Bár az árfolyam novemberben inkább lefelé csorgott, vannak, akiknek a bitcoin-éhsége kielégíthetetlennek látszik. Az amerikai tőzsdén forgó Strategy (MSTR, korábban MicroStrategy) közzétette, hogy november 3-a és 9-e között további 487 bitcoint vásárolt 49,9 millió dollárért, átlagosan 102 557 dollár/bitcoin áron. A vállalat a tranzakciót „az STRF, STRC, STRK és STRD értékpapírok” piaci kibocsátási programja (ATM-je) során keletkező bevételekből finanszírozták.
Ezzel a világ legnagyobb vállalati bitcoin-befektetőjének teljes állománya november 9-én 641 692 darab volt. A beszerzési költség körülbelül 47,54 milliárd dollár, az átlagár így 74 079 dollár, beleszámolva a kapcsolódó költségeket is. Tavaly decemberben a cég például még csak 423 650 bitcoint birtokolt, a jelenlegi érték kétharmadát.
A Strategy stratégiája
A Strategy előre meghatározott, hosszú távú stratégia alapján halmozza fel a bitcoinokat, a lényeget úgy foglalhatjuk össze, hogy fokozatosan vásárol, amennyit csak tud. Bejelentései is szabályos időközönként, hetente követik egymást az újabb és újabb tételekről (jellemzően heti pár száz darabok voltak idén ősszel). A legutóbbi tétel a szokásosnál nagyobb volt, vélhetően a viszonylag alacsony, egy rövid időre százezer dollár alá is lesüllyedő BTC-árfolyam miatt.
A társaság tőzsdei kapitalizációja legutóbb 68,3 milliárd dollár volt – ez Magyarország 240 milliárd dolláros éves GDP-jének több mint az egynegyede. Ez az irdatlan vagyontömeg túlnyomórészt bitcoinban van, amelyből sohasem adnak el. Az új és új bitcoin-vásárlásokat részvények, kötvények kibocsátásával és hitelekkel fedezik, a cég tehát tőkeáttételt is alkalmaz. Amint az első ábrán látszik, az utóbbi hónapokban, július óta a részvény ára jelentősen alulteljesítette a bitcoin árfolyamát. A következő ábrán azonban azt is megfigyelhetjük, hogy az előző másfél évben a részvény jóval felülteljesítette magát a digitális valutát.
Az európaiakat is megcélozza
Az amerikai piac mellett most a Strategy Európára is szemet vetett – derül ki a Michael Saylor amerikai tech-mogul nevével jelzett cég bejelentéseiből. Legalábbis ami a forrásgyűjtést illeti, a napokban ugyanis az európai részvénypiacon az STRE tickerkóddal euróban jegyzett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki intézményi befektetők számára. (Évi tíz százalékos alaposztalékkal.)
A „Perpetual Stream” elnevezésű elsőbbségi részvényekből 7,75 millió darabot hoznak forgalomba, részvényenként 80 eurós nyilvános ajánlattételi áron. A cég bevétele a kibocsátásból körülbelül 620 millió euró (mintegy 715 millió dollár) lesz (költségek után nettó 608,8 millió euró vagy 702,2 millió dollár).
A bevételt általános vállalati célokra kívánják felhasználni, beleértve a bitcoin felvásárlását és a működőtőkét.
A Strategy mentette meg a kriptópiacot?
Miért fontos ez a kriptovaluta-piac számára? Az utóbbi pár év egyik legfontosabb narratívája, az árfolyamok hajtóereje az volt, hogy ezek a tőzsdei kriptóbefektetési társaságok (Digital Asset Treasuries /DATs/ vagy Crypto Treasury Companies /TCOs/) és az ETF-ek vásároltak. Vagyis a hagyományos értékpapírpiacokról, a „Wall Street-ről” érkezett a tőke.
