A kriptovaluta-befektetők ma már az amerikai államot is egyre nagyobb értékben hitelezik. A tokenizált, “kriptóérmésített” amerikai kincstárjegyek kapitalizációja ugyanis júliusban átlépte a 600 millió dollárt. A hó végén 626 millió volt, augusztus második felében pedig már 642 millió.
A “való világ eszközeinek” vagy a “fizikai világ eszközeinek” fordítható az angol RWA (real world assets) kifejezés. Ezek a kriptovalutákon kívüli világban lévő tárgyi és immateriális, ingó és ingatlan eszközök, tág értelemben szinte bármi. Most ezek kriptodevizásított, tokenizált formáit hozzák létre.
Visszaköszönnek az átcsomagolt befektetések
Lehetnek az RWA-k mögött például kötvények, részvények, árucikkek, ingatlanok, gyűjteményi tárgyak. Az RWA-k tokenizálása lehetővé teszi, hogy ezeket a blokkláncon kívüli eszközöket a blokkláncra vigyék – írja a Binance augusztusi jelentése. (Token: zseton, érme, kriptóérme – a szerk.)
Azt már mi tesszük hozzá, hogy a tokenizált befektetések hasonlítanak az értékpapírosított eszközökhöz. Az arany vagy más áruk értékpapírosított formája például egy ETF (tőzsdén kereskedett alap), egy certifikát, letéti igazolás is lehet. Külföldi részvények helyett sok tőzsdén részvényekre szóló letéti igazolások forognak (pl. ADR-ek). Bonyolultabb konstrukció, de a “nagy pénzügyi válságban” (2007-2009) az értékpapírosított jelzáloghitelek híresültek el, mint a krízis egyik okozója.
Mögöttes befektetésekkel megtöltött, csomagolt befektetési eszközökre tehát a “való világban” is számos példa van. Csak ez most a blokkláncon látszik megismétlődni, részben hasonló előnyökkel és kockázatokkal.
A vonzó amerikai kincstárjegyhozam nyomában
Az RWA-térben idén főleg a tokenizált amerikai kincstárjegyek mutattak kiugró növekedést. Az emelkedő amerikai kamatlábak nyomán ugyanis az állampapírhozamok is folyamatosan emelkedtek, és ma már meghaladják a legtöbb stabilérme (dollárhoz kötött kriptoérme) hozamát. Vagyis, a “való világból” a kriptótérbe importált eszközök hozama jobb volt, mint a kriptóeszközöké, ami logikus módon megnövelte az RWA-keresletet.
A blokklánc-befektetők 626 millió dollárt kölcsönöztek az amerikai kormánynak, körülbelül 4,2 százalékos éves hozam mellett – írja a Binance.
A dollárhoz kötött USDT és USDC stabilérmékre ugyanis például csak évi 2,7 százalék körüli kamatot fizet most a kriptóvilágban vezető Aave hitelezési platform.
A multik már szemet vetettek rá
Az RWA-k tokenizálásával, blokkláncon történő tárolásával és kereskedelmével a piaci szereplők nagyobb hatékonyságot, nagyobb átláthatóságot érhetnek el és csökkenthetik az emberi hibákat. Ehhez a tulajdonjogukat a blokkláncon kell elszámolni.
Kik állnak ezek mögött a termékek, folyamatok mögött? Amint az ábrán is látható, részben olyan jól ismert nevek, mint a Templeton, a Goldman Sachs vagy a Wisdom Tree globális vagyonkezelő óriások. De egyre több más “projekt” lép be a piacra. (Más RWA-k terén például a Goldman Sachs és a Siemens is az úttörők közé tartozik.) De állami szervek is kísérleteznek.
Egymilliárd feletti tőkeérték
A DefiLlama információs oldal szerint az RWA-kategóriában az eszközök összértéke jelenleg 1,25 milliárd dollár. Az RWA-típusú érmék tulajdonosainak száma pedig meghaladja a negyvenezret. A tokenizált eszközök piaca 2030-ra egyes becslések szerint 16 billió (16 ezer milliárd) dollárra is nőhet.
A kriptódollár is egy RWA?
Bár külön kategóriába sorolják, a stabilérmék (stablecoins) lényege is is megegyezik az RWA-kkal. A stabilérmék árfolyamát vagy valamilyen átváltási mechanizmus, vagy például piaci alapú árkarbantartási algoritmus segítségével rögzítik valamilyen eszközhöz. Ha pedig átválthatók a mögöttes eszközre – amerikai dollárra, aranyra, euróra –, akkor RWA-ról beszélhetünk.
Az ingatlanok ingoványos világa
Kifejezetten ingoványos területnek tartják a RWA-eszközök között a tokenizált ingatlanokét.
Rengeteg olyan szabályozási kockázat van, amire számítanod kell, amikor nemzetközi ingatlanbefektetésekbe vágsz – írják erről.
Speciális ismeretekre van szükség ahhoz, hogy összhangba tudja valaki hozni a kockázatokat, a hozamokat és a megfelelő belépési árat a tokenizált ingatlanokba való befektetéshez. A szerző szerint volt rá példa, hogy egy ingatlanközvetítő előbb száz százalékkal megemelte az ingatlan árát, mielőtt árulta volna a DeFi (kriptodevizás) felhasználóknak.
