto.com, de korábban a Binance-nál is volt). Ezen kívül valószínűleg több tucat kisebb-nagyobb cég bocsátott már ki olyan kártyát, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a kriptovalutát közvetlenül a pénztárcájukból költsék el bármely kártyaelfogadó helyen. (Egy összefoglaló például itt látható angolul, egy egész hosszú lista itt.)
Az Ether.fi és a Gnosis Pay ismert kriptovaluta-vállalkozások által kibocsátott betéti kártyák – és még sokan mások – a mindennapi életben történő kriptovaluta-költés mellett olyan előnyöket is nyújtanak, mint a cashback (pénzvisszatérítés a vásárlások után), a megtakarításokra fizetett hozam, sőt hitelfelvételi lehetőségek a DeFi (decentralizált pénzügyi) szektoron keresztül.
A pénzünket nem veheti el senki?
A pénzügyi funkciók egyre inkább megegyeznek a hagyományos bankok és fintech-cégek által kínáltakkal, de a felhasználók teljes mértékben az ellenőrzésük alatt tarthatják a pénzeszközöket – írja egy összefoglaló. Ez az érv a kriptovaluta-világban megszokott, az ellenőrzés a pénzünk felett, az „engedélynélküliség” (permissionless) előnye sokszor felmerül a kriptós szolgáltatásoknál.
De éppen itt eléggé sántít. Ha ugyanis Visa- vagy Mastercard-kártyánk van, azt a hagyományos módokon ugyanúgy le lehet tiltani, mint a normál bankunk kártyáját. (Ugyanakkor a mögötte levő bitcoint vagy ethert jó esetben ekkor még tovább tudjuk utalni máshová.)
Hozamok, költségek és kockázatok
A kriptós kártyák és neobankok melletti másik érv, hogy átlag feletti hozamok érhetők el velük. Például az Ether.fi tíz százalék körüli hozamot kínál a megtakarításokra. Ennél azonban szintén felettébb ajánlatos elolvasni az apró betűs részeket, mert az ilyen hozamok a kriptóvilágban is csak valamilyen nem elhanyagolható kockázat vállalása mellett lehetségesek. (Például továbbhitelezik a pénzünket, vagy valamilyen magas kamattartalmú származékos üzlet is van a befektetés mögött.)
Ahogyan például ebből a listából is kiderül, a kártyák egy része cseppet sem olcsó, 30-40 dollárnál (jelenlegi árfolyamon 11-13 ezer forintnál) kezdődik, de 1500 dolláros csomagot is látunk. Félő, hogy a látszólag ingyenes megoldásoknál is van néhány jelentős költségtétel, csak másik soron vannak elrejtve. Egyes szolgáltatók egyébként kriptós hitelkártyát is bocsátanak ki.
Miből élnek a neobankok?
A hagyományos bankokhoz hasonlóan a kriptovaluta-neobankok is több lábon állnak, és különböző bevételi forrásokkal rendelkeznek egy kriptós influenszer összefoglalója szerint.
- Kamatmarzs. A hagyományos bankokhoz hasonlóan a felhasználók betéteit hozamot generáló eszközökbe irányítják. A való világbeli hitelezés helyett azonban a háttérben DeFi-hitelezés, staking (kriptóérmék lekötése) vagy tokenizált (kriptósított) állampapírok vásárlása folyik. Az elért hozam egy részét persze megtartják.
- Kereskedői díjak. Amikor a felhasználók Visa- vagy Mastercard-kártyát használnak, a kereskedők díjat (interchange) fizetnek, amelyet a neobank kap meg. Ennek egy részét a felhasználónak adja át (2-4 százalékot), a többit megtartja.
- Devizaváltás. A neobankok devizakereskedelemből is szereznek bevételt, ha átváltásra van szükség.
- Prémium szolgáltatások díja. Egyes platformok előfizetési szinteket kínálnak, ahol a prémium szintű felhasználók valamilyen előnyöket élveznek, hasonlóan a Revoluthoz.
- Kriptovaluta-ösztönzők. A kriptovaluta-neobankok gyakran a saját érméikkel (tokenekkel) vagy pontokkal jutalmazzák a felhasználókat, amivel nagyobb lojalitást igyekeznek elérni.
- B2B-infrastruktúra. Különböző szolgáltatásokat, például pénztárca-infrastruktúrát, webshop-fizetési megoldásokat kínálnak más vállalkozásoknak, amelyeken keresztül további díjakat vagy bevételrészesedéseket szereznek.
Mi lett a Binance-el?
Közel két éve, pont karácsony előtt megszüntették a világ legnagyobb kriptotőzsdéje, a magyarok által is sokszor használt Binance saját betéti kártyáját. (Talán nem függetlenül az USA-ban folyó jogi eljárásoktól.) Az utóbbi időben a tőzsdéről pénzt, jellemzően eurót vagy forintot kivonni lehetett banki átutalással, vagy a Zen.com neobank közbeiktatásával.
A Binace által ajánlott Zen.com az olcsóbb neobankok közé tartozik, több szolgáltatása ingyenes. A Revoluthoz hasonlít, de sokkal egyszerűbb annál. A Binance-Zen eurótranszfer ingyenes, és a Zen-re utalt eurót a Revolutra is ingyen át lehet tenni a Zen-kártyáról.
Neobank vagy fintech? Mi a különbség?
A neobankok speciális fintech vállalatok, amelyek digitális banki szolgáltatások nyújtására összpontosítanak, mint például folyószámlaszerű és megtakarítási számlák, kártyák. Általában való világbeli fiókjaik nincsenek. Gyakran banki engedélyt igényelnek (vagy engedéllyel rendelkező bankokkal állnak partnerségben), és szabályozásuk hasonló a hagyományos bankokéhoz.
A fintech egy sokkal tágabb kategória, amely magában foglalja az összes technológiaalapú megoldást a pénzügyi szolgáltatások terén, például fizetési alkalmazásokat, robottanácsadókat, hitelezési és biztosítási platformokat is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