A Strategy sikere a DAT-ok egész hullámát indította el, ezekről van egy jó gyűjtés a DefiLlama.com oldalon. Bár mindez heves vitákat váltott ki a pénzügyi piacokon arról, hogy ezek a megoldások dicséretes innovációt vagy a piaci eufóriára épülő, omlásveszélyes kártyavárat képviselnek-e.
Hogyan nőtt ekkorára?
Mégis hogyan volt képes a Strategy 2020 óta, amikor a vásárlásokat megkezdte, ilyen hatalmasra nőni? Nyilván a bitcoin népszerűségének és ismertségének növekedése önmagában is sokat segített, de emellett ügyesen használta ki az értékpapírpiaci finanszírozási mechanizmusokat is. Az erős BTC-emelkedések időszakaiban a vállalat egy részvényre jutó nettó eszközértékéhez (NAV) képest prémiummal forgott az értékpapír. Vagyis a befektetők többet adtak a részvény darabjáért, mint amennyi bitcoin mögötte volt, reá jutott.
A Strategy ezeket az időablakokat arra használta fel, hogy nagyszabású részvény- és kötvénykibocsátási programokat indítson, és még több BTC megvásárlásához gyűjtsön tőkét. Majd 2025 első negyedévében elsőbbségi részvények sorozatát is kibocsátotta, amelyek lényegében egyfajta bitcoinalapú hitelt hoztak létre a fix kamatozást kedvelő befektetők pénzéből.
Gombamód szaporodnak
A forgatókönyv egyszerű: fel kell vásárolni egy küszködő nyilvánosan működő vállalatot, és átalakítani olyan céggé, amelynek egyetlen célja a választott kriptovaluta felhalmozása. A 2025-ös a DAT-boom éve volt, több mint 76 új DAT-részvény került a piacra. Így ma már több mint 200 DAT létezik, amelyek több tucat különböző kriptovalutát ölelnek fel. Csak júliusban 6,2 milliárd dollárt gyűjtöttek a DAT-okba – írja egy jó összefoglaló az X-en.
Amíg a piacon jó volt a hangulat, a dolog jól működött, a befektetők vették a részvényeket. A Strategy az egy részvényre jutó vagyona kétszeresén is forgott, de ma már csak az 1,05-szörösén veszik. Sok más cég papírjának árfolyama pedig mélyen a nettó eszközérték alatt van, az átlag mínusz húsz százalék. Így már nem tudnak több tőkét emelni, a tőkebeáramlás megállt, a rakéta nem száguld tovább.
Eljön a vég?
A nagy kérdés, hogy kell-e valamikor ezeknek a cégeknek kriptovalutákat eladniuk, jönnek-e kényszereladások. Veszélyesen nagy mennyiség halmozódott ugyanis fel náluk a megcélzott kriptókból, és ha ki kell ezeket szórniuk – vagy mert hitelt kell törleszteni, vagy a részvényesek a vagyon felosztása mellett szavaznak –, az csúnya piaci beszakadást okozhat.
Már elő is fordult némi kényszereladás, az ETHzilla cég 40 millió dollár értékű ethert adott el részvény-visszavásárlások finanszírozására, abban a reményben, hogy ezzel az árfolyamot ismét a nettó eszközérték száz százaléka fölé emelhetik.
Gödörben volt a hangulat
A DAT-részvények árfolyamának a mögöttes kriptóérmék áránál is gyorsabb esése azt mutatja, hogy jelenleg csekély a kereslet ezekre a DAT-okra. Még ha a kriptovaluták az év vége előtt emelkednek is, a DAT-részvények továbbra is elmaradhatnak a várakozásoktól megfelelő kereslet nélkül, amely a hagyományos pénzügyi rendszerből (TradFi) érkezhetne.
Igaz, az utóbbi időben a befektetői hangulat pocsék volt a kriptópiacon, az úgynevezett félelem és mohóság index november elején elérte a 20-at is, amire hosszú idő óta nem volt példa. Azóta azonban némi javulás látható, a mutató legutóbbi értéke 31 volt.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