Ki adja a bankot?
Magánhiteleket, azaz bankrendszeren kívüli kölcsönöket, vállalati hiteleket (private credit) is lehet nyújtani RWA-konstrukcióban, ami persze szintén nem kevés kockázattal jár. Ezen a téren évi 8-10 százalékos hozamok alakultak ki az aktuális X (Twitter) bejegyzések szerint.
Az RWA-k gyenge pontja
De elvileg sok más eszközre lehet RWA-érmét kibocsátani, például különböző jövedelmekre, bevételekre (osztalékok, jogdíjak), befektetési alapokra, indexekre és ETF-ekre, hitelekre. Sőt gyűjteményekre, például műkincsekre, autókra, értékes szeszes italokra. Vagy akár széndioxid-kibocsátási kreditekre, sporteseményekre is.
Az ilyen befektetéseknek nyilván az a kulcsa, lehet-e megfelelő garanciákat adni a vásárlóknak arra, hogy valóban tulajdonosok, haszonélvezők lesznek, és érvényesíteni tudják jogaikat. Az ehhez szükséges jogi keretrendszer biztos, hogy kiforratlan, hiszen a kriptovaluta-szektor sok országban nincs kielégítően szabályozva. (Sőt, talán sehol sincs igazán jól.)
Így a kriptóérmék és a való világ eszközei közötti megfelelő jogi kapcsolat, garanciarendszer is nehezen teremthető meg. Legalábbis egyelőre.
A kötvényektől a töredék részvényekig
Februárban a Siemens gépipari óriáscég 63 millió dollárnyi digitális kötvényt bocsátott ki a Polygon blokkláncon – emlékeztetett rá a Coindesk podcastja. A tokenizált RWA-k másik fontos felhasználási esete azonban a hatékonyabb törtrészvény-tulajdonlás lehet.
A törtrészvények vagy töredék részvények, részekre osztott részvények akkor váltak ismertté, amikor 2019-ben a Robinhood és számos más kereskedés rendszer kínálni kezdte a szolgáltatást. De ezek a megoldások sok súrlódást, elszámolási problémát okoztak.
Pénzügyeink a betárcsázós internetet idézik?
A törtrészvények tokenizálása javíthat ezen és átláthatóbb letétkezelési megoldást tesz lehetővé a mögöttes eszközre – állítja Eliezer Ndinga, a 21 Shares kriptós befektetési cég kutatási igazgatója. A meglévő “RWA-infrastruktúrát”, vagyis végső soron a hagyományos befektetési világot olyan kezdetlegesnek nevezte, mint a “betárcsázós” (telefonvonalas) internet. Meggyőződése, hogy a tokenizált RWA-k – vagyis kriptósított hagyományos befektetések – sokkal jobb felhasználói élményt nyújthatnak majd.
Mások szerint egyenesen ez lehet majd a katalizátora a mainstream pénzügyi világban a kriptók elterjedésének, elfogadásának. Valóban sok új hír bukkan fel a témában – mondták a podcastban.
Németország lesz az úttörő?
A német pénzügyminisztérium például tavasszal a tőkepiacok digitalizálására és racionalizálására irányuló törvénytervezetet mutatott be. (Zukunftsfinanzierungsgesetz, ZuFinG.) Ez egy sor reformot tartalmaz, amelyek megkönnyítik a startupok számára a tőkepiacokhoz való hozzáférést, azzal a céllal, hogy Németország vonzóbbá váljon az új vállalatoknak.
A kriptóipar számára azonban a legizgalmasabb a digitalizált részvények legalizálása. A jogszabály értelmében a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy elektronikusan, a blokkláncon nyilvántartott értékpapírként bocsássanak ki részvényeket. A jogszabály nem tartalmaz technológiai megkötéseket.
Egyszerűen elismeri, hogy létezik a tokenizált részvények kibocsátásához szükséges technológia, és zöld utat ad a vállalatoknak, hogy kísérletezzenek a digitális részvénykibocsátással.
(A tervezetet a német szövetségi kormány augusztus közepén elfogadta.)
Nem mindegy, tulajdonunk van-e
Különbséget kell még tenni az RWA-k és a szintetikus kriptoeszközök között (synthetics). Az utóbbiak szintén lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy különböző befektetési eszközökben – más kriptovalutákban, részvényekben, devizákban, árucikkekben stb. – kitettséget szerezzenek. Azaz az árfolyamuk változásából részesedjenek.
De anélkül, hogy ténylegesen birtokolnák azokat. Ez nyilván komoly jogi, garanciális különbség.
Kiszállt, csődbe ment…
Szintetikus eszközökkel, például részvényárfolyamokat, árupiacot követő kriptovalutákkal eddig is több kriptós vállalkozás (“protokoll”) és kriptotőzsde (CEX) kísérletezett. Ilyen például a Defichain, a Synthetix (SNX), a Synthetify.io vagy a Backed Finance.
A Defichain kínálata és forgalma látszik ezek közül jelentősebbnek, sok fontos technológiai papír van a forgalmi toplistáján, mint Tesla, Nvidia, Alphabet, stb. Központosított kriptótőzsdék (CEX-ek) is kínáltak korábban tokenizált részvényeket, de a Bittrex-en ez megszűnt, az FTX pedig tavaly csődbe ment.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
