A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,84 százalék, a részvények szélesebb körét érintő S&P 500 index 1,70 százalék mínuszt, a technológiai részvények alakulását követő Nasdaq index 2,01 százalék gyengülést jelzett.
Ugyanekkor a londoni FTSE100 index 2,92 százalék, a frankfurti DAX index 4,06 százalék mínuszban állt, a párizsi CAC40 index pedig 3,32 százalék veszteséget jelzett.
A közel-keleti konfliktusok eszkalálódására további meredek csökkenéssel reagáltak a tőzsdeindexek kedden az előző napi veszteségeket követően.
Hormuzi-szoros zárása
A globális olaj- és gázárak erőteljesen emelkedtek kedden, miután az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadását követően Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, több hajót és energetikai létesítményt ért támadás, valamint termeléskiesések következtek be a térségben.
Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 6,31 dollárral, 8,12 százalékkal, 84,05 dollárra emelkedett. A Brent ára kedden 2024 júliusa óta a legmagasabb szintet érte el a fokozódó geopolitikai feszültségek hatására.
Az amerikai kereskedés kezdetekor az arany határidős jegyzése 5139,89 dolláron állt unciánként, 3,23 százalékos (171,71 dolláros) gyengüléssel.
Megugrottak a gázárak
Az európai gázár tovább emelkedett, kedden 2023 januárja óta a legmagasabb szintet érte el a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására. A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy hétfőn bejelentette, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsde legközelebbi, áprilisi jegyzésében 32,17 százalékkal emelkedett az előző kereskedési nap záróértékéhez képest: 1 megawattóra 58,82 euróba került délután fél négy körül. A gázjegyzés három hónapja 26,43 eurón, egy éve 34,83 eurón, két éve 28,64 eurón zárt.
