Tucatnyi árulkodó jele van, hogy a kriptovilág lassan beszivárog mindenhová

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed október 21-én szokatlan módon konferenciát rendezett a modern pénzügyi fizetési megoldásokról, amelynek fókuszában elsősorban a kriptovaluták és a mesterséges intelligencia állnak. A rendezvényen ráadásul összehoztak jó néhányat a kriptovilág legfontosabb nagyvállalkozói közül a hagyományos pénzügyi-gazdasági elit egyes képviselőivel. Így például ott voltak:

• Circle (a második legnagyobb stabilérme-kibocsátó cég a piacon)
• Coinbase (nagy amerikai kriptovaluta-tőzsde, amely maga is tőzsdén van, a Nasdaq parkettjén forog)
• Google (aligha kell bemutatni)
• Stripe (főként fizetési megoldásokat fejlesztő vállalkozás)
• BlackRock (a világ legnagyobb vagyonkezelő cégcsoportja)
• Franklin Templeton (nagy vagyonkezelő csoport)
• Ark Invest (főleg technológiai befektetésekkel foglalkozó neves alapkezelő)
• Chainlink (úgynevezett „orákulum”, kriptovaluta-adatszolgáltató, elszámolásokhoz nélkülözhetetlen vállalkozás)
• Paxos (többek között aranyhoz kötött kriptovalutájáról ismert)

Óriási fordulat a mainstreamben

De miért is érdekes ez a konferencia? Bár a kriptovaluta-szektorban sokan abban reménykedtek előzetesen, hogy valami nagyobb bejelentés születik vagy legalább fontos pozitív információ fog elhangzani, maga a tény is érdekes, hogy egy ilyen szintű csúcsintézmény hozott össze egy ilyen rendezvényt. És meghallgatja az iparági szereplőket úgy a kriptós, mint a hagyományos pénzügyi szektorból. (Magyarország ezzel szemben ugye inkább a kriptovaluták kriminalizásával próbálkozik, lásd itt »»».)

Azt, hogy milyen hatalmas fordulat történt az utóbbi pár évben ezen a területen, jól jelzi, hogy már mennyire összefonódik egymással a két világ. A kriptós társadalom is egyre inkább számít a hagyományos pénzügyi szektor befektetéseire, tőkéjére, részvételére nemcsak kriptós vételek által, hanem új megoldások fejlesztésében is, például kockázatitőke-társaságokon keresztül. (Nomeg mindennek az árfelhajtó hatására.)

A hagyományos pénzügyi csoportok pedig a jelek szerint nem akarnak kimaradni a kriptós üzletág egy esetleges hatalmas fellendüléséből, a kriptós fizetési és pénzügyi megoldások elterjedéséből, egy esetleges nagy kriptós forradalomból. (Bár ez a forradalom kisebb-nagyobb intenzitással tulajdonképpen már több mint tíz éve tart, talán már a 2013-as első látványos bitcoin-árfolyamugrás óta.)

További jelek a két világ összefonódásáról

A Fed-konferencián kívül is számos további jele van annak, hogy a két szektor hogyan fonódik össze:

• Lassan az összes nagyobb vagyonkezelő, alapkezelő csoport elkészíti a maga kritovaluta– és blokklánc-ETF-jeit, alapjait.
• Egyre több jelentős kriptós cég van jelen a hagyományos tőzsdéken, főleg a Nasdaq-on.
• Egyre több a vezető kriptovaluták felvásárlásával foglalkozó, befektetésialap-szerű befektetési társaság a Wall Streeten és más tőzsdéken.
• Az amerikai elnök, Donald Trump és társai is kevernek-kavarnak, saját vállalkozásokat indítanak a kriptós szektorban, a politikai döntések pedig kedveznek a szektornak.
• Új jogszabályok születnek, mint az EU-ban a Mica, az USA-ban a Genius Act, és még számos másikon dolgoznak sok országban.
• Már 2023 eleje óta, közel három éve hossz van, vagyis alapvetően felfelé tartanak az árfolyamok a főbb kriptovaluták piacán, ami egyre több új befektetőt vonz. (Igaz, mások, főleg a kicsik meg kikopnak, miután veszítettek vagy túl nehéznek találták ezt a területet.)

