A bátrak aranya? Dupla haszon a blokkláncon

Megtörtént a csoda, ami pár éve még a fantázia irodalmába tartozott, az arany ára már 4000 dollár fölött jár. Az ezüst is rekordközelben, sokéves csúcson mozog, 49 dollár körül. Az elmúlt egy-két év egyik legjobb befektetése ez a két fém volt.

Az emelkedés okai számosak, de az egyik legfontosabb, hogy a nemesfémek politikai és gazdasági bizonytalanságok közepette menedékeszközként funkcionálnak. Ahová a tőke egy része átáramlik, amikor a helyzetet túl bizonytalannak ítéli meg. De a kamatviszonyok és az infláció is befolyásolják ezeknek az eszközöknek az értékét. Az alacsonyabb kamatlábak általában segítik a nemesfémek piacát.

Hogyan vehetünk nemesfémeket?

A nemesfémvásárlásnak, vagy szakkifejezéssel a nemesfémkitettség megszerzésének többféle módja van. Lehet vásárolni fizikai aranyat és ezüstöt, de papíraranyat, azaz értékpapírosított, értékpapír által képviselt fémet is választhatunk. Mindkét opció előnyökkel és hátrányokkal is jár. A fizikai arany ugyan biztonságosabbnak számít, de a kereskedők általában jelentős árrést alkalmaznak, amikor eladják. Ráadásul a tárolása és szállítása nehézkes, például nem biztonságos jelentős mennyiséget otthon tartani. Egy banki széf bérlése pedig pénzbe kerül, és tartalma nem férhető hozzá a nap 24 órájában.

Az értékpapírosított nemesfémekkel, mint például az aranyra vagy az ezüstre szóló ETF-ekkel (tőzsdén kereskedett alapokkal), certifikátokkal, warrantokkal kapcsolatban is probléma, hogy költségeket számolnak fel utánuk. Másrészt a biztonsági szintjüket alacsonyabbnak tekintik, mint a fizikai nemesfémekét. Ezeknél ugyanis a befektető szembesül a kibocsátó csődjének kockázatával is, még akkor is, ha valamely nagyon neves nemzetközi bankhálózat közreműködésével bocsátották ki az értékpapírt.

Pocsék a többi befektetés adózása

Azután még adózási szempontokat is szükséges lehet figyelembe venni. A magyar állam például lényegében mindazon értékpapírokat, amelyek nem állampapírok, csúnya hátrányba hozott, erősen kibabrált minden más értékpapír vásárlóival. Ezzel a nemesfémpiacon vélhetően leginkább a fizikai arany és ezüst felé tereli a vásárlókat, amit kéz alatt is lehet adni-venni, főleg ha ezek standardizált darabok (például a jól ismert egy unciás vagy más gyakori egységű befektetésiarany- vagy ezüstérmék).

A kriptók adózása viszont alapesetben viszonylag kedvező és logikus: csak a kriptóból kivett, a hagyományos gazdaságba átvitt pénzek után adózunk, és a bevételből le lehet vonni a ráfordításokat. Az így kapott nettó nyereségnek a 15 százaléka az adó.

Itt vannak az aranyfedezetű kriptók

Az utóbbi években az aranybefektetések egy újabb módszere is megjelent, ez pedig a blokkláncon, kriptovalutákon keresztül történő aranyvásárlás. (Tokenizált – „érmésített” – arany, vagy aranyfedezetű kriptovaluta.) Persze sok befektetőnek már az értékpapírosított arany is bonyolultnak számít, a blokklánc meg végképp. Másoknak viszont a blokkláncon történő aranyvásárlás könnyebbnek, praktikusabbnak, esetleg biztonságosabbnak is tűnhet. Előnyei ugyanis:

• A blokkláncon nem kell értékpapírszámlát nyitni, a rengeteg dokumentumot kitölteni, aláírni.
• Többnyire nincs KYC, azaz ügyfélazonosítási eljárás. A blokkláncadatokba elvileg nem lát bele az adóhivatal, pontosabban sokáig meg lehet akadályozni, hogy az adott számlát kapcsolatba hozzák a valódi tulajdonossal. (Más kérdés, hogy amikor a blokkláncon levő értékeket majd hagyományos pénzre konvertálja valaki, akkor szinte biztosan fel kell fednie a kilétét.)
• Ha valakinek már eleve van a blokkláncon valamiféle vagyona, akkor néhány kattintással hozzájuthat aranyra szóló kriptóérmékhez is.
• A blokkláncon alkalmazhatunk tőkeáttételt is, valamint shortolni is lehet (esésre játszani), bár ez veszélyessége miatt inkább csak tapasztalt befektetőknek ajánlható. (Ahogy a derivatívák egyébként a hagyományos pénzügyi világban is.)
• A blokkláncon, ha ügyesen helyezkedik valaki, még jutalmat is kaphat azért, hogy aranypozíciókat nyitott. Egyes decentralizált határidős tőzsdék ugyanis ingyenes érméket osztanak a hűséges felhasználóknak (airdrop), egy ilyenről itt írtunk részletesebben.
• A befektető részesedhet a finanszírozási költségből vagy kamattartalomból (funding rate), mostanában főleg shortolásnál. (Erről a spekulációfajtáról itt írtunk.) Erre az utolsó ábrán figyelhetünk meg egy aktuális példát. (Meg lehet venni a PAXG érmét a spot piacon, és eladni határidőre.)

A való világ beszivárog a kriptóvilágba

A konkrét érmék közül sok éve a piacon van már a Pax Gold (PAXG) nevű érme, amely a második legnagyobb ilyen termék. Az első számú Tether Gold (XAUT) pedig azért is érdekes, mert mögötte az a Tether cég van, amely a 178 milliárd dollárnyi összértékű, dollárhoz kötött, piacvezető stabilérmét, az USDT-t bocsátja ki. Továbbiak, valamint az arannyal fedezett érmék piacának fő paraméterei a következő két ábráról olvashatók le.

Az arannyal fedezett érmék elvileg az RWA (Real World Assets), azaz való világbeli eszközök témakörébe tartoznak, a tokenizált részvényekkel, kötvényekkel, befektetési eszközökkel és más befektetésekkel együtt. Márpedig ez a szektor eléggé gyorsan fejlődik, további versenyzők jönnek. Nemcsak a kriptós szektor szereplői szeretnének hagyományos befektetési eszközöket a blokkláncon forgalomba hozni, hanem a tradicionális pénzügyi szektorban is vannak, akik termékeiket szívesen tokenizálnák, vagy már meg is tették.

A kriptós elnök elképzelése

Valamint itt van maga Donald Trump amerikai elnök is, aki úgy véli, hogy a dollárhoz kötött stabilérméké lesz a jövő a pénzügyi szektorban. Az amerikai politikusok, szakemberek egy része pedig nagy lehetőséget lát abban, hogy az amerikai állampapírokat kriptósítsák, mert így újabb milliárdok áramolhatnának az állampapírokba, csökkentve az őrületes nagyságú költségvetési hiány finanszírozási nehézségeit.

Az RWA szektor lehet a kriptovaluta-ágazat következő hatalmas nagy dobása, ami billió és billió dollárokat mozgathat meg, terelhet át a hagyományos pénzügyekből a blokkláncok világába.

A kockázatok és mellékhatások

A blokklánc-alapú, tokenizált aranybefektetéseknek természetesen bőven vannak hátrányai és kockázatai is. Egyrészt ide tartozik számos olyan tényező, amelyek általában a kriptovaluták ellen szólnak, mint például a különböző pénztárcák, jelszavak, kódok biztonságos tárolása és kezelése, megfelelő használata körüli veszélyek és kényelmetlenségek. Például hardverkulcsok alkalmazása a biztonság érdekében. De ide tartoznak a különböző, hekkeléssel kapcsolatos kockázatok is.

Egy másik nagy kérdés az, hogyan sikerül jogilag és technikailag megoldani, megnyugtatóan körülbástyázni, hogy az adott kriptoérme mögött valóban minden körülmények között meglegyen a mögöttes arany vagy más termék. Sokan attól tartanak, hogy ennek még nincsenek meg az eléggé szilárd jogszabályi alapjai, hiszen az USA-ban is még csak most dolgoznak a kriptós szektor szabályozásán.

Az aranyat vagy más mögöttes terméket valakinek meg kell vennie, és biztonságosan tárolni kell. Ez egyébként más értékpapírosított árupiaci termékeknél is fontos kérdés, csak a hagyományos pénzügyi szektorban már elég jól bejáratott megoldások vannak rá.