Elmaradt a várakozástól az Ausztriában dolgozó magyarok száma 2026 januárjában. Míg decemberben jelentős arányban, több mint ötezer fővel, mintegy 4,6 százalékkal emelkedett a foglalkoztatott honfitársaink száma, addig az év kifejezetten gyengén indult ebből a szempontból: 131 507-en dolgoztak hagyományos munkaszerződéssel – derült az osztrák munkaügyi minisztérium foglalkoztatási hivatala, az Ams adataiból.
Ez meglepően alacsony növekedés, csak viszonyításképpen: 2024 decembere és 2025 januárja közt 127,2 ezerről 129,8 ezerre emelkedett a kint dolgozó magyarok száma, ez valamivel több mint 2 százalékos plusz. Ezzel szemben az egy évvel később mért 131 507 fős létszám mindössze 0,32 százalékos emelkedést jelentett a decemberi szinthez képest. A gyakorlatilag hibahatáron belül eső növekedést még érdekesebbé teszi azt, hogy a január egyértelműen az osztrák munkavállalás főszezonjának számító síszezonba esik.
Mint látszik, az eredmény az elmúlt évekhez képest is kiugróan alacsony, a koronavírus idején is nagyobb arányban vállaltak munkát decemberről januárra, mint 2026 elején. A lehetséges ok a foglalkoztatottak számának vártnál alacsonyabb növekedése mögött az ausztriai munkanélküliség alakulása. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor nemrég A hét ábrája rovatában foglalkozott ezekkel az adatokkal, e szerint január végén mintegy 379 771 munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában az egy hónappal korábban jegyzett közel 363 ezret követően – az általános munkanélküliségi ráta a hónapban 8,8 százalék volt, ezzel 2023 áprilisa óta már a 34. hónapja emelkedett a mutató.
A kifejezetten a magyarokra vetített ráta 5,7 százalék volt, ez a decemberi 5,5 százalékhoz képest enyhe emelkedést jelentett, ám más, Ausztriában nagy arányban munkát vállaló országokból származókhoz képest honfitársaink körében így is aránylag alacsonyabb volt.
Hány magyar dolgozott összesen az év elején Ausztriában?
A tárca emellett ismételten közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszó szerződés keretében dolgoztak.
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 176 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 7014 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 274 fő
- önfoglalkoztatók: 10 083 fő (itt a legfrissebb adat decemberi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve januárban feltehetőleg ezen a téren is stagnált vagy csak minimálisan emelkedett a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve így 2026 januárjára még inkább megközelítette a 150 ezret az Ausztriában dolgozó magyarok száma összesen, de az álomhatárt nem sikerült elérni.
Egy rekord így is megdőlt
Bár a 150 ezres foglalkoztatotti számot egyelőre továbbra sem érik el Ausztriában dolgozó magyarok, egy munkaerőpiaci adat terén így is rekord dőlt: az adatrögzítés kezdete óta 2025 decemberében fordult elő először, hogy 10 ezer fölé emelkedett volna az önfoglalkoztató magyarok száma.
Ez arra is utal, hogy a hagyományos idénymunkák mellett egyre többen próbálnak szerencsét Ausztriában hosszabb időtartamra is – ide sorolhatók például a szerelői, építési és kivitelezői munkákat vállalkozóként végzők is.
Az első helyért versengenek a németek és a magyarok
Januárban is meghatározó szerepet töltöttek be a magyar munkavállalók az osztrák munkaerőpiacon. A foglalkoztatotti jogviszonyban álló 131 507 magyar állampolgárnál csak Németországból érkeztek többen Ausztriába dolgozni, az ő létszámuk mintegy 137 580 fő volt. A harmadik helyen a románok álltak: januárban 76 572-en vállaltak munkát az országban. A legfontosabb küldő országok adatai az adott hónapban a következőképpen alakultak:
Ez a viszonylag alacsony magyarországi növekedést is kontextusba helyezi, hiszen látszik, hogy az öt legjelentősebb küldő ország közt mindössze kettő olyan akadt, amely ellen tudott állni az Ausztriában általánosnak tűnő munkanélküliségi hullámnak: Magyarország és Románia. A hónap győztesének végül azonban egyértelműen keleti szomszédunk bizonyult, hiszen összességében 2,91 százalékos növekedést hoztak össze a románok az osztrák munkaerőpiacon.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