• Nemcsak a kriptókra szóló befektetési termékek vonultak be a hagyományos tőzsdei termékek közé, hanem a hagyományos pénzügyi eszközök is egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a blokkláncon. A való világbeli eszközök (RWA) részvényekre, árupiaci termékekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, sőt ingatlanokra szóló kriptovalutákat foglalnak magukban. Már ma is sok milliárd dollár értékű ez a piac, és még csak most következik az igazi fellendülése.
• A neobankok, fintech-alkalmazások kínálatából sem nagyon hiányozhatnak ma már a kriptók, erre jó példa a Robinhood kereskedési platform.
• Ha Európában vagy Észak-Amerikában nem is, egyes ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokban a lakosság széles rétegei használnak kriptovalutákat, például olyanok, akiknek egyébként nem lehet bankkapcsolatuk.

A jelek Magyarországon

Magyarországon is több jele van annak, hogy a kriptovaluták terjednek és megjelennek a hagyományos pénzügyi rendszerben.

• Itt van mindjárt a számos ügyfél által használt Revolut, amely már évek óta kínál kriptovalutákat a mobiltelefonos rendszerében.
• Brókercégeknél is lehet vásárolni az európai szabványnak számító ETN-eket (az ETF-ekhez hasonló, kötvény formában létrehozott tőzsdei termékeket), amelyek a fő kriptovalutákat követik.
• Ugyanott hozzá lehet jutni a nagy amerikai kriptós ETF-ekhez is, mint például a BlackRock Bitcoin ETF-je.
• Néhány évvel ezelőtt hoztak új törvényt nálunk a kriptovalutákkal elért nyereség adózásáról, ami viszonylag kedvező a magánszemélyek számára.
• Természetesen Magyarországon is érvénybe lépnek az Európai Unió által elfogadott jogszabályok.

Akkor most mindenkinek kriptózni kell?

A kriptós szektorban gyakran emlegetik a következő idézetet azzal kapcsolatban, hogy – szerintük – az ágazat előbb-utóbb nagy áttörés előtt áll:

„Először semmibe vesznek. Aztán nevetségessé válsz. Majd támadnak és meg akarnak égetni. Ám végül emlékművet építenek neked.”

A bitcoin-maximalisták abban hisznek, hogy a hagyományos pénzek meg fognak szűnni, minden bitcoin-alapú lesz, a blokklánc-technológia és a kriptovaluták kiütéssel fognak győzni.

A békés egymás mellett élés

Mások azonban úgy gondolják, hogy ha tovább is terjednek a kriptovaluták, ez nem jelenti feltétlenül a hagyományos pénzek eltűnését, a két rendszer békésen megférhet majd egymás mellett. Nem kell mindenkinek kriptóznia, ez megmaradhat egy szűkebb elit kiváltságának a fejlettebb országokban, illetve az arra rászoruló, bank nélküli szegények eszközének a fejlődő világban.

Egy megint másik vélemény szerint viszont a kriptók idővel úgyis bevonulhatnak a minden nap életünkbe, hogy észre sem vesszük azt. Például bonyolíthatunk különböző fizetési műveleteket úgy, hogy észre sem vesszük, hogy a blokklánc-technológiát használtuk. A technikai hátteret ugyanis a különböző alkalmazások, szoftverek, illetve az intézmények közötti elszámoló rendszerek fogják kezelni. (Ahogy a HTTP internetes szabványról sem tud semmit az emberek többsége, pedig nap mint nap használja.) Úgy használhatjuk majd a fizetési megoldásainkat vagy a pénzügyi szoftvereinket, mint eddig, például eurót küldünk valakinek, és fel sem tűnik majd, hogy valójában stabilérméket küldtünk egy blokkláncon.